2010. június 17.
Magyar Könyvvizsgálói Kamara hatályos Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzata 23. b pontja alapján (a továbbiakban: Szabályzat) - a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) rendelkezéseivel összhangban –, ha a minőségellenőrzésre való kijelölés megtörtént, az ellenőrzöttel a vizsgálat helyszíne és időpontja egyeztetésre kerül. Több esetben előfordult, hogy a minőségellenőrzés az ellenőrzött akadályoztatása miatt nem zajlott le. A Szabályzat III. fejezete (17) bekezdése értelmében, a minőségellenőrzés (3) g. pontban meghatározott valamennyi eleme kamarai hatósági eljárás [Kkt. 5. § k)]. Tekintettel arra, hogy a Kamara hatósági eljárása során főszabály szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatások általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni, az elmulasztott eljárási cselekmények igazolási kérelemmel igazolhatók.
A Ket. vonatkozó 66. §-ának (1) bekezdése alapján, aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. A (2) bekezdés szerint az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt, így jelen esetben a minőségellenőrzési bizottság. A (4) bekezdés kimondja, hogy az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő öt munkanapon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. A (5) bekezdés rendelkezik arról, hogy a határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak.
A hat hónapos jogvesztő határidő kikötés jogbiztonsági szempontból került a törvénybe, ennél tovább nem lehet az eljárás kimeneteléről bizonytalanságban tartani a hatóságot. A Ket. 67. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. Az igazolás azt kívánja lehetővé tenni, hogy aki önhibáján kívül mulasztott, az emiatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe, aki azonban ezt az önhibát nem igazolja, vagy túllépte a törvényben előírt 6 hónapos jogvesztő határidőt, és ennek ellenére nem tesz eleget a hatóság kötelezésének jogsértést követ el. Ekkor a Ket. 61. §-ának rendelkezései értelmében az eljárás akadályozásának következményei kell alkalmazni. 61. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. A (2) bekezdés szerint az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege - a 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. A (3) bekezdés alapján az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
Az igazolási kérelem egy konkrét időpont elmulasztásának igazolására szolgál, amennyiben tartósan fennáll az önhiba (pl. tartós betegség), az ellenőrzött kérheti az eljárás felfüggesztését a Ket. 32. §-ának (3) bekezdése alapján, azaz az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha
a) azt jogszabály nem zárja ki, és
b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti.
A kérelemről végzésben dönt a hatóság. Az ügyfél eljárást felfüggesztő kérelme azonban csak akkor teljesíthető, ha az nem a döntéshozatal vagy a végrehajtás késleltetésére irányul.
Fontos hangsúlyozni, hogyha az ellenőrzés alá vont gondatlan vagy szándékos magatartásával akadályozza a minőségellenőrzés lefolytatását a Kkt. rendelkezéseivel összhangban a Kamara Etika szabályairól és a fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának - C) 2.2 pontja - értelmében fegyelmi vétséget követ, ami fegyelmi büntetést von maga után.
Szabó Zsuzsanna s.k.
a Minőség-ellenőrzési Bizottság elnöke