Magyar Könyvvizsgálói Kamara

Bevezető, jogszabályi háttér

A – 2008. január 1-én hatályba lépett – Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) előírásai alapján 2009. évben folytatódott a minőségellenőrzés és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló könyvvizsgálói tevékenység kamarai ellenőrzése.
A Kkt. 5. § k) és l) pontja szerinti, a kamarai tag könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló cégre vonatkozó felügyeleti tevékenység gyakorlása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) alá tartozó hatósági eljárás, melyre a Ket.-en kívül a Kkt. 5-9. §-aiban foglaltak is megfelelően irányadók.

A Kkt. 112. § h) pontja és 158. § (2) bekezdés előírásainak eleget téve a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (továbbiakban: kamara) küldöttgyűlése megalkotta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló könyvvizsgálói tevékenység kamarai ellenőrzéséről szóló szabályzatát és kidolgozta a nem kötelező ajánlásként figyelembe veendő mintaszabályzatot, továbbá elfogadta a Minőségellenőrzési bizottság (továbbiakban: bizottság) szervezeti és működési szabályzatát. A kamara elnöksége 2008. évben elfogadta a bizottság módszertani kézikönyvét, amely azóta többször módosult.

Az ellenőrzés tekintetében a bizottság jár el [Kkt. 159. § és 173/A. § (1) bekezdés)].
A bizottság a minőségellenőrök közül jelöli ki az ellenőrzést lefolytató személyt.
A minőségellenőrök kiválasztása nyilvános pályázat útján történik (Kkt. 160-161. §);
(a bizottság nem élt ezzel a lehetőséggel 2009. évben.)

I.2009. évi szakmai feladatok teljesítése a bizottság éves munkaterve alapján

A bizottság a következő 4 pontban ismerteti a 2009. évben elvégzett szakmai feladatait:

1.)Módszertani Kézikönyv fejlesztése

• A Módszertani Kézikönyv egyes elemeinek átdolgozása a Ket. eljárás törvényi előírásainak betartása érdekében valamennyi mellékletével, segédletével és iratmintáival együtt:
• Eljárási szabályzat teljes átdolgozása a Ket. eljárás szabályainak megfelelően.
• Belső minőségellenőrzési rendszer ellenőrzésére (továbbiakban: MER) szolgáló kérdőívek kidolgozása:
• Előszó az 1-5 fő aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek minőségellenőrzési rendszer (MER) kialakításához és működtetéséhez
• 5/a/1. önértékelő kérdőív (MER) asszisztens nélkül dolgozó egyéni könyvvizsgálók
• 5/a/2. helyszíni ellenőrzés kérdőíve (MER) asszisztens nélkül dolgozó egyéni könyvvizsgálók
• 5/a/3. önértékelő kérdőív (MER) asszisztenssel dolgozó egyéni könyvvizsgálók
• 5/a/4. helyszíni ellenőrzés kérdőíve (MER) asszisztenssel dolgozó egyéni könyvvizsgálók
• 5/a/5. önértékelő kérdőív (MER) 2-5 fő aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek
• 5/a/6. helyszíni ellenőrzés kérdőíve (MER) 2-5 fő aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek
• Előszó a 6 főnél több aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek belső minőségellenőrzési rendszer (MER) vizsgálatának kérdőívéhez
• 5/b Belső minőségellenőrzési rendszer vizsgálat – több könyvvizsgálót foglalkoztató cég
• Segédlet kidolgozása a MER vizsgálat követelményrendszeréről, illetve alkalmazásáról
• Módszertani kérdőívek kidolgozása, (költségvetési szervek, konszolidált beszámoló, stb.)
• Módszertani kérdőívek módosítása (bővített, általános, befektetési alap, pénzmosás)
• Meglévő segédletek aktualizálása
• Segédlet a Ket.-ről az ellenőrök és ellenőrzöttek részére
• Iratminták kidolgozása: határozatok, zárójelentések, értesítő-és megbízólevelek, nyilatkozatok, helyszíni ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv, dokumentumjegyzék

2.)Informatikai rendszerek fejlesztése

a)Az MKVK Integrált Informatikai Rendszer (IIR) minőségellenőrzési modul 2009-ben elvégzett fejlesztései

A minőségellenőrzési folyamatok változása szükségessé tette a már meglevő minőség-ellenőrzési modul működésének újragondolását, továbbfejlesztését. Az alapvető működésbeli változást az okozta, hogy az ellenőrzés kibővült a cégek vizsgálatával, mely a minőségellenőrzési terv összeállítását és az ellenőrzések nyilvántartását alapjaiban megváltoztatta. A modul fejlesztése nagy részben befejeződött 2009-ben, az automatikusan előállítandó és iktatásra kerülő dokumentumok fejlesztésének egy része átcsúszott a következő évre, melyek könnyebbé teszik majd a munkavégzést.
A fejlesztés eredményeként lehetővé vált az elektronikusan beérkezett részletes adatszolgáltató lapok feldolgozása, az egyedi megbízások kiválasztása és a minőségellenőrök vizsgálathoz rendelése a modul segítségével az IIR-ben.

b)Az MKVK minőségellenőrzést támogató kérdőív kitöltő szoftver 2009. évi fejlesztése

A minőségellenőrzési folyamatok változása a minőségellenőrök által használt kérdőív kitöltő program fejlesztését is maga után vonta. A szoftver módosítását a megnövekedett dokumentáció mennyiség – a Ket.-ben kötelezően előírt iratminták – és a céges ellenőrzések MER kérdőíveinek beépítése indokolta. A szoftver fejlesztése 2009-ben befejeződött, kisebb fennakadásokkal – a hibák kijavítását követően – a minőségellenőrök a munkájukat nagymértékben támogató, jól működő programmal dolgozhattak.

3.)Továbbképzések

A bizottság minden évben kiemelt szakmai feladatának tekinti az ellenőrzési tapasztalatok összegzését és ezek tolmácsolását a könyvvizsgáló és minőségellenőr kollégák számára. Ebben az évben elvégzett oktatási feladatok:

• Az éves kötelező szakmai továbbképzésben a Minőségellenőrzés 2009. évi változásai című oktatási anyag kidolgozása
• A 2008. évben „nem felelt meg” eredményt elérők oktatási anyagának elkészítése és a képzés megszervezése és megtartása
• Minőségellenőrök kötelező szakmai továbbképzésének megszervezése, az oktatási anyagok elkészítése.

4.)Közigazgatási hatósági eljárás tapasztalatai

A bizottság a minőségellenőr záró jelentése és az ellenőrzött esetleges észrevétele alapján 2009-ben 1 145 db határozatot hozott a minőségellenőrzés (egyedi, MER) és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló könyvvizsgálói tevékenység kamarai ellenőrzés (továbbiakban: PMT ellenőrzés) eredményének minősítéséről, az ellenőrzés alá vont részére a minősítés alapján előírt kötelezettségekről, valamint az indokolt intézkedések alkalmazásáról.

Az egyedi megbízások, a MER és a PMT ellenőrzések lefolytatása során cca. 5200 db irat keletkezett (tájékoztató-, értesítő-, megbízólevél, végzés, zárójelentés és melléklete, határozat) 2009. szeptember – 2010. január hónapokban.
A 2009-es tapasztalatok alapján megállítható, hogy a Ket.-ben előírt határidők (lásd: 1. számú melléklet) és dokumentálási kötelezettség betartása nehezen alkalmazható a minőségellenőrzési folyamatra, ezért a bizottság javasolja a hatósági eljárások közül kivenni azt, vagy a minőségellenőrzésre, mint közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó speciális szabályok megalkotását a Kkt.-ban. A bizottság – tekintettel a Kkt. 165. § (1)-(2) bekezdésére – nem szűkítheti az ellenőrzésre kiválasztottak számát.
Megjegyezni kívánjuk, hogy a minőségellenőrzést az EU-s tagországokban sem kezelik hatósági eljárásként.

Az I. fejezetben ismertetett feladatok ellátása a bizottság, a minőségellenőrök és a főtitkári hivatal számára komoly erőfeszítést igényelt a 2009. évben.

II.2009. évi minőségellenőrzési terv végrehajtása

1.)A 2009. évi minőségellenőrzési terv összeállítása, kiválasztási szempontok

A bizottság éves ellenőrzési terv alapján végzi a vizsgálatokat [Kkt. 166. § (1)].
A bizottság úgy rendeli el az ellenőrzéseket, hogy biztosítva legyen:

a)A kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél 6 évente legalább egyszer, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók kamarai tag könyvvizsgálóinál, könyvvizsgáló cégeinél 3 évente legalább egyszer legyen lefolytatva ellenőrzés,
b)a hitelintézetek, az 5 milliárd forint mérlegfőösszeget meghaladó biztosító társaságok, ellenőrzése 6 évnél sűrűbben, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra vonatkozó gyakorisággal valósuljon meg,
c)a véletlenszerűség a kijelölésnél legalább 10%-os mértékben érvényesüljön.

Az a) és b.) pontban meghatározott időtartamba nem számít bele az az időszak, amelyben a kamarai tag könyvvizsgáló szüneteltette a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását.
A bizottság a fentieken túlmenően rendkívüli minőségellenőrzést folytat le, ha azt a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság, a kamara fegyelmi megbízottja, fegyelmi bizottsága, szakértői bizottsága kezdeményezi, vagy ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég kéri.

2.)A 2009. évi minőségellenőrzés terv- és tényszámainak alakulása

A 2009. évi minőségellenőrzés tervszámainak alakulása

 

A táblázatból látható, hogy 435 kamarai tag könyvvizsgáló ellenőrzése szerepelt a bizottság 2009. évi minőségellenőrzési tervében, ebből 392 főnél lett lefolytatva minőségellenőrzés.
A bizottság 39 fő kamarai tag könyvvizsgáló 2009. évi kijelölését (tevékenység szüneteltetése vagy a tagnyilvántartásból való törlés) érvénytelenítette a 2009-es minőségellenőrzési tervben.
Függőben lévő eljárások:

• Igazolási kérelem miatt függőben lévő ellenőrzés: 3 fő
• A bizottság döntése értelmében, ismételt ellenőrzést kell lefolytatni: 1 főnél

A bizottság a tervszerinti minőségellenőrzéseken túlmenően összesen 4 rendkívüli ellenőrzést folytatott le. A fegyelmi bizottság kezdeményezésére 3 fő és a kamarai tag könyvvizsgáló kérésére 1 fő esetében.

3.)A 2009. évi minőségellenőrzési feladatok kapacitás-elszámolása

Az ellenőrzéseket a minőségellenőri névsorban szereplő 69 ellenőr 5 csoportvezető (bizottsági tag) irányításával hajtotta végre ebben az évben. A minőségellenőrök munkáját általában
6 csoportvezető irányítja, de – tartós betegség miatt - egy bizottsági tag nem tudott részt venni a 2009. évi bizottsági munkában. Az ellenőrzésekre fordított idő 4 898 munkaóra. Egy minőségellenőrzésre átlagosan 11 óra jutott.

4.)A minőségellenőrzések eredménye

A 2008-2009. évi egyedi megbízások minőségellenőrzésének számszerű eredményei

 
A bizottság a minőségellenőr záró jelentése és az ellenőrzött esetleges észrevétele alapján 766 db határozatot hozott 2009-ben a minőségellenőrzés (egyedi, MER) eredményének minősítéséről, az ellenőrzés alá vont részére a minősítés alapján előírt kötelezettségekről, valamint az indokolt intézkedés alkalmazásáról.

Az ellenőrzöttek 70,17%-a megfelelt minősítést ért el az egyedi megbízások vizsgálatánál, előző évben ugyanez az adat 69,77%, amely 1,35%-os növekedést jelent.
A 2009. évi minőségellenőrzések során az ellenőrzöttek 22,47%-ának (2008-ban 23,68%) ellenőrzése zárult megfelelt, megjegyzéssel. A csökkenés 5,11%-os mértékű.
A nem felelt meg kategóriába az ellenőrzöttek 6,82 %-a került (előző évben 6,55%),
a növekedés mértéke 4,12%.
A 2008-ról 2009. évre a minőségellenőrzésen elért eredmények átlagában minimális az eltérés az ellenőrzöttek körében.
A korábbi évek eredményei alapján elmondható, hogy a” megfelelt” minősítések aránya évről-évre emelkedő tendenciát mutat. Ebben az évben a bizottság szeretné kiemelni az ellenőrzött kollegák munkájának szakmai színvonala és dokumentációs ellátottsága nagymértékben javult.
A bizottság a fenti táblázatban kimutatott 2009. évi minőségellenőrzések eredményeinek megyei összesítését és értékelését a 2. számú mellékletben szemlélteti.

A 2009. évi MER minőségellenőrzések számszerű eredményei

 
Az ellenőrzöttek 92,1%-a megfelelt minősítést ért el a belső minőségellenőrzési rendszer (MER) vizsgálatokon. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy mindenki elkészítette a mintaszabályzat alapján a minőségellenőrzési szabályzatát. Ez nagyon jó eredménynek minősíthető, mivel ez volt a kezdő év ebben a témakörben.

A 2009. évi MER ellenőrzések tipikus hibái:

• A szabályzatok a mintaszabályzat alapján készültek, de több könyvvizsgáló a mintaszabályzat kinyomtatására szorítkozott.
• Gyakran elmaradt a szabályzat kiegészítése, ami szükséges a MER azonosításához, a hatálybaléptetés igazolásához és a gyakorlati alkalmazás idejének egyértelmű eghatározásához.
• Tudatosítani kell a tagságban, hogy minden esetben a saját cégünkre „testreszabott” szabályzat tartalmára vonatkozik az önértékelési kérdőív.
• Általában hiányos a kockázatok mérlegelési módjának meghatározása. Az ellenőrzöttek nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy esetükben mi minősül magasabb kockázatnak, mikor szükséges mérlegelni a külső szakértő igénybevételét, valamint a belső minőségellenőr felkérését, illetve mely esetek, azok, amikor további mérlegelés nélkül szükségesek ezek az eljárások. Nem volt jellemző az sem, hogy a könyvvizsgáló valamilyen megbízás elvállalását kizárta volna.

A bizottság a következő táblázatban – a fenti összesítésekből kiemelve – ismerteti a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozó könyvvizsgálatot végző kamarai tag könyvvizsgálók (továbbiakban: tőzsdei könyvvizsgálók) 2009. évi eredményeit:

A tőzsdei könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzésének 2009. évi összesített minősítései

   
A bizottság minden évben kiemelten kezeli a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőségellenőrzését. 2009. évben 11 fő tőzsdei könyvvizsgáló minőségellenőrzése volt esedékes (3 éven belül), a bizottság 10 főnél lefolytatta a minőségellenőrzést; 1 fő töröltette magát a tagnyilvántartásból, ezért a bizottság érvénytelenítette a könyvvizsgáló kijelölését.
Az érintett könyvvizsgálók közül 9 fő ellenőrzése” megfelelt „minősítéssel zárult.
Egy tőzsdei könyvvizsgáló minősítése „nem felelt meg” a követelményeknek, a bizottság
ebben az ügyben fegyelmi eljárás elrendelésére tett javaslatot a kamara elnökének.

5.)A minőségellenőrzéssel összefüggésben alkalmazott intézkedések

A bizottság a minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedéseket alkalmazta 2009. évben:

 
Megjegyzés: Előfordult, hogy a bizottság több intézkedést is alkalmazott egy ellenőrzöttnél.

A bizottság a 396 ellenőrzéséből 60 ellenőrzöttet kötelezett továbbképzésen való részvételre, szintén 60 kamarai tag könyvvizsgálót figyelmeztetett az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére (a MER-nél ugyanez a szám 24 db) és 7 esetben fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt fegyelmi eljárás elrendelésére tett javaslatot a kamara elnökének (MER ellenőrzése során 1 db).

III.Összefoglaló a PMT ellenőrzéséről

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló könyvvizsgálói tevékenység kamarai ellenőrzéséről szóló szabályzat 10. pontjának megfelelően a minőségellenőr a vizsgálatot külön eljárásként, a rendes minőségellenőrzés alkalmával folytatja le. Az ellenőrzésre kiválasztottak köre megegyezik az éves minőségellenőrzési tervvel.

1.)2009. évi PMT ellenőrzések eredményei alkalmazott szankciók

 
A bizottság 379 db határozatot hozott 2009. évben a PMT ellenőrzés eredményének minősítéséről, az ellenőrzés alá vont részére a minősítés alapján előírt kötelezettségekről, valamint az indokolt intézkedés alkalmazásáról:

• A bizottság 268 db vizsgálat eredményeként megállapította, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló teljesítette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (továbbiakban: Pmt.) és az annak végrehajtására kiadott szabályzatban foglalt kötelezettségeit, a bizottság a határozataiban az ellenőrzéseket megszüntette.
• A bizottság 109 db vizsgálat eredményeként megállapította, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló megszegte a Pmt.-ben vagy az annak végrehajtására kiadott szabályzatban foglalt kötelezettségeit, a bizottság a határozatában felhívta a kamarai tag könyvvizsgáló figyelmét a jogszabályoknak és a szabályzatnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére.
• A bizottság fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt 2 fegyelmi eljárás elrendelésére tett javaslatot a kamara elnökének.

Az eredményeket elemezve egyértelmű a pozitív tendencia, mivel a megfeleltek részaránya 12 %-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva.

2.) A 2009. évi PMT ellenőrzések során feltárt hiányosságok

• Az ellenőrzöttek jellemzően a kamara által közzétett mintaszabályzatot fogadták el.
• Elmaradt a felelős személy kijelölése és bejelentése a VPOP felé (Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, Pénzügyi Információs Osztály) és/vagy hiányzott ennek dokumentálása.
• A tapasztalatok alapján – az ellenőrzöttek körében – nem minden esetben történt meg az ügyfelek azonosítása és/vagy ez nem dokumentált és számos esetben nem készül nyilvántartás az ügyfelek azonosításáról.
• Többször nem dokumentált a csalás, és hiba előfordulás miatti lényeges állítások felmerülésének ellenőrzése.
• A bizottság javasolta az Oktatási Bizottságnak, hogy a „pénzmosás és csalás” témakörét vegye fel a 2010. évi oktatási tematikájába és kerüljön kidolgozásra egy esettanulmány a könnyebb átláthatóság érdekében.

IV.A 2009. évi ellenőrzési terv pénzügyi teljesítése

A minőségbiztosítás feladatainak ellátásával kapcsolatos költségek fedezetére a kamara pénzügyi tervében elkülönítetten kezelt Minőségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: MBA) kell képezni.

A 2. számú melléklet bemutatja a minőségellenőrzés bevételeinek és költségeinek alakulását pénzforgalmi szemléletben.

A minőségellenőrzés közvetlen költségeinek elszámolása az egyes vizsgálatokra az eljárási szabályzatban meghatározott normák alapján történik.

1.) Bevételek elemzése

• A bevételek között kimutatásra kerül a minőségellenőrzési feladatra a Pénzügy-minisztériumtól kapott állami támogatás összege 35 565 E Ft értékben (2. sor). Ebből 2009. évben pénzügyileg rendezett 24 544 E Ft, és 2010. évben átutalt 11 021 E Ft.
• Ebben az évben megjelent új bevételi források egyike (4. sor), a nem megfelelt minősítést kapott könyvvizsgálók oktatása 756 E Ft értékben.(résztvevő: 18 fő), amit az előző években az Oktatási Központ Kft. szervezett.
• A másik új bevételi forrás, amely csak technikai jellegű (5. sor) a minőségellenőrök kétnapos továbbképzésével kapcsolatos továbbszámlázott szolgáltatások bevétele, mely a résztvevők saját megrendelésére kért étkezési- és szállásköltségeit mutatja.

2.) Kiadások elemzése

• A minőségellenőrzés lefolytatása hatósági eljárás. A jogszabályi feltételek teljesítését követően, megnövekedtek az adminisztrációs költségek és jelentős mértékben nőtt a postaköltség is. E a tényezőn kívül a 2009. évi ÁFA kulcs emelkedése is hozzájárult a bizottságot érintő dologi kiadások nagymértékű emelkedéséhez (1. sor).
• A minőségellenőrök díjazása (3. sor) tényadata látszólag alatta maradt a tervezettnek, de ez a tény a pénzforgalmi szemlélet miatt nem tartalmazza a 2010. évi kifizetéseket. A 2009. évi díjakból 5.381 E Ft 2010 évben került kifizetésre, valamint 326 órányi díj még egyáltalán nem került elszámolásra, ami megközelítőleg 4 279 E Ft-ot jelent. Ha ezen adatok figyelembevételével vizsgáljuk a táblázatot, akkor látható, hogy 2 175 E Ft-tal meghaladja a tényleges ráfordítás a tervezettet. (Levezetése: tervszám:58 100 E Ft, 2009. évi tény 54 476 E Ft + 2010. évi kifizetések 9 660 E Ft és – 2008. évi tételek 3 861 E Ft = 60 275 E Ft). (Megjegyzés: a pénzforgalmi szemléletből adódóan ez a sor tartalmaz olyan költségeket, melyek a 2008. évet érintő minőségellenőrzés költségei, és amelyek 2009. évben kerültek kiegyenlítésre. Ezen tételek összege: 3 861 E Ft.)
• A minőségellenőrzéshez kapcsolódó költségtérítések (4. sor), azaz az utazás és szállás költségek összege nem haladta meg a tervezett összeget, amely annak köszönhető, hogy a bizottság mind célszerűségi mind takarékossági szempontokat tartott szem előtt például az ellenőrzések területi elosztásánál.
• A bevételek elemzésénél már láttuk, hogy a Minőségellenőrzési bizottság bonyolította le a „nem felelt meg” minősítést kapott könyvvizsgálók 2009. évi oktatását. Az erre vonatkozó elszámolt költségek az oktatási anyag elkészítését és a felmerült előadói munkadíjat tartalmazza (6. sor).
• A bizottság által felkért szakértők díjazására 5 000 E Ft állt a bizottság rendelkezésére, aminek 55%-át használta fel az elvégzett szakmai feladatokra 2009. évben (7. sor) Áthúzódó tételként 2010. évben került kifizetésre a Befektetési Alapok Segédlete 325 E Ft összegben.
• A belső minőségellenőrzési rendszer (MER) vizsgálatának bevezetése, valamint a Ket. szabályainak betartása magával vonta a Kamara Integrált Rendszerén belül a Minőségellenőrzési modul alapvető módosítását, amelynek költségvonzata 6 562 E Ft (8. sor). A minőségellenőrzési modul fejlesztése nem szerepelt a bizottság éves tervszámai között, de ahhoz, hogy a minőségellenőrzés a közigazgatási hatósági eljárás követelményeinek meg tudjon felelni és, hogy a céges ellenőrzés bevezetésre kerülhessen, elengedhetetlen volt az IIR minőségellenőrzési moduljának fejlesztése.

V.Összegzés és javaslatok a könyvvizsgálói szakma számára

1.)Egyedi megbízások minőségellenőrzésének 2009. évi szakmai tapasztalatai

A minőségellenőrzés minden területére érvényes, hogy a standardok alkalmazásában és ennek számonkérésében nyilvánvalóan nem lehet különbséget tenni az egyéni könyvvizsgálók/ egyszemélyes cég és a több könyvvizsgálót foglalkoztató társaságok között. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a sajátosságot, hogy a magyar gazdaságban működő könyvvizsgálók meghatározó többsége olyan egyéni könyvvizsgáló, aki mikro- és kisvállalkozások könyvvizsgálatát látja el, aki általában egyéni könyvvizsgálóként dolgozik és ennek megfelelően egyszerűbb módszereket alkalmaz. Ez a lehetőség minden területen adott, mégis a minőségellenőrzés során minden évben napirendre kerül, hogy miként lehetne az egyéni könyvvizsgálók munkáját segíteni azzal, hogy számukra egyszerűbb megoldásokat tesz lehetővé, illetve kér számon a minőségellenőrzés.

Az egyéni könyvvizsgálók gyakran olyan kisvállalkozások könyvvizsgálatát végzik, akik maguk is egyszerű rendszerekben dolgoznak, a számviteli szolgáltatást külső irodák biztosítják, nincs belső ellenőrzés, amelyre támaszkodni lehetne, ezért a könyvvizsgáló nehezen boldogul a standardok alkalmazásával. Ilyenkor gyakran felmerül a kérdés, hogyan lehet megfelelni a standardoknak, amikor azok előírásai sokkal nagyobb, terjedelmesebb könyvvizsgálatokra vonatkoznak

A Kisvállalkozások esetében a Kamara segítséget nyújtott a kollegáknak az 1005. A kisvállalkozások könyvvizsgálatának speciális szempontjai című standard alapján a könyvvizsgálók egyszerűbb módszereket alkalmazhatnak, aminek segítésére megszületett a kisvállalkozói könyvvizsgálói módszertan és készült kisvállalkozói könyvvizsgálói program. Ennek használata során és az ellenőrzések alkalmával még mindig tapasztalható a könyvvizsgálók munkájában a leggyengébb láncszem: a stratégia elkészítése, a tervezés és a munkaprogram összeállítása. Az oktatások keretében javasolja a bizottság ezekre a területekre nagyobb hangsúly helyezését, esetleg gyakorlati példák kidolgozását.

2.)Javaslatok a MER ellenőrzések 2009. évi szakmai tapasztalatai alapján

A MER ellenőrzésével kapcsolatos további feladatok

• A MER ellenőrzése nem nélkülözhető, ezért a hiányosságok megszüntetésére több csatornán kell segítséget nyújtani:
• Bővíteni kell a könyvvizsgálók MER-rel kapcsolatos ismereteit, tudatosítani kell a MER lényegét, szükségességét, a saját szabályzat jelentőségét és tartalmi követelményeit.
• Segíteni kell a mintaszabályzat alkalmazását, ismertetni kell a szükséges kiegészítéseket, meg kell értetni a szabályzat és a gyakorlat kapcsolatát.
• Meg kell fogalmazni a minőségellenőrök részére a szabályzat minősítésének szempontjait és a gyakorlati alkalmazások ellenőrzésének szempontjait és az értékeléseket.
• Ellenőrizni szükséges a minőségellenőrök következetes eljárásait, a szempontok egységes alkalmazását és a szabályzatra, valamint a gyakorlatra tett ajánlásokat.
• Nagy figyelmet kell fordítani a minőségellenőrök felkészítésére az oktatás során.

3.)Összefoglalás

Összegezve elmondható, hogy a Magyar Nemzeti Standardokban való jártasság bizonyíthatóan javult a könyvvizsgálók körében, annak ellenére, hogy előfordulnak még hiányosságok.
A bizottság továbbra is fontos feladatának tekinti, hogy a minőségellenőrök gyakorlati tanácsokkal segítsék a könyvvizsgálókat az elvégzendő szakmai feladatok, a nemzeti standardok egységes értelmezésében és előírásainak betartásában.
A Minőségellenőrzési bizottság minden fórumon felhívja a figyelmet, hogy a megfelelő dokumentáltság nem a minőségellenőrzés tekintetében nagyon fontos, hanem azért, mert a megfelelő „dokumentáltság” az alapja a helyes könyvvizsgálói záradék, jelentés kibocsátásának.
A könyvvizsgálat minőségének biztosítása a szakma elemi érdeke kell, hogy legyen, felemelve annak presztízsét és társadalmi megítélését.

Budapest, 2010. április 15.

Szabó Zsuzsanna s.k.
Minőségellenőrzési bizottság elnöke
 

1. sz. melléklet

2. sz. melléklet

3. sz. melléklet