"A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. tv. rendelkezéséeinek alkalmazásával kapcsolatban keletkezett felvetés alapján kérjük állásfogallásukat. A törvény a köztulajdonban álló gazdasági táraságok fogalmát – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseinek alapulvételével – úgy határozza meg, hogy az államhoz vagy a helyi, illetve kisebbségi önkormányzatokhoz kötődő jogi, személyek többségi befolyása alatt álló társaságok tartozzanak ebbe a körbe. Az említett törvény korlátozza az igazgatóság létrehozásának lehetőségét, valamint az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság létszámát, melynek létrehozása a 4. § (1) bekezdése értelmében kötelező. Az említett jogszabályhelyi szöveg – a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottságot követően – azzal folytatódik, hogy a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot. Mindezek ismeretében a Tulajdonosi Tanácsadó Bizottság ülésén kérdésként merült fel az, hogy a 2009. évi CXXII. tv. hatálya alá tartozó tárasságok vonatkozásában – a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottság mellett – minden esetében kötelező-e a könyvvizsgáló alkalmazása is." 2010. május
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 4. §-a az alábbiakat rögzíti:
„4. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál felügyelőbizottság létrehozása kötelező. A könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot a társaság legfőbb szervének.
(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottsága - ha törvény eltérően nem rendelkezik - három természetes személy tagból áll, kétszáz millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság esetében legalább három, legfeljebb hat természetes személy tagból áll.
(3) A köztulajdonban álló, kétszáz millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság felügyelőbizottsága elnökének személyére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az Állami Számvevőszék tesz javaslatot. Az így megválasztott személyt a tulajdonosok által jelölt tagként kell figyelembe venni, és tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelölt felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
A jogszabály 4. §-a az előzőek szerint a felügyelőbizottsággal kapcsolatos speciális előírásokat – közte azt, hogy az ügyvezetés a könyvvizsgáló személyére a felügyelőbizottság egyetértésével tehet a legfőbb szervnek javaslatot – részletezi.
A területi szervezettel egyező jogi álláspontom szerint a jogszabály az előzőekben a felügyelőbizottság kötelező megválasztását írja elő azzal, hogy amennyiben a gazdasági társaság egyébként könyvvizsgálati szolgáltatást vesz igénybe, úgy a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik a könyvvizsgáló személyének kiválasztásával kapcsolatos egyetértési jog.
A jogszabály ugyanakkor nem írja elő a Gt. 41. § (2) bekezdése szerint a könyvvizsgáló kötelező választását. {Gt. 41. (2) bek.: „Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja.}