Főoldal / Kamarai / MKVK közleményei

MKVK közleményei

Módosult a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard (a továbbiakban: MNKS)

2016. július 27.

A könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok ellátásáért felelős nemzetgazdasági miniszter 2016. július 20-án jóváhagyta a "Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard a nemzetközi könyvvizsgálati és minőségellenőrzési standardok alkalmazásáról” módosítását, amely így 2016. július 21-én hatályba lépett. A módosított MNKS-t a kihirdetését követően induló üzleti évekre vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre kell alkalmazni. A kihirdetés napja az a nap, amelyen a módosított MNKS a kamara honlapján megjelentetésre került. (A 2016. július 27-én kihirdetett standard a jelen közlemény végén található linkre való kattintással közvetlenül is elérhető.)

Az MNKS mostani módosítása azért vált szükségessé, mert 2014-ben módosult a könyvvizsgálattal kapcsolatos európai uniós szabályozás, amelynek tagállami bevezetését két éven belül, legkésőbb 2016. június 17-ig kellett a tagállamoknak teljesíteni.

Az Európai Parlament és Tanács 2014. április 16-án elfogadott 2014/56/ EU irányelve az auditreform keretében jelentősen módosította az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelvet (a továbbiakban: Irányelv). Szintén 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: Rendelet).

A módosított európai uniós szabályozás a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre vonatkozó előírásokban számos kérdésben jelentős változást eredményezett; többek között változtak a függetlenségre, a szakmai szkepticizmusra, a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szervezetére vonatkozó előírások.

A módosított Irányelvet, mint említettük, a hatálybalépést követő két éven belül, 2016. június 17-ig kellett a tagállamoknak a nemzeti jogba átültetniük, a Rendeletet 2016. június 17-től kell alkalmazni.
Az Országgyűlés az implementálás keretében a 2016. május 10-i ülésnapján elfogadta a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:Kkt.) és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIV. törvényt.

A Kkt. 4. § (5) bekezdése b) pontjának 2016. június 4-étől hatályos rendelkezése szerint:
(A kamara)
„b) közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával megalkotja és naprakészen tartja a könyvvizsgálati, valamint az átvilágítási megbízásokra, a bizonyosságot nyújtó megbízásokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és a belső minőségellenőrzésre, könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szervezetére és a könyvvizsgáló munka megszervezésére vonatkozó nemzeti standardokat”

Ez a törvényi előírás tehát, a korábbihoz képest, a könyvvizsgáló szolgáltatók belső szervezetének és a könyvvizsgáló munka megszervezésének szabályozását is a nemzeti standardok körébe utalta.

Fontos hangsúlyozni, hogy a módosított Irányelv 24a-b. cikke a könyvvizsgáló szolgáltatók belső szervezetét és a könyvvizsgáló munka megszervezését részletesen szabályozza, amely a nemzeti standardok tartalma vonatkozásában is kötött szabályozási keretet jelentett, még az egyes előírások megfogalmazását illetően is; a módosított Irányelv felhatalmazó rendelkezései szerint ugyanakkor egyes konkrétan meghatározott Irányelvi előírás tekintetében egyszerűsített követelmények is előírhatók a kisvállalkozások és mikrovállalkozások könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgáló szolgáltatókra.

A kamara Szakértői Bizottsága a Kkt. 138. § (1) bekezdésének b) pontja alapján összeállította az MNKS módosításokkal kiegészített szövegét, amelybe a módosított Irányelv vonatkozó előírásai „A könyvvizsgáló szolgáltató belső szervezete”, valamint „A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati munka megszervezése” önálló alcímek alatt beépítésre kerültek. A Szakértői Bizottság az irányelvi szabályozás MNKS-be történő beillesztésekor törekedett arra, hogy a könyvvizsgálókat, könyvvizsgáló cégeket érintő belső minőségellenőrzési- és munkaszervezési előírások kizárólag a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre legyenek irányadóak azzal, hogy a kizárólag kisvállalkozásokat és mikrovállalkozásokat könyvvizsgáló szolgáltatókra az uniós szabályozás követelményei szerinti javadalmazási- és nyereségrészesedési szabályok kötelező alkalmazását nem javasolta kiterjeszteni.

A könyvvizsgáló szolgáltatók belső szervezetére és a könyvvizsgálati munka megszervezésére vonatkozó, az új európai uniós szabályozást implementáló módosított MNKS előírások nem jelentenek lényegesen új, az eddigiekhez képest jelentős további követelményeket a könyvvizsgálókkal, könyvvizsgáló cégekkel szemben. A mindenkor hatályos Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati és Minőségellenőrzési Standardok részét képező nemzetközi standardok (amelyek az MNKS 1. számú Függelékében vannak felsorolva), ugyanis tartalmazzák az „ISA 220 A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának minőségellenőrzése”, valamint az „ISQC 1 Minőség-ellenőrzés a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával és átvilágításával, valamint az egyéb bizonyosságot nyújtó és kapcsolódó szolgáltatási megbízások végrehajtásával foglalkozó társaságok esetében” standardokat. Ennek a két nemzetközi standardnak a követelményei és az új európai uniós szabályozás, illetve a módosított MNKS között nagyon sok hasonlóság, átfedés található. Annak a könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek, aki/amely a tevékenysége során eddig is megfelelt és ezután is meg fog felelni az említett két nemzetközi standardnak, különösképpen az ISQC 1 minőségellenőrzési standardnak, nagy valószínűséggel nem kell majd attól tartania, hogy a módosított MNKS hatályba lépésével további jelentős átalakításokat kellene tennie, vagy újólag kellene megszerveznie a belső munkaszervezetét, valamint a könyvvizsgálati megbízások teljesítése érdekében szükséges belső munkaszervezési eljárásokat. Kétségtelen azonban, hogy az uniós szabályozáson alapuló módosított MNKS-nek a könyvvizsgáló szolgáltató belső szervezetére és a könyvvizsgálati munka megszervezésére vonatkozó követelményeinek a struktúrája és a megfogalmazásai sok esetben nem azonosak az ISQC 1-ből már ismert megfogalmazásokkal. Ez kissé megnehezítheti annak az áttekintését, hogy ténylegesen milyen új követelményeket támaszt a most kihirdetett módosított MNKS a korábbi magyar és nemzetközi követelményekhez képest. Ennek felmérése és minden részletre kiterjedő áttekintése, az idő rövidsége miatt, még nem történhetett meg.

Szeretnénk mégis felhívni a figyelmet az MNKS néhány olyan új előírására, amelyekkel kapcsolatban a könyvvizsgálóknak, könyvvizsgáló cégeknek mindenképpen javasolt áttekinteni és felülvizsgálni, a nemzetközi standardoknak megfelelő működés esetén is, hogy szükségesek-e még további belső szervezet- és eljárásrend kialakítási- vagy munkaszervezési intézkedések az új követelményeknek való megfelelés érdekében.

  • A módosított MNKS 10. szakasza értelmében a könyvvizsgáló szolgáltatónak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására vonatkozóan megbízható ügyviteli és számviteli eljárásokat, az irányadó nemzeti standardok követelményeivel összhangban kialakított belső minőségellenőrzési eljárásokat, hatékony üzleti, és működési kockázatértékelési eljárásokat, valamint a belső információfeldolgozási rendszerekre vonatkozóan hatékony belső ellenőrzési intézkedéseket és óvintézkedéseket kell alkalmaznia. A belső minőségellenőrzési eljárásokat úgy kell megtervezni, hogy azok a könyvvizsgáló szolgáltató munkavégzési és szervezeti struktúrája valamennyi szintjén biztosítsák a vezetői döntéseknek és a könyvvizsgáló szolgáltató szervezetének működésére kialakított ügyviteli, számviteli, kockázatértékelési, információfeldolgozási-, és biztonsági eljárásoknak való megfelelést.
  • A könyvvizsgáló szolgáltatónak megfelelő szabályokat és eljárásokat kell kialakítania annak biztosítása érdekében, hogy a fontos könyvvizsgálati feladatok kiszervezésének módja ne rontsa a könyvvizsgáló szolgáltató belső minőségellenőrzési eljárásainak minőségét, valamint a kamara, a közfelügyeleti hatóság és más illetékes hatóságok képességét annak felügyeletére, hogy a könyvvizsgáló szolgáltató teljesíti-e a Kkt.-ben, a nemzeti standardokban, adott esetben az 537/2014/EU rendeletben, valamint a kamara alapszabályában és más szabályzatában rögzített kötelezettségeket.
  • A könyvvizsgáló szolgáltatónak emellett megfelelő és hatékony szervezeti és ügyviteli intézkedéseket kell hoznia az olyan események kezelésére és nyilvántartására, amelyek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység integritását érintő súlyos következményekkel járnak vagy járhatnak.
  • A kizárólag kisvállalkozások és mikrovállalkozások vonatkozásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzők kivételével a könyvvizsgáló szolgáltatónak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységben közreműködő személyekre megfelelő javadalmazási szabályokat – és azok keretében megfelelő nyereségrészesedési szabályokat – kell alkalmaznia, amelyek elegendő teljesítményösztönzést nyújtanak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat minőségének biztosításához. Előzőek keretében az a bevétel, amelyre a könyvvizsgáló szolgáltató a gazdálkodónak nyújtott egyéb szolgáltatásból tesz szert, nem képezheti részét az ugyanazon gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatának elvégzésében részt vevő vagy a könyvvizsgálat elvégzését befolyásolni képes személyek teljesítményértékelésének és javadalmazásának.
  • A könyvvizsgáló szolgáltatónak a standard 9-19. bekezdésében foglalt követelményeket tevékenységei terjedelmének és összetettségének figyelembevételével kell teljesítenie. A könyvvizsgáló szolgáltatónak a kamarai minőségellenőrzés, illetve a minőségellenőrzés során tudnia kell igazolni, hogy a 9-19. bekezdés szerinti követelmények teljesítésére kidolgozott szabályok és eljárások a könyvvizsgáló szolgáltató tevékenységének terjedelméhez és összetettségéhez mérten megfelelőek.
  • A könyvvizsgáló cég minden megbízásra köteles legalább egy fő könyvvizsgáló partnert kijelölni a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására. A kijelölendő fő könyvvizsgáló partnernek a könyvvizsgáló cég általi kiválasztása során a könyvvizsgálati minőség, a függetlenség és a hozzáértés biztosítását kell fő szempontnak tekinteni. A kijelölt fő könyvvizsgáló partnernek tevékenyen részt kell vennie a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység elvégzésében.
  • A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység elvégzése során a kijelölt fő könyvvizsgáló partnernek elegendő időt kell fordítania a megbízásra, és elegendő erőforrást kell alkalmaznia ahhoz, hogy feladatait megfelelően láthassa el.

A Szakértői Bizottság az európai uniós új követelmények implementálása mellett, a mostani módosítás időpontjában hatályos MNKS egyes korábbi rendelkezéseit is pontosította. Ezeket a módosításokat a Szakértői Bizottság azért tartotta szükségesnek, mert a számviteli törvény néhány korábbi és a legutóbbi módosításai olyan változásokat jelentettek, amelyekre tekintettel a továbbiakban már nem szükséges a nemzeti standardokban a hazai jogszabályi környezet miatti sajátos értelmezést megjeleníteni, illetve fenntartani a nemzetközi könyvvizsgálati standardok gyakorlati alkalmazására nézve. Ezek a módosítások elsősorban az MNKS „A könyvvizsgálói jelentés” alcím alatti szakaszait, valamint az „Alkalmazási és egyéb magyarázó anyagok” cím alatti „A” jelölésű egyes szakaszokat érintették.

A módosított MNKS a kamara honlapján az alábbi linken érhető el:

http://www.mkvk.hu/tudastar/standardok


A kapcsolódó európai uniós jogszabályok: