Beszámoló
A Fegyelmi Bizottság (volt Etikai Bizottság) beszámolója a 2007. évi tevékenységről
2008. június 27.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2008. február 15-ei küldöttgyűlésén választotta meg a fegyelmi bizottság tagjait. Jelen beszámolónkat az etikai bizottság 2007 évben hozott határozatai alapján állítottuk össze, ezért nem vonunk le következtetéseket és nem teszünk javaslatokat sem.
Az etikai bizottság 2007 évben 38 határozatot hozott, melyek közül
- 16 esetben megszüntette az eljárást, mivel nem volt bizonyítható, hogy a könyvvizsgáló etikai vétséget követett el,
- 8 esetben írásbeli megrovásban részesítette a könyvvizsgálót,
- 8 esetben pénzbírságot szabott ki, összesen 1120 e Ft összegben,
- 4 esetben kizárta a kamarai tagot és további
- 2 esetben pedig folyamatban lévő polgári peres eljárás illetve büntető eljárás miatt, közbenső határozattal felfüggesztette az eljárást.
Jelen beszámolónk melléklete részletesen tartalmazza a kiszabott szankciók szerinti csoportosításban az elkövetett vétségek rövid leírását.
Az alábbiakban összegezzük, hogy melyek voltak azok az esetek, melynek során a könyvvizsgálók magatartása nem felelt meg a velük szemben elvárt etikai követelményeknek.
1. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, vagy hibás adatszolgáltatás teljesítése
Évről évre visszatérő probléma, hogy a könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek elmulasztják a tárgyévet megelőző év adatait tartalmazó adatszolgáltatást, a tárgyév június 15-éig megküldeni. Azon túl, hogy a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég elmulasztja a rá nézve kötelező önkormányzati szabályzatban előírt kötelezettség teljesítését, kárt okoz a kamarának azzal, hogy az bevétel hiányában nem tudja kiszámlázni a második féléves tagdíjat, hozzájárulást.
Adatszolgáltatás elmulasztása, vagy hibás adatszolgáltatás miatt 3 esetben történt elmarasztalás.
2. Személyes közreműködés tilalmának megsértése
A 2008. január 1.-jéig hatályban volt 1997. évi LV törvény 5.§ d) pontjának előírása szerint, kamara tagja az a természetes személy lehet, aki a kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgáló társaságon kívül más gazdasági társaságban személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként nem kötelezett. A kamara honlapján is közzétette e paragrafus értelmezését.
A fenti előírás megsértése miatt 3 esetben állapított meg etikai vétséget a bizottság.
3. Nem kamaránál nyilvántartott társaság nevében végzett könyvvizsgálat
A 2008. január 1.-jéig hatályban volt 1997. évi LV törvény 26.§-ának (1) bekezdése előírta, hogy könyvvizsgálói tevékenységet kizárólag a kamara tagja és a kamara nyilvántartásába bejegyzett könyvvizsgáló társaság végezhet.
A bizottság 3 esetben állapított meg etikai vétséget azért, mert a kamarai tag olyan társaság nevében kötött szerződést és végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot, mely társaság a kamara nyilvántartásában nem szerepelt.
4. Szakmai szolgáltatás hirdetése
A kamarai taggal szemben támasztott etikai követelmények többek között a tisztesség és a hivatáshoz méltóviselkedés. Ezeknek az alapelveknek való megfelelés egyik kritériuma, hogy a könyvvizsgáló hirdetéssel, vagy egyéb marketing tevékenységgel nem kereshet új megbízásokat.
Hirdetés és egyéb marketing módszerrel végzett ügyfélszerzés miatt 2 könyvvizsgálót szankcionált a bizottság.
A 2008. január 1.-ig hatályban volt alapszabály és szakmai továbbképzési szabályzat előírta a kamarai tagok részére, hogy kötelesek a kamara által meghatározott időben és helyen szervezett 24 órás szakmai továbbképzésen részt venni.
A fentiek elmulasztása miatt 1 kamarai tag lett elmarasztalva.
6. Kettős könyvvitel vezetése
A 2008. január 1.-jéig hatályban volt 1997. évi LV törvény 23.§-ának c) pontja szerint, a könyvvizsgáló társaságok kötelesek kettős könyvvitelt vezetni, és az így készült beszámolót nyilvánosságra hozni. 1 könyvvizsgálóra szabott ki pénzbírságot a bizottság a fenti etikai vétség miatt.
7. Szakértelem és kellő gondosság
A szakértelem és kellő gondosság elvének betartása megköveteli a könyvvizsgálótól, hogy szakmai szolgáltatások nyújtása terén kellő gondossággal, a vonatkozó szakmai standardoknak és jogszabályoknak megfelelően járjon el. Etikai vétségnek minősül, ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói tevékenységet gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabály szerint végzi. (2008. január 1-éig hatályban volt Etikai szabályzat A/2. szakasz c) pontja). 1 könyvvizsgáló esetében állapította meg a gondatlanság vétségét a bizottság.
8. Egyebek
- Könyvvizsgáló társaságnál betöltött munkaviszonyának megszűnése után, a könyvvizsgáló elvállalta a társaság ügyfeleinek a könyvvizsgálatát. Az ily módon történt ügyfélszerzést az Etikai szabályzat C fejezetének 7.4. pontja három évig tiltja. 1 könyvvizsgáló sértette meg a fenti előírást.
- Titoktartás megsértése miatt 1 könyvvizsgáló ellen alkalmazott a biztosság szankciót.
9. Kizárás
4 kamarai tagot zárt ki az elmúlt évben a bizottság a kötelező szakmai továbbképzésen való részvétel elmulasztása miatt. A könyvvizsgálók azt követően kerültek kizárásra, hogy az oktatási bizottság által felkínált újabb lehetőséggel sem éltek és mulasztásuk okát nem indokolták, távolmaradásukat nem igazolták.
Az elmúlt 8 év fegyelmi ügyeinek számát, valamint a fegyelmi eljárások során alkalmazott szankciók alakulását az alábbi ábrák szemléltetik.
Megjegyzés: a 2003. évi magas ügyszám indoka, hogy az előírt adatszolgáltatási kötelezettséget elmulasztó tagok és társaságok ellen a fegyelmi megbízott etikai eljárás megindítását javasolta előzetes és ismételt felszólítás megküldése nélkül.
Bohus Zoltánné s.k.
a fegyelmi bizottság elnöke
Melléklet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai bizottságának 2007 évi beszámolójához
Az etikai bizottság 2007 évben 38 határozatot hozott, melyek közül
- 16 esetben megszüntette az eljárást, mivel nem volt bizonyítható, hogy a könyvvizsgáló etikai vétséget követett el,
- 8 esetben írásbeli megrovásban részesítette a könyvvizsgálót,
| Sorsz | Etikai vétség |
|---|---|
| 1. |
EB-1/2007. A kamarai tag megsértette az etikai szabályzat A) 3. c) pontjának előírásait, illetőleg a C/1.11. pontjában rögzítetteket, mely szerint a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló társaság köteles az alapszabályban előirt adatszolgáltatásra, melynek elmulasztása fegyelmi vétségnek minősül. Jelen esetben az adatszolgáltatási kötelezettséget az alapszabály 36. pontja írta elő. A könyvvizsgáló sem természetes személyként, sem könyvvizsgáló társasága részéről nem teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. |
| 2. |
EB-2/2007. A kamarai tag megsértette a minőség-ellenőrzési szabályzat 33. pontjának előírásait, mely szerint a hibás adatszolgáltatás fegyelmi vétségnek minősül. Az etikai szabályzat A) 3. e) pontja szintén ezt támasztja alá. A hibás adatszolgáltatás bekövetkezett, az ebből fakadó következményeket pedig a minőségvizsgálónak nem állt módjában elhárítani, menteni. A minőségvizsgálatot során megállapítást nyert, hogy a kamarai tagnak az ellenőrzéshez adott részletes adatszolgáltatása nem tartalmazza teljeskörűen a vizsgált időszakban fennálló megbízásait. A kamarai tag minőség-ellenőrzési szabályzat 34. pontja szerinti éves adatszolgáltatás keretében 54, illetve 48 megbízásról közölt adatot a 2004. és 2005. évekre, a minőségvizsgáló részére a minőség-ellenőrzési szabályzat 34. pontja alapján megküldött adatszolgáltatásban ehhez képest 36, illetve 37 megbízást nevesített ugyanezen időszakra vonatkozóan. |
| 3. |
EB-5/2007. A kamarai tag megsértette a Kktv. 5. § d) pontját, mely szerint a kamara tagja az a természetes személy lehet, aki a 19. §-ban részletezett könyvvizsgálói társaságon kívül más gazdasági társaságban személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként nem kötelezett. A Kktv. 73. § (2) bekezdése szerint e feltételnek legkésőbb 2001. december 31-ig meg kellett felelni. A Kktv. 13. § b) pontja előírta, hogy amennyiben a kamarai tag mégis a fentiek szerinti jogviszonyt létesít, úgy tagsági viszonya szünetel, melynek időtartama alatt a kamarai tag a Kktv. 15. § a) pontja szerint könyvvizsgálói tevékenységet nem végezhet.
A könyvvizsgáló két olyan gazdasági társaságnak az ügyvezető/tagja, amely a kamarai nyilvántartásban könyvvizsgálói társaságként nem szerepelt. Az egyik gazdasági társaságban megbízatása időközben megszűnt.
Az etikai bizottság felszólította a kamarai tagot, hogy 30 napon belül a jogsértő állapotot a Kft. ügyvezetői megbízatásáról való lemondással, vagy a társasági szerződés megfelelő - a tényleges ügyvezetői feladatok elvégzésére a másik ügyvezetőt kijelölő - módosításával, illetőleg a kamarai tagság szünetelésének bejelentésével szüntesse meg, és ennek tényét a kamara etikai bizottsága részére hitelt érdemlően és haladéktalanul igazolja. Amennyiben a kamarai tag a felhívásnak nem tesz eleget, úgy a Kktv. 14. § (2) bekezdésének a megsértése miatt ismételt etikai eljárásnak lehet helye.
|
| 4. |
EB-9/2007. A bejelentés szerint a kamarai tag a régi Gt. 44. § (1) bekezdése ellenére nem vett részt az Rt-nek sem a 2005., sem a 2006. májusi közgyűlésén, távolmaradását nem mentette ki, és helyettesítéséről sem gondoskodott. A bejelentők szerint a társaság saját tőkéje éveken át a jegyzett tőke 20%-ára süllyedt, mellyel folyamatosan sérült a régi Gt. 243. § (1) bekezdésének a) pontja; a kamarai tag ugyanakkor - jóllehet, a vagyonvesztés tényét és a közgyűlés összehívásának hiányát észlelte - nem tett eleget a régi Gt. 44. § (2) bekezdésében rögzített kötelezettségének és nem kezdeményezte a közgyűlés összehívását, illetőleg nem értesítette a cégbíróságot sem. Az eljárás alá vont könyvvizsgáló orvosi igazolása alapján a 2006. májusi közgyűlésen valóban nem jelent meg, a többi közgyűlésen azonban megjelent. Az etikai bizottság az ügyben kikérte a szakértői- és a minőség-ellenőrzési bizottság véleményét is, melynek alapján a következő döntést hozta: Az etikai bizottság az előzőekre tekintettel arra az álláspontra jutott, hogy az eljárás alá vont kamarai tag a terhére rótt etikai vétséget elkövette, mivel a társaság vagyoncsökkenését észlelve nem kérte a közgyűlés összehívását (régi Gt. 44. § (2) bek.). Az etikai bizottság megítélése szerint a nevezett könyvvizsgáló abban is hibázott, hogy a befektetett pénzügyi eszközökre nem számolt el értékvesztést; lényeges értékvesztés esetén korlátozó vagy elutasító záradékot kellett volna adni
|
| 5. |
EB-13/2007. A kamarai tag által saját honlapján olyan hirdetést jelentetett meg, amely etikai szempontból több kifogásolni valót is tartalmazott: A hirdetés a vállalkozások ügyvezetőinek meggyőzését szorgalmazza a könyvvizsgáló kiválasztására, miközben a vállalkozás legfőbb szerve jogosult arra. A hirdető közölte az olvasóval, hogy a könyvvizsgálatai során a beszámoló készítését is átvállalja, beleértve a kiegészítő melléklet megírását is. A kamarai a honalpon megjelenő hírdetés szövegét haladéktalanul korrigálta. Az etikai bizottság az összes körülményét figyelembe véve, - így a kamarai tag vélelmezhető jóhiszeműségére, a hiba utólagos és önkéntes korrigálására - eljárás alá vont kamarai tag a félreérthető - tárgyszerűnek nem minősíthető - hirdetést jelentetett meg honlapján, mellyel az etikai szabályzat C/4. pontja szerinti etikai vétséget elkövette; arra ugyanakkor nincs adat, hogy az ügyfelek könyvvezetésében valóban tevékenyen részt vett volna
|
| 6. |
EB-22/2007. A Kamara Oktatási Bizottsága értékelte a 2006. évi kötelező szakmai továbbképzés lebonyolítását: Azon kamarai tagok, akik a továbbképzésen nem vettek részt, lehetősége kaptak mulasztásuk pótlására, azonban az eljárás alá vont kamarai tag ennek ellenére sem vettek részt az oktatáson. A kamarai tag megsértették az alábbi előírásokat: - Alapszabály 51. pontja, amely rögzíti, hogy a kamara tagja - ideértve a tagsági viszonyt szüneteltető kamarai tagot is - köteles részt venni a kamara által meghatározott időben és helyen szervezett évi 24 órás szakmai továbbképzésen. A tag akadályoztatása esetén kötelezettségét a kamara oktatási bizottságának hozzájárulásával más időpontban is teljesítheti. - A Szakmai továbbképzési szabályzat V. fejezetének (10) pontja értelmében a kamara tagja - erre a célra készített jelentkezési lapon - a helyi szervezetnél köteles általános továbbképzésre jelentkezni. - Az Etikai szabályzat A fejezetének 3/a. pontja szerint fegyelmi vétség, ha a könyvvizsgáló a kötelező szakmai továbbképzésen nem vesz részt; az A fejezet 5/2. pontja értelmében pedig ki kell zárni a kamarából azt a könyvvizsgálót, aki az alapszabály szerint előírt kötelező szakmai továbbképzésen a saját hibájából nem vesz részt. Az érintett kamarai tag mulasztását elismerte és igazolta, melyet a bizottság figyelembe véve Írásbeli megrovásban részesítette a kamarai tagot. Az etikai bizottság felhívta az eljárás alá vont kamarai tagok figyelmét arra, hogy a jövőben az évenkénti szakmai továbbképzésen vegyenek részt, illetőleg esetleges akadályoztatását az oktatási bizottságnak időben és igazoltan jelezze. A részvétel jövőbeni elmulasztása esetén jelen etikai vétség súlyosbító körülménynek minősül, így egy esetleges újabb etikai eljárás során a legsúlyosabb etikai büntetés kiszabásának van helye
|
| 7. |
EB-33/2007. A kamarai tag által kitöltött minőség-ellenőrzési adatlap szerint 2006. üzleti évben a kamaránál be nem jegyzett társaság nevében egy jelentést készített. Az etikai szabályzat A/2. szakaszának c) pontja értelmében etikai vétségnek minősül, ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói tevékenységet gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabály szerint végzi. A Kktv. 2002. január 1-jén hatályba léptett 5. § d) pontja előírja, hogy a kamara tagja az a természetes személy lehet, aki - egyéb feltételek mellett - munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban nem áll, valamint a 19. §-ban részletezett könyvvizsgálói társaságon kívül más gazdasági társaságban személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként nem kötelezett. Amennyiben a kamarai tag mégis a fentiek szerinti jogviszonyt létesít, úgy tagsági viszonya a Kktv. 13. § b) pontja értelmében szünetel, melynek időtartama alatt a kamarai tag a Kktv. 15. § a) pontja szerint könyvvizsgálói tevékenységet nem végezhet. A Kktv. 14. § (2) bekezdése értelmében a szünetelést az arra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 30 napon belül a kamara elnökségénél be kell jelenteni. A Kktv. 26. § (1) bekezdése rögzíti, hogy könyvvizsgálói tevékenységet kizárólag a kamara tagja és a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság végezhet.
|
| 8. |
EB-34/2007. Egy könyvelőiroda bejelentést tett, mely szerint a kamarai tag levelet küldött a részükre, melyben együttműködést ajánl a könyvvizsgálati díj 10%-ának megfelelő összeg fejében. Az etikai bizottság álláspontja szerint a kamarai tag ügyfélszerző magatartása etikai szempontból kifogásolható; a könyvelőirodáknak felkínált jutalékkal olyan meg nem engedhető módszert alkalmazott, amely az etikai szabályzat C/7.2. pontja alapján, a szabályzat szellemiségéből is adódóan tilalmas. Az etikai bizottság e körben utalni kíván arra, hogy az új kamarai törvény (2007. évi LXXV. tv.) 54. § (5) bekezdése 2008. január 1-i hatállyal kifejezetten tiltja, hogy a könyvvizsgáló ügyfélszerzési jutalékot fizessen, illetve kapjon. |
- 8 esetben pénzbírságot szabott ki:
| Sorsz. | Etikai vétség |
|---|---|
| 1. |
EB-8/2007. A bejelentés szerint X Kft. könyvvizsgálatát 1994-2005. között az eljárás alá vont kamarai tag cége, illetve ezen belül konkrétan az eljárás alá vont kamarai tag végezte. A társaság könyvelését megbízási szerződés alapján 1997-től az eljárás alá vont kamarai tag fiának ügyvezetése alatt álló könyvelő Kft. végezte. Az etikai bizottság az ügyben 2006. november 6-án, 2006. december 16-án, majd 2007. április 4-én tartott tárgyalást, melyekre a kamarai tagot, a bejelentőt és hozzátartozóját is megidézte. A bizottság az eljárás során írásszakértői vélemény elkészítését is elrendelte. Az etikai bizottság az eredeti bejelentéssel és összefoglaló jelentéssel összefüggésben arra az álláspontra jutott, hogy 1994 és 2005 között összeférhetetlenségi helyzet állt elő, mivel a kamarai tag az ügyvezetése alatt működő társaságon keresztül olyan ügyfél könyvvizsgálatát látta el, ahol a könyvelést a közeli hozzátartozója érdekeltségébe tartozó könyvelő cég végezte. Az etikai szabályzat hivatkozott szakaszai értelmében a könyvvizsgálónak és közeli hozzátartozójának nem lehet tulajdoni részesedése olyan társaságban, amely üzleti kapcsolatban áll ügyfelével, továbbá összeférhetetlen a könyvvizsgálói tevékenységgel, ha ugyanazon ügyfélnél, ugyanazon időszakra a könyvelést, illetve a könyvek vezetésében való tevékeny részvételt a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló hozzátartozója, a könyvvizsgáló társaság vagy az előbbiek közvetlen érdekeltségében álló vállalkozás látja el. Utóbbi kitétel szerint az összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a tényleges könyvelést a kamarai tag közeli hozzátartozójának ügyvezetése alatt működő könyvelő cég nevében a közeli hozzátartozó cégtársa végzi. Az etikai bizottság a rendelkezésére álló adatok és információk alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont kamarai tag az etikai szabályzat C/2.2. és C/3.1.1. pontja szerinti etikai vétséget elkövette; a bizottság döntésénél figyelembe vette az összeférhetetlenség időközbeni megszűnését. |
|
2. 3. |
EB-18/2007., EB-19/2007. A könyvvizsgáló tagi jogviszonyban végezte a könyvvizsgálatot és ennek megfelelően teljesítette egyéni adatszolgáltatási kötelezettségét, melynek során a minőség-ellenőrzési adatlapon a 2006-os év vonatkozásában 2 könyvvizsgálatot. A kamarai tag 1991. márciusa óta annak a Kft.-nek a tulajdonosa és egyedüli ügyvezetője, amely a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál könyvvizsgálói társaságként nincs bejegyezve. A 2006. évben lefolytatott 2 könyvvizsgálat kapcsán a kamarai tag adott könyvvizsgálói jelentést, ugyanakkor az ügyvezetése alatt működő Kft. bocsátott ki számlát. A kamara nyilvántartása szerint nevezett könyvvizsgáló az elmúlt 5 évben csak a fix összegű kamarai alaptagdíjat fizette.
A Kktv. 2002. január 1-jén hatályba léptett 5. § d) pontja előírja, hogy a kamara tagja az a természetes személy lehet, aki - egyéb feltételek mellett - munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban nem áll, valamint a Amennyiben a kamarai tag mégis a fentiek szerinti jogviszonyt létesít, úgy tagsági viszonya a Kktv. 13. § b) pontja értelmében szünetel, melynek időtartama alatt a kamarai tag a Kktv. 15. § a) pontja szerint könyvvizsgálói tevékenységet nem végezhet. A Kktv. 14. § (2) bekezdése értelmében a szünetelést az arra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 30 napon belül a kamara elnökségénél be kell jelenteni. A Kktv. 26. § (1) bekezdése rögzíti, hogy könyvvizsgálói tevékenységet kizárólag a kamara tagja és a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság végezhet.
A kamarai megsértette az etikai szabályzat A/2. szakaszának c) pontját, melynek értelmében etikai vétségnek minősül, ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói tevékenységet gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabály szerint végzi. |
|
4. 5. 6. |
EB-21/2007., EB-23/2007., EB-37/2007. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Bizottság értékelte a 2006. évi kötelező szakmai továbbképzés lebonyolítását. Azon kamarai tagok, akik az oktatáson nem vettek részt, 2007. május 7-8-án lehetőséget kaptak mulasztásuk pótlására, azonban nevezett kamarai tag ennek ellenére sem vett részt az oktatáson. A kamarai tagok fentiekkel megsértették: - az Etikai szabályzat A) 3. a) pontját, mely szerinti fegyelmi vétséget követte el, mivel a 2005. évi kötelező szakmai továbbképzésen nem vett részt. A fegyelmi eljárást az etikai eljárásra vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. - Az alapszabály 51. pontját, amely rögzíti, hogy a kamara tagja - ideértve a tagsági viszonyt szüneteltető kamarai tagot is - köteles részt venni a kamara által meghatározott időben és helyen szervezett évi 24 órás szakmai továbbképzésen. A tag akadályoztatása esetén kötelezettségét a kamara oktatási bizottságának hozzájárulásával más időpontban is teljesítheti.
Az etikai bizottság az érintetteket ülésére megidézte. A eljárás alá vont kamarai tagok észrevételeiket írásban küldték meg. Az etikai szabályzat A fejezetének 3/a. pontja szerint fegyelmi vétség, ha a könyvvizsgáló a kötelező szakmai továbbképzésen nem vesz részt; az A fejezet 5/2. pontja értelmében pedig ki kell zárni a kamarából azt a könyvvizsgálót, aki az alapszabály szerint előírt kötelező szakmai továbbképzésen a saját hibájából nem vesz részt. |
| 7. |
EB-35/2007. Egy másik kamarai tag tevékenységével kacsolatos panasz ismeretében a fegyelmi megbízott eljárást kezdeményezett e kamarai tag ellen. A fegyelmi megbízott kiemelte: A Kktv. 2002. január 1-jén hatályba léptett 5. § d) pontja ugyanakkor előírja, hogy a kamara tagja az a természetes személy lehet, aki - egyéb feltételek mellett - munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban nem áll, valamint a 19. §-ban részletezett könyvvizsgálói társaságon kívül más gazdasági társaságban személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként nem kötelezett. Amennyiben a kamarai tag mégis a fentiek szerinti jogviszonyt létesít, úgy tagsági viszonya a Kktv. 13. § b) pontja értelmében szünetel, melynek időtartama alatt a kamarai tag a Kktv. 15. § a) pontja szerint könyvvizsgálói tevékenységet nem végezhet. A Kktv. 14. § (2) bekezdése értelmében a szünetelést az arra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 30 napon belül a kamara elnökségénél be kell jelenteni. Az etikai bizottság álláspontja szerint az eljárás alá vont könyvvizsgáló az X Zrt-nél betöltött vezető tisztségével megsértette a Kktv. 5. § d) pontjának azon előírását, mely szerint a kamarai tag a 19. §-ban részletezett könyvvizsgálói társaságon kívül más gazdasági társaságban személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként nem lehet kötelezett. A Kktv. 13. § b) pontja értelmében a nevezett könyvvizsgáló tagsági viszonyának szünetelése a könyvvizsgálói társaságnak nem minősülő Zrt. elnök-vezérigazgatói tisztségének ellátásával - amely mindenképpen személyes közreműködést feltételez - automatikusan bekövetkezett, mely szünetelést nevezett kamarai tagnak 30 napon belül be kellett volna a kamara elnökségénél jelentenie. A Kktv. 15. § a) pontja szerint a kamarai tag a kamarai tagság szünetelése alatt nem végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, így az eljárás alá vont könyvvizsgáló abban az esetben sem láthatta volna el egyetlen társaság könyvvizsgálatát sem, amennyiben a könyvvizsgált cég valóban semmilyen kapcsolatban sem áll az ügyvezetése alatt működő társasággal.
Az etikai bizottság a döntése meghozatalánál az - egyéb körülmények értékelése mellett - enyhítő körülményként értékelte a vezető tisztségviselői jogviszony időközbeni megszüntetését. |
| 8. |
EB-36/2007. A bejelentés szerint egy önkormányzat gazdálkodásának átvilágítására megbízott könyvvizsgáló a helyi lapban saját neve alatt cikket jelentetett meg. A kamarai tag nem vitatta a titoktartási kötelezettséggel kapcsolatos előírások megsértését; a cikkel elsősorban az adófizetési morál javulását kívánta előmozdítani. A titoktartási kötelezettség alól előzetes írásbeli felmentésben nem részesült.
A Kkt. 12. § (3) bekezdésével összhangban az etikai szabályzat C/6.5. és 6.7. pontja előírja, hogy a könyvvizsgáló titoktartási kötelezettsége alól felmentést csak az ügyfél, és csak írásban adhat. A könyvvizsgáló a titok alá eső információt akkor adhatja tovább, ha a megbízó ahhoz írásban hozzájárult, melynek során figyelemmel kell lenni a harmadik fél érdekeire is. Az irányadó 4400. témaszámú standard 7. pontja a titoktartási kötelezettséget szintén előírja. Az etikai bizottság álláspontja szerint a kamarai tag azzal, hogy a község lapjában az önkormányzat hitelfelvételéről, a gazdálkodás hiányáról az átvilágítás befejezése előtt, az ügyfél írásbeli hozzájárulása nélkül könyvvizsgálóként újságcikket jelentetett meg, egyfelől egy egész falu lakosságának hangulatát befolyásolta, másfelől a titoktartási kötelezettségre vonatkozó előírásokat is megszegte.
A kamarai tag megsértette az etikai szabályzat A/2.b) és c) pontjának előírásait, melynek értelmében etikai vétség, ha a könyvvizsgáló az etikai szabályzat C) részében foglaltakkal ellentétes magatartást tanúsít, avagy a könyvvizsgálói tevékenységét nem a jogszabályok, standardok szerint végzi.
|
- 4 esetben a kamarai tagot kizárta:
| Sorsz | Etikai vétség |
|---|---|
|
1. 2. 3. 4. |
EB-24/2007., EB-25/2007., EB-26/2007., EB-27/2007. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Bizottság értékelte a 2006. évi kötelező szakmai továbbképzés lebonyolítását. Azon kamarai tagok, akik az oktatáson nem vettek részt, 2007. május 7-8-án lehetőséget kaptak mulasztásuk pótlására, azonban nevezett kamarai tag ennek ellenére sem vett részt az oktatáson. A kamarai tagok fentiekkel megsértették: - az Etikai szabályzat A) 3. a) pontját, mely szerinti fegyelmi vétséget követte el, mivel a 2005. évi kötelező szakmai továbbképzésen nem vett részt. A fegyelmi eljárást az etikai eljárásra vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. - Az alapszabály 51. pontját, amely rögzíti, hogy a kamara tagja - ideértve a tagsági viszonyt szüneteltető kamarai tagot is - köteles részt venni a kamara által meghatározott időben és helyen szervezett évi 24 órás szakmai továbbképzésen. A tag akadályoztatása esetén kötelezettségét a kamara oktatási bizottságának hozzájárulásával más időpontban is teljesítheti.
Az etikai bizottság az érintetteket ülésére megidézte. A eljárás alá vont kamarai tagok a szabályszerűen kézbesített értesítést átvették, az etikai bizottság előtt nem jelentek meg, észrevételt sem írásban, sem pedig szóban nem tettek.
Az etikai szabályzat A fejezetének 3/a. pontja szerint fegyelmi vétség, ha a könyvvizsgáló a kötelező szakmai továbbképzésen nem vesz részt; az A fejezet 5/2. pontja értelmében pedig ki kell zárni a kamarából azt a könyvvizsgálót, aki az alapszabály szerint előírt kötelező szakmai továbbképzésen a saját hibájából nem vesz részt. |
A bizottság határozatai ellen 2 esetben nyújtottak be fellebbezést, melyek elbírálására 2008. évben került sor: Az elnökség az I. fokú határozatokban kiszabott pénzbírság összegét mindkét esetben mérsékelte.
Etikai eljárások kapcsán 2007. évben egy peres eljárás folyt, amely 2008. februárjában a kamara pernyertességével zárult le.