Összefoglaló a XXII. Országos Könyvvizsgálói Konferenciáról

2014. szeptember 4-5. között huszonkettedik alkalommal rendezte meg a kamara az Országos Könyvvizsgálói Konferenciát "Könyvvizsgálat és felelősség - felelős könyvvizsgálat" címmel, melynek idén Visegrád adott otthont. A visszajelzések alapján a rendezvényen megjelent 400 könyvvizsgáló kifejezetten hasznos, magas színvonalú előadásokat hallgathatott meg – immáron hagyományosnak mondható – 4 szekcióban. 

Az alábbiakban részletes összefoglalót olvashatnak a konferenciáról, valamint az elhangzott előadásokat tudják letölteni.

Plenáris ülés összefoglalója

1. szekció összefoglalója

2. szekció összefoglalója

3. szekció összefoglalója

4. szekció összefoglalója

Tovább az előadásokhoz

Összefoglaló a konferenciáról

Plenáris ülés

A konferencia középpontjában a felelősség kérdése állt. Dr. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke nyitó beszédében elmondta, hogy a felelősség egy megfelelő, biztos tudást, rátermettséget, akaratot, elszántságot, megfontolást, következetességet, tekintélyt és józan ítélőképességet is megkövetel a könyvvizsgálótól, amely tulajdonságok megléte mindenképpen szükséges egy éves beszámoló könyvvizsgálatának véghezviteléhez, egy megbízható könyvvizsgálói jelentés kiadásához.

Dr. Lukács János, a kamara elnöke nyitó beszédében elmondta, az ember nem szívesen ismeri el a felelősségét, de felelősségre vonás alól csak akkor mentesülhetünk mint könyvvizsgálók, ha bizonyítani tudjuk, hogy munkánk során az elvárható legnagyobb körültekintéssel, szakmai alapossággal és gondossággal jártunk el.
A könyvvizsgálat helyzetére vonatkozóan kitért az értékhatár emelés negatív következményeire: 2010-zel összevetve 26, míg 2008-cal összevetve 65 százalékos piacvesztést szenvedtek el a könyvvizsgálók. Az önkormányzati megbízások 46 százalékkal estek vissza, holott a gazdaság kifehérítése nem csak az adóhivatal, hanem a könyvvizsgáló szerepe is lenne.
A kamara elnöke rámutatott, hogy a piacvesztés leginkább a kisebb könyvvizsgáló cégeket, személyeket érinti, akik a megbízások 85%-át kapják a jelentések számát tekintve, a könyvvizsgálati bevételüket tekintve azonban a piaci részesedésük 50% alá csökkent.
A piac szűkülésével párhuzamosan a kamarai tagdíjbevétel is csökkent, ezért is foglalkozik már fél éve egy bizottság a kamarai gazdálkodás és szervezeti struktúra újragondolásán.
Véleménye szerint kizárólag jó minőségű, felelősségteljes és hiteles munkavégzéssel lehet védekezni a könyvvizsgálói társadalmat ért támadásokkal szemben mind hazánkban, mind pedig Európában.

Tállai András, parlamenti államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) a konferencia szellemiségéhe igazodva, a felelős gazdaságpolitikáról beszélt. A költségvetési hiány alakulásával kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország a 2000-es évektől nem tudta teljesíteni a maastrichti kritériumokat (3%), ezért 2004-ben elindult a túlzott-deficit eljárás, ami a maga 9 évével a leghosszabb ilyen volt az EU-ban. Összehasonlítva Magyarország hiányszámait a visegrádi országokéival, láthatjuk, hogy nem sikerült a költségvetési hiányt tartani, ugyanakkor a velünk versenyben lévő országoknak sikerült stabilizálni a költségvetésüket. 2010-től merőben más pénzügypolitikát folytat a kormányzat, mely mind az adósság, mind pedig a költségvetési hiány tekintetében megmutatkozik: 2013-ban sikerült az országot a túlzott-deficitből kihozni. A Visegrádi országok GDP-jeit összehasonlítva elmondta, hogy míg Szlovákia és Csehország lehagyott minket, addig Lengyelország szinte meg sem érezte a válságot. A magyar GDP csak 2012-re tudta elérni a 2008-as állapotokat.

Arra a kérdésre, hogy hogyan sikerült az eladósodási kényszerpályáról letérni az államtitkár elmondta, hogy úgy kellett az eladósodást megállítani, valamint a költségvetési hiányt a helyére tenni, hogy közben a kormány a gazdasági növekedés alapjait is lerakja. Első lépésként különadókat vezettek be, mivel a közteherviselésben annak is részt kell vennie, akik az extraprofitot termelik. Ennek eredményeként az IMF adósságot 2012-2014 között visszafizettük. Következő lépésként a kormány átvállalta teljes önkormányzati szektor adósságállományát.
Következő lépésként törvénybe lettek iktatva azon a fékek és szabályozások, amelyek megakadályozzák az eladósodást. A strukturális változások közül a közteherviselés átalakítása volt a legelső lépés (1 kulcsos szja), majd a fogyasztási adók 45%-ra növelése következett. Harmadik pillérként az államtitkár a foglalkoztatás erősítését, munkavédelmi akciókat és az adókedvezményeket említette.
Az intézkedések eredményeként mára elmondható, hogy Magyarországon a legmagasabb a működő tőke állomány a V4 országokon belül, a foglalkoztatás pedig 22 éve nem volt ilyen magas.
Az Európai Unióban nálunk és Portugáliában a legnagyobb a foglalkoztatottság növekedésének a mértéke.
A jövőre nézve az államtitkár elmondta, hogy felelős pénzügyi és gazdaságpolitika folytatásával meg kell találni minden olyan értéket az országban, mely az ország előre vitelét segíti elő.

Hegmanné Nemes Sára, vagyonpolitikáért felelős államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) bevezetőként elmondta, hogy a könyvvizsgálók munkájára nagyon nagy szüksége van a nemzeti vagyongazdálkodásnak, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. Leszögezte, hogy az a magas szakmai minőség, igényesség, amit a könyvvizsgálók az elmúlt években teljesítettek, nagyon fontos az állami vagyongazdálkodás területén is.
A kormány fejlesztéspolitikai elképzeléseivel kapcsolatban elmondta, hogy a privatizáció óta a nemzeti vagyon töredékére (közel 10 százalékára) csökkent a közel 20 éves privatizációs folyamat során., melyet senki nem tekintett át, és értékelés nem történt meg. 2010-ben a MAL katasztrófa során kezdték meg az áttekintést: legalább azokat a privatizációkat át kellett vizsgálni, ahol a privatizőr kötelezettséget vállalt. A vizsgálat eredményeként kiderült, hogy vagy nem gondoskodott az állam a saját érdekeiről, vagy nem ellenőrizte senki, hogy a kötelezettségeket teljesítette-e. Sok esetben már a cég is eltűnt, így nem lehet sem számon kérni, sem szankcionálni. Ugyanakkor megindult egy olyan folyamat is, melyben sok privatizált cég a munkások tízezreit tette az utcára.
Ezért az állam sok esetben az állam visszavásárolta, vagy (lehetőség szerint többségi tulajdonosként) bevásárolta magát olyan egykori privatizált cégekbe, mint például a Rába, a Mahart Passnave, az E-on, a Mol, vagy az MKB.
A parlament megalkotta a nemzeti vagyonról szóló kétharmados törvényt is, melyben a nemzeti vagyon két típusát különböztette meg: az önkormányzati és állami vagyont. Ezen felül a törvény meghatározta azon vagyonelemeket is, melyeket kizárólag parlamenti felhatalmazással lehet privatizálni, értékesíteni (legyen az akár társaság, akár ingatlanvagyon, akár a természeti kincseink nagy része)).
Mint mondta, lefektették a nemzeti vagyongazdálkodás alapjait is, meghatározták, hogy ki, mikor és hogyan gazdálkodhat azzal felelősen.
A stratégia váltás célja az volt, hogy megvalósuljon a felelős vagyongazdálkodás, és bebizonyítsák: az állam is gazdálkodhat jól és lehet eredményes.

A XXII. Országos Könyvvizsgálói Konferencián stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára és Dr. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a most aláírt stratégiai partnerségi megállapodás célja, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szerteágazó szakmai tapasztalataival segítse elő a jó minőségű, az életviszonyoknak megfelelő jogszabályok megalkotását, a felelős vagyongazdálkodás megvalósítását.

Az együttműködés révén a minisztérium a Kamara véleményének kikérésével és beépítésével közérthető, hatékonyan alkalmazható szabályozásokat alkothat. A tárca a könyvvizsgálói tevékenység szabályozása és működése tárgykörében készült tervezeteket megküldi a Kamarának, de az maga is tehet javaslatot jogszabályok elkészítésére. A véleményezésre megkapott anyagok közül kiválaszthatja azokat, amelyekről közvetlen egyeztetést kér. A Kamarának törekednie kell arra, hogy az adott jogterülettel foglalkozó más szervezetek észrevételeit összegyűjtse, és a minisztériumnak átadja, így hozzájárulva ahhoz, hogy a könyvvizsgálói tevékenység minőségi és hatékonysági szintjét növelő intézkedések születhessenek.

Claus Securs, a Német Könyvvizsgálói Kamara elnöke a német könyvvizsgálók helyzetéről tartott előadást, párhuzamba állítva a magyar és a német közfelügyelet, minőség-ellenőrzés, fegyelmi eljárások és továbbképzések ügyét. A száraz tényeken, szabályozási környezeten kívül előadásában kitért az önmagukért beszélő számokra is (könyvvizsgálók száma, megbízások, felelősségbiztosítás, oktatás stb.)

A konferencia plenáris ülése a Dr. Bartók Nagy András életműdíj átadásával fejeződött be.

1. szekció összefoglalója (készítette dr. Adorján Csaba, szekcióvezető) 

A szekció előadásai főként a könyvvizsgálat jogszabályi környezetének rövid és középtávú változásaival, illetve a Konferencia mottójának megfelelően a felelősségi kérdésekkel foglalkoztak.
Dr. Windisch László (MNB alelnök) előadásában az MNB felügyeleti stratégiáját mutatta be. Előadásában rámutatott, hogy a pénzügyi válságra a jegybankoknak a korábbiaktól eltérő módon kell reagálniuk, meg kell újítaniuk felügyeleti tevékenységüket.
Dr. Kisfaludi András (ELTE egyetemi tanár) az új Ptk. felelősség fogalmával foglalkozott előadásában. Mondanivalójában a vezető tisztségviselők és a könyvvizsgálók felelősségét, kártérítési kötelezettségének eseteit állította a középpontba.
Dr. Lakatos László Péter (BCE, egyetemi adjunktus) az IFRS szabályainak egyedi beszámolókra történő alkalmazási feltételeiről beszélt előadásában. Bemutatta azokat a tényezőket, amelyek akadályt jelenthetnek abban, hogy a magyar jogrendi környezetben érvényesíteni lehessen az IFRS szabályait.
Szmicsek Sándor (Mazars Kft., partner) az adóhatósági ellenőrzések tapasztalatairól beszélt. Előadásában kiemelte azokat az eseteket, amelyek az adóhatósági ellenőrzések során megállapításra adtak okot.
Nagy József (Magyar Protokollosok Országos Egyesületének elnöke) érdekfeszítő és szemléletes előadásával mutatta be, hogy a protokoll helyes megválasztása értékteremtő lehet, míg ellenkező esetben könnyen az üzleti tárgyalás kudarcát okozhatja.
Lukács János (BCE, egyetemi docens; MKVK elnök) egy viszonylag új szabályrendszerről, a bizalmi vagyonkezelésről tartott előadást.
Mészáros László (NGM főosztályvezető) a számviteli jogszabályok 2015-től hatályos módosításairól, illetve a 2013/34. EU irányelv magyar jogrendbe történő átültetéséhez kapcsolódó 2016-tól hatályos módosítások várható irányairól tájékoztatott.
 

2. szekció összefoglalója (készítette Hollós András, szekcióvezető)

1. előadás: Ea: Pankucsi Zoltán NGM h. államtitkára Adópolitikai aktualitások témában
A szekció munkáját Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár úr a nagy érdeklődéssel várt előadásával kezdtük (közel 200 tagunk kísérte figyelemmel), mely révén első kézből tájékozódhattunk az adópolitika eszköztárában tervezett néhány változásról.
Ebből kiderült, hogy változatlan adóstruktúrában – a fogyasztás terhelésének fenntartása mellett – az export és a jövedelem növekedés ösztönzése, valamint az önkéntes jogkövetés könnyítése a kiemelt célok.
Emellett fontos szerepet kap az adóhatósági ellenőrzések erősítése, hatékonyságának javítása is, amit egyre korszerűbb technikai eszközök alkalmazásával, minél több valós idejű információ ellenőrzésbe történő operatív visszacsatolásával kívánnak elérni, ahol kiemelt cél az Áfa visszaélések visszaszorítása.
Az üzleti magánforgalom területén a bankkártyás fizetés erősítése, az adózók segítése és a hatóságok ügyfélbarát jellegének hangsúlyozása a fő cél.
Az „őszi adócsomagot” a kormány a napokban fogja tárgyalni, mely során véglegezik a beterjesztésre kerülő konkrét intézkedéseket és módosításokat, melyről további tájékoztatást ígértek.

2. előadás: Ea: Dr. Eperjesi Ferenc MKVK. nemzetközi alelnöke
A második előadásban Dr Eperjesi Ferenc úr, a kamaránk nemzetközi alelnöke foglalta össze a könyvvizsgálati szakma legújabb kihívásait és az alkalmazkodás követelményeit, lehetőségeit. A könyvvizsgálat mellett kiemelte a tanácsadás növekvő jelentőségét, és a vállalkozás folytatás kockázatai felmérésének és értékelésének jövőbeni előtérbe kerülését. Felhívta a figyelmet az IFRS képzés szükségességére, a minősítés megszerzésének fontosságára. Rövid áttekintést adott a magyarországi könyvvizsgálati piac helyzetéről, a könyvvizsgálati árbevétel csökkenéséről, és felhívta a figyelmet az oktatás, továbbképzés költségtakarékos megújításának szükségességére (az e-learning és egyéni felkészülés arányának növelésével).

3. előadás: Ea: Dr. Ladó Judit MKVK. szakmai alelnöke
Dr. Ladó Judit előadásában összefoglalta az EU-s beszámolási és könyvvizsgálati irányelvek több év alatt kiérlelt változásait, melyek az egyszerűsítés mellett a több, valósidejű, használhatóbb információ nyújtására irányulnak. A könyvvizsgálati irányelvek változásai a befektetők védelmét, a szakmai etika és a könyvvizsgálói közfelügyelet erősítését szolgálják. Erősödik a szakmai szkepticizmus, a függetlenség és összeférhetetlenség követelménye, a vonatkozó kockázatok kötelező feltárásának és kezelésének előírásával. A könyvvizsgálati irányelv módosítása lehetőséget ad a tagállamoknak a kisvállalkozásoknál a standardok arányos alkalmazásának előírására.
A szakmai alelnök kiemelte a könyvvizsgálói jelentés várható változásait, melyben hangsúlyozni kell az azonosított kockázatokat és a jelentős bizonytalanságokat, valamint a könyvvizsgáló ezekre vonatkozó nyilatkozatát. Felhívta a figyelmet a könyvvizsgálói jelentés bővülésére, hogy tartalmaznia kell a lényeges bizonytalanságokkal kapcsolatos könyvvizsgálói nyilatkozatot is.

4. előadás: Ea: Molnár Csilla NGM Számviteli és Felügyeleti Főosztály h. vezetője
Molnár Csilla áttekintést adott a közfelügyeleti hatóság céljáról és feladatairól, a kamarai és felügyeleti minőség-ellenőrzés különbségeiről, a hatósági ellenőrzések tapasztalatairól a kiválasztási elvekről, az ellenőrzések lefolytatásának módszereiről. Ennek során kitért a közérdeklődésnek kitett vállalkozások könyvvizsgálóinak eddigi inspekciós tapasztalataira, felhívta a figyelmet a könyvvizsgálati standardok előírásainak maradéktalan betartására és az ellenőrzések során tapasztalt főbb hiányosságokra.

5. előadás: Ea: Dr. Lőrinczi Gyula ELTE Közgazd. és Stat. Tanszék
Dr. Lőrinczi Úr előadásában röviden bemutatta az új Ptk. szerkezetét és fogalmi áttekintést adott a könyvvizsgálókat is érintő új felelősségi szabályok értelmezéséről. Az érdekfeszítő, de száraz és nehéz jogi témát sok humorral fűszerezve, egyedi lendületes stílusban és szemléletes példákon keresztül tette emészthetővé számunkra egy felejthetetlen előadás keretében, mely méltó és jó hangulatú lezárása volt az első nap szakmai munkájának.

6. előadás: Ea: Agócs Gábor MKVK Pénz-és Tőkepiaci Tagozat elnöke
Érdekes előadást tartott a közérdeklődésnek kitett gazdálkodói kör értelmezéséről, majd elemezte, hogy az ügyfélnek milyen szolgáltatások nyújtása összeférhetetlen a könyvvizsgálattal (pl. adózási és jogi szolgáltatások). Hangsúlyozta, hogy 2-3 éven belül teljesen más, sokkal részletesebb audit-jelentések lesznek a közérdeklődésnek kitett gazdálkodói körben, más hangsúlyokkal, a kockázatok részletesebb feltárásával és elemzésével, a belső kontrollok bemutatásával.

7. előadás: Ea: Dr. Varga Árpád NAV Elnökhelyettese
Dr. Varga Árpád úr színes előadás keretében adott betekintést a NAV kockázatelemzésen alapuló kiválasztási rendszerébe, az ellenőrzések tapasztalataiba és azok imponáló eredményeibe. Külön felhívta a figyelmet az ÁFA és a jövedéki termékekkel való visszaélések növekvő számára és az internetes szerencsejátékok és az online kereskedelmi weboldalak ellenőrzésére. Az ellenőrzés szigorításával párhuzamosan erősítik a NAV ügyfélbarát szerepét az önkéntes jogkövetés elősegítésében és a szabályszerű adózás egyszerűsítésében is. Varga Úr színes tájékoztatást adott az online pénztárgépek bevezetésének és használatának eddigi tapasztalatairól is, kérve a könyvvizsgálók vállalkozókra hatását is az átállás zökkenőinek enyhítésében.

8. előadás: Ea: Tevanné Dr. Südi Annamária GVH. Főtitkára
A főtitkár asszony előadásában a GVH-nak a vállalkozások felé indított versenyszabályoknak való megfelelési kampányát hangsúlyozta, kiemelte, hogy a megfelelés az üzleti etika részét képezi és hosszútávon költségelőnyt jelent a vállalkozásoknak. Ezt követően rámutatott a Versenyfelügyeleti hatóság és a könyvvizsgálók célrendszerének közös pontjaira, kiemelve a könyvvizsgálók - vállalkozásoknál való - közvetlen jelenlétének előnyeit, és lehetőségeit.

3. szekció összefoglalója (készítette dr. Printz János, a Költségvetési Tagozat elnöke)

Az államháztartás szervezeti rendszerében, feladatstruktúrájában az elmúlt években lezajlott változások nem hagyták érintetlenül e szférában a könyvvizsgálatok mozgásterét sem. Ennek jegyében foglalkozott Győrffi Dezsőnek, a kamara költségvetési tagozata alelnökének vezérletével a konferencia költségvetési szekciója a közszféra egyes kérdéseivel – A változások hatása címmel.

Mindehhez Prof. Dr. Lentner Csaba egyetemi tanárnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetőjének nagy ívű előadása adta meg az alaphangot, aki a könyvvizsgálói munka színvonalas ellátásához kívánt a nemzetközi és a hazai közpénzügyi rendszerből információkat átadni, sorra véve a magyarországi változásokat, a megújuló fiskális és monetáris politika jellemzőit, miközben kitekintést nyújtott az államháztartást övező kockázatokról és lehetőségekről is.

A költségvetési szervek számviteli szakapparátusa számára 2014-ben a legnagyobb kihívást a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelettel fémjelzett új számviteli rendszer bevezetése jelentette. Éppen ezért váltott ki különös érdeklődést Hajducsek Antónia Amália előadása, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőjeként összefoglalta az államháztartás új számviteli rendszerének lényegét, utalt az alapjaiban megváltozott – a költségvetési és pénzügyi számvitel egységére épülő – szabályok alkalmazásának eddigi tapasztalataira, eredményeire és hátralévő teendőire. Az előadás szerint az óhatatlanul felmerülő kezdeti nehézségek ellenére megvalósulni látszanak az olyan kitűzött célok, mint az egységesség, az eredményszemlélet erősítése, a folyamatok megfelelő követése, az adatszolgáltatások jobb megalapozottsága. A hátralévő feladatok jórészt a „finomra hangolást” szolgálják, például a kontírozási megoldásoknak a gyakorlati igényekhez igazodó bővítésével.

Az átállás sikeres befejezése, amely nyilván az új szisztéma alapján készülő éves költségvetési beszámolókkal teljesedhet ki, valamennyi e területen dolgozó szakember közös érdeke, beleértve természetesen a könyvvizsgálókat, akik auditorként, tanácsadóként, ellenőrzések közreműködőiként, eseti szakértőként vagy szakmai előadásokkal eddig is törekedtek mindebben szerepet vállalni. Erről szólt - többek között - Dr. Printz János, a költségvetési tagozat elnöke, s egyben hangsúlyozta, hogy már a folyamatban lévő könyvvizsgálói feladatok sem oldhatók meg a módszertan megújítása nélkül. Erre a kamara égisze alatt mindenképpen szükség van, bárhogyan is illeszkedik a jövőben a könyvvizsgálók tevékenysége, lehetséges szerepvállalása az államháztartás gazdálkodásának, ellenőrzésének rendszeréhez (tekintettel a sokat emlegetett 85/2011. EU-s irányelvekre is). Ez azt jelenti, hogy napirenden lévő feladatok között egyszerre kell az operatív, „hagyományos„ könyvvizsgálói eljárásokat végigvinni, s - gyakran a megbízókkal karöltve – az új számvitel „útvesztőiben” eligazodni, illetve az új beszámoló garnitúra auditálására készülni. A könyvvizsgálókra (is) váró további és komoly erőfeszítésekre hívta fel az előadó a figyelmet azzal, hogy „Nemsokára zárjuk az évet!”

Az új számviteli előírások megfelelő alkalmazásának egyik záloga, hogy ehhez rendelkezésre álljanak a korszerű szoftverek. Ilyen szempontból is megnyugtató volt a Magyar Közgazdaságfejlesztési Zrt. bemutatója. A társaság képviseletében Ozsvár Ferenc vezérigazgató egy példaként ismertette az általuk kifejlesztett Polisz Gazdálkodási és Ügyviteli rendszer nyújtotta lehetőségeket.

Az államháztartás, ezen belül az önkormányzatok, feladatainak megoldásában jelentős szerepet vállalnak a civil szervezetek is, számos pontos kapcsolódva a közpénzügyek rendszeréhez. Nagy József, a NAV Központi Hivatalának főosztályvezetője a civil szervezetek és a települési önkormányzatok együttműködésének szervezeti és gazdasági kérdéseit járta körül, külön kitérve a közfeladatok értelmezésére, a közhasznúság kritériumaira, egyaránt hozzájárulva ezzel a szekció munkájának időszerűségéhez és sokszínűségéhez.

4. szekció összefoglalója (készítette Nyirati Ferenc, szekcióvezető)

Növekvő érdeklődés kísérte az informatikai szekció előadásait a konferencián, jellemzően 40 fő feletti volt az előadásokat hallgató kollégák száma. Az első előadást Szabó Zsuzsanna a minőség-ellenőrzési bizottság elnöke tartotta. Bevezetőjében kiemelte, hogy milyen fontos a minőség-ellenőrök számára, ha jól áttekinthető egységes szerkezetű könyvvizsgálati dokumentációt ellenőrizhetnek és ebben nagy segítséget jelentenek az informatikai alkalmazások. Szólt arról, hogy a programok növelik a könyvvizsgálat hatékonyságát, csökkentik a manuális feladatokat. A második előadást Viczkó Péter gyakorló könyvelő, idén kompetencia vizsgát tett könyvvizsgáló tartotta. Előadása az ügyfél és a könyvvizsgáló informatikai együttműködésének gyakorlati kérdéseiről szólt. A bemutatott módszerek alapján fontos szempont, hogy a könyvelő és a könyvvizsgáló közel azonos és egyre magasabb szintű informatikai ismeretekkel rendelkezzen. A közös munkavégzés és az alkalmazott módszerek sok esetben kreatív gondolkodást és új megoldások kidolgozását is jelentik, különböző adatelérési és feldolgozási technikákkal. A harmadik előadást az informatikai rendszerek ellenőrzéséről Wessely Vilmos tartotta. A hallgatóság sok érdekes és kiemelten fontos ellenőrzési pontról értesülhetett a feldolgozási rendszerek megismerésének és tesztelésének kérdésében. Az előadó kiemelten kockázatos területként utalt az automatizált feladásokra és a vezetés ismereteinek esetleges hiányosságaira az informatikai rendszerek működéséről. A negyedik előadásban Dr Gyöngyösi József az egyedi tételek ellenőrzési folyamatairól és annak dokumentálásról mutatott be módszertani fejlesztéseket, kiemelve az adófolyószámlák ellenőrzési technikáit. Nagy érdeklődés mutatkozott Tusnádi István előadása iránt, melyben a holnapkészítési technikák kerültek szóba, kifejezetten a könyvvizsgálati szolgáltatásokra vonatkozóan.

A konferenciáról további beszámolót a SZAKma, valamint a Könyvvizsgálók lapja 2014 szeptemberi számában találnak.

 Előadások

Letöltés	Előadó	Előadás címe
Plenáris ülés
	Dr. Lukács János	Könyvvizsgálat és felelősség - felelős könyvvizsgálat
	Claus Securs	A német könyvvizsgálók helyzete
I. Általános szekció
	Dr. Windisch László	Az MNB és a gazdaságpolitika
	Dr. Kisfaludi András	Felelősség az új Ptk. tükrében
	Dr. Lakatos László Péter	IFRS-ek magyarországi bevezetésének kérdőjelei
	Szmicsek Sándor	A NAV ellenőrzések tapasztalatai a vállalkozások szemszögéből
	Nagy József	Könyvvizsgálat és protokoll
	Dr. Lukács János	A bizalmi vagyonkezelés számviteli és adózási kérdései
II. Módszertani szekció
	Dr. Eperjesi Ferenc	Új kihívások és alkalmazkodás a könyvvizsgálói piacon
	Dr. Ladó Judit	A könyvvizsgálati irányelvek változásai és bevezetésük
	Molnár Csilla	Hatósági minőség-ellenőrzések tapasztalatai
	Dr. Lőrinczi Gyula	Az új Ptk. könyvvizsgálókra vonatkozó főbb szabályai
	Agócs Gábor	Közérdeklődés – én, mint könyvvizsgáló érintett vagyok?
	Dr. Varga Árpád	Az adóellenőrzés aktuális kérdései
III. Költségvetési szekció
	Prof.Dr. Lentner Csaba	Magyarország és az Európai Unió közpénzügyi kapcsolatai - költségvetési és monetáris perspektívák
	Hajdics Antónia	Az új államháztartási számvitel céljai és a kapcsolódó további feladatok
	Nagy József	A települési önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének szervezeti és gazdasági kérdései
	Dr. Printz János	Új megközelítések és módszerek az államháztartás szervezetinek könyvvizsgálatában
IV. Informatikai szekció
	Szabó Zsuzsanna	Könyvvizsgálat, minőség-ellenőrzés és az informatika kapcsolata
	Viczkó Péter	Az ügyfél és a könyvvizsgáló informatikai együttműködésének gyakorlati kérdései
	Wessely Vilmos	Informatikai rendszerek ellenőrzése a könyvvizsgálat során
	Dr. Gyöngyösi József	Az egyedi tételek ellenőrzési folyamata és dokumentálása elektronikus eszközökkel
	Tusnádi István	Honlapkészítési technikák a könyvvizsgálói szolgáltatásokról