Magyar Könyvvizsgálói Kamara

I.

MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK

A fegyelmi bizottság – továbbiakban: bizottság - a többszörösen módosított és kiegészített a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényben foglaltak, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara módosított 2008. január 01.-től hatályba lépő módosított Alapszabálya, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szabályzata a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és fegyelmi eljárásáról 2008. január 01-jén hatályban lépett szabályzata, valamint az előzőekhez kapcsolódó és a fegyelmi eljárással kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályok figyelembevételével végzi tevékenységét.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban nem kerülnek megismétlésre azok az előírások, amelyek az előző bekezdésben foglalt törvényben és belső szabályzatokban rögzítésre kerültek.

II.

A BIZOTTSÁG LÉTSZÁMA

A bizottságnak 5 (öt) tagja van, amelyből 1 (egy) fő a bizottság elnöke.

A bizottság zavartalan működéséhez legalább 3 (három) fő jelenléte szükséges.

III.

A BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

1. A bizottság ülését az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén szóban vagy írásban megbízott bizottsági tag is helyettesítheti.
   Abban az esetben, ha a bizottsági ülést nem az elnök vezeti, akkor a megbízás módját – a szóbeli vagy az írásbeli megbízás – a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
   Abban az esetben, ha a bizottsági elnök a fegyelmi tárgyaláson jelen van, akkor a bizottság elnökének a tárgyalás levezetésével kapcsolatos feladataival megbízhatja a bizottság tagját is. Ez a tárgyaláson az elnök szóbeli megbízásával történik.
   A tényállás tisztázásához szükséges írásbeli megkeresések aláírására a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az ügy előadója is jogosult.
2. A fegyelmi bizottság 4 fő tag részvétele esetén is jogosult érdemi döntés meghozatalára. Minden tagnak 1 szavazata van. Abban az esetbe, ha szavazategyenlőség alakul ki a határozat meghozatalánál, akkor a szavazást meg kell ismételni a bizottságon belül. Ha továbbra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor a harmadik alkalommal is meg kell ismételni a fegyelmi bizottságon belüli szavazást. Abban az esetben, ha a harmadik szavazás után is szavazategyenlőség áll fenn, akkor a bizottsági ülésen határozatot a bizottság nem hoz, hanem határozathirdetésre halasztja az ügyet, és a következő alkalommal kitűzött tárgyalási napon fog döntést hozni. A fegyelmi bizottság tagjai a következő tárgyalási napig ismételten áttekintik részletesen a tényállást és az üggyel kapcsolatos jogkövetkezményeket.
3. A bizottság elnöke a fegyelmi tárgyalást megnyitja. A fegyelmi tárgyalás megnyitása után a fegyelmi ügy előadója ismerteti a Fegyelmi Szabályzat szerinti eljárás alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg tényeket.
   Az ismertetés után a bizottság elnöke az eljárás alá vont személy meghallgatása előtt tájékoztatja az eljárás alá vont személyt az eljárással kapcsolatos jogairól, illetőleg a kötelezettségeiről.
   Abban az esetben, hogyha a fegyelmi eljáráson szükséges, akkor az eljárás kezdeményezőjét, illetőleg tanúkat és szakértőt is meghallgathat a bizottság.
   Ebben a bekezdésben meghatározott eljárásban résztvevő személyeket is nyilatkozatuk előtt a bizottság elnöke tájékoztatja a jogaikról és kötelezettségeikről.
   Az eljárás alá vont személy, valamint ha sor kerül az eljárás kezdeményezőjének, tanúnak és szakértőnek a meghallgatására, akkor az ő tájékoztatásukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni, illetőleg a tájékoztatott személyek nyilatkozatát, hogy a jogokról és a kötelezettségekről történő tájékoztatást megértették.
4. Abban az esetben, ha a fegyelmi tárgyaláson határozathirdetésre nem kerül sor, mert a bizottság a tárgyalást elhalasztotta, ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A halasztás okát is tartalmaznia kell a jegyzőkönyvnek.
   Az első tárgyalás utáni tárgyalásokon a korábbi iratok ismertetésére nem kerül sor, mert folytatólagos tárgyalást tart a bizottság. A bizottság elnöke a folytatólagos tárgyaláson nyilatkoztatja a fegyelmi megbízottat, illetőleg az eljárás alá vont személyt, hogy a korábbi nyilatkozataikat változatlanul fenntartják-e. A nyilatkozatra történő felhívást, és a felek nyilatkozatát jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
5. A tényállás tisztázása és a bizonyítási eljárás lefolytatása után a bizottság határozatot hoz. A határozatot az elnök hirdeti ki. Akadályoztatása esetén a III/1.) pontban meghatározottak szerinti bizottsági tag. A határozathirdetés a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. A határozathirdetéskor a bizottság elnöke tájékoztatja az eljárás alá vont könyvvizsgálót, hogy a határozat 15 napon belül írásban kézbesítésre kerül.
   A határozat hirdetés előtt a Fegyelmi Bizottság elnöke írásba foglalja a határozatnak az alábbi részeit:
   
     - határozat megjelölést, az eljárás alá vont személy adatait és tagsági igazolvány számát
     - könyvvizsgáló cég esetében annak címét és kamarai nyilvántartási számát,
     - a kiszabott fegyelmi büntetést,
     - tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen van-e helye fellebbezésnek,
    - milyen határidőn belül, hol és kinek a címére terjeszthető elő. 
   
   Az indokolásban a következő szöveg
     - külön íven szövegezett határozat szerint
     - fegyelmi eljárás költsége a határozatban részletezettek szerint
     - dátum
     - a fegyelmi eljárásban résztvevő személyek neve és eredeti aláírása
6. A jegyzőkönyv mellékletét képező előző tartalmú határozatot, amelyen a fegyelmi eljárás tagjainak az eredeti aláírása szerepel, kizárólag írásbeli kérelemre, fénymásolati formában adható ki. A határozat eredeti példánya a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fegyelmi Bizottságának anyagában a határozathirdetési jegyzőkönyv mellékleteként kell, hogy megőrzésre kerüljön.

IV.

ZÁRADÉK

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fegyelmi Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzatát a fegyelmi bizottság megtárgyalta és jóváhagyásra ajánlja a kamara elnökségének.

Budapest, 2008. március 12.

Melléklet

A Szervezeti és Működési Szabályzat 5. pontjában szereplő határozati melléklet

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fegyelmi Bizottsága

FB-….…/………....(….….) HATÁROZAT

1./        Az eljárás alá volt személy adatai – név, nyilvántartási szám:

………………………………………..……………….

2./        Az eljárás alá vont könyvvizsgálói cég – név, cím, kamarai nyilvántartási szám:

………………………………………………………………………….

Kiszabott fegyelmi büntetés:

            ……………………………………………………………………………….…...

fegyelmi büntetés / megszüntetés/figyelmeztetés

A határozat ellen fellebbezésnek van helye a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Elnökségéhez a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. A fellebbezés a fegyelmi bizottság címére az elnökség részére kell benyújtani.

I N D O K O L Á S

Külön íven szövegezett határozat szerint.

A fegyelmi eljárás költsége a határozatban kerül részletezésre.

Budapest, 20 …………………