"Kft. jogelődjének tulajdonosa 2007. szeptember 27. napján kötött kamarai tag könyvvizsgálóval Megbízási szerződést a könyvvizsgálói feladat ellátására. Tekintettel arra, hogy a Kft. a könyvvizsgáló által elvégzett munka minősége miatt nem kívánta tovább folytatni a megbízási szerződést, törvény adta lehetőségével élve 2009. november 11. napján taggyűlés keretében a megbízási szerződést megszűntette, és új könyvvizsgálóval kötött megbízási szerződést. Ezen tényről levélben tájékozatta az első könyvvizsgálót. A kérdés az, hogy amennyiben naptári évhez igazodó üzeleti év szerint működik a cég, és a taggyűlés 2009. november 11. napján felmondta a könyvvizsgáló megbízási szerződését, jogosult-e a könyvvizsgáló munkadíjat felszámítani, ha a Megbízási szerződés értelmében: "A szerződés szerint a könyvvizsgálati díj a könyvvizsgálói záradék és jelentés kibocsátását követően esedékes." 2010. május
Ügyfelem jogi képviselője útján vitatja, hogy az első könyvvizsgáló által 2009. novemberében kiállított számla jogosságát, mely a szerződés szerint minden jogalapot nélkülöz, mivel 2009. gazdasági évre vonatkozóan könyvvizsgálói munkát nem végzett..
A 2009. évi beszámoló könyvvizsgálatáért kéri a munkadíjat, annak ellenére, hogy "A szerződés szerint a könyvvizsgálati díj a könyvvizsgálói záradék és jelentés kibocsátását követően esedékes."
A Kkt. 54. §-a szerint a könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek joga van a megfelelő díjazáshoz, ami szabad megállapodás tárgya.
A Ptk. megbízási jogviszonyt szabályozó 478. § (1) bekezdése a kamarai törvényhez hasonlóan rögzíti, hogy a megbízó díj fizetésére köteles, kivéve, ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A (2) bekezdés szerint a megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős. A (3) bekezdés kifejezetten rögzíti, hogy ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. A (4) bekezdés értelmében a díj a szerződés megszűnésekor esedékes.
Az előzőekből következően, amennyiben a konkrét megbízási szerződés a megbízási jogviszony idő előtti megszűntetése esetére nem tartalmaz speciális rendelkezést – például nincs olyan kikötés, hogy a megbízó idő előtti rendes felmondása esetén is köteles a megbízási jogviszonyból hátralévő időre járó megbízási díjat kötbérként, kártérítésként megfizetni –, úgy a könyvvizsgáló a szerződés idő előtti megszűnéséig kifejtett tevékenységével arányos könyvvizsgálói díj megfizetésére tarthat igényt. A tevékenységhez viszonyított arány helyes megállapításánál nem mellőzhető a teljesítéshez szükséges valamennyi résztevékenység, valamint azok egymáshoz viszonyított súlyának a meghatározása.
E körben álláspontunk szerint hangsúlyozni szükséges, hogy a megkeresésben rögzítettekkel ellentétben a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói munkavégzés folyamatos tevékenység, amely akkor sem merül ki a záradék és a jelentés kibocsátásával, ha a hivatkozott megbízási szerződés szerint a könyvvizsgálati díj a jelentés kibocsátását követően esedékes.
Mindezek kapcsán – a könyvvizsgálói kötelezettségeket szabályozó egyéb jogszabályok és standardok mellett – elég csak a Gt. 44. § (2) bekezdésében szabályozott összehívási/értesítési kötelezettségre utalni.
A megbízó a (tevékenységgel arányos) díj kifizetését legfeljebb abban az esetben tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy a rendkívüli felmondására a könyvvizsgáló súlyos szerződésszegése miatt került sor, vagyis az eredmény – a jelentés kibocsátása – részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős.