"Egy ügyvéd ismerősöm kért meg, hogy egy közbenső mérleget / felszámolás miatt készült/ illetve annak írásos dokumentumát nézzem át és szakmailag segítsek értelmezni értékelni. 2011. február
A társaság műszaki gépekkel rendelkezik és a felszámolás második évében is még termelt.
Sem az első közbenső mérlegnél, sem a második közbenső / jelen / mérlegnél nincs az eszközökre amortizáció elszámolva.
Nem értem, hogy ez hogy lehetséges, illetve mi az a törvényi hely - ha van ilyen - ami megengedi hogy ÉCS-t ne számoljon el a felszámolás ideje alatt a társaság?
Hol találok olyan irodalmat, ahol a felszámolásra vonatkozóan speciális számviteli és egyéb előírások vonatkoznak?
A közbenső mérlegre a Sztv. 21.§-a vonatkozik, felszámolásnál is ezt a törvényi helyet kell követni és bár a könyvek lezárását nem teszi lehetővé a törvény, de ez lenne az "indok" az amortizáció elhagyásának?
A fent említett paragrafus 3. pontja felsorol a forduló napra vonatkozó korrekciós tételeket, melyben szerepel a terven felüli écs. fogalma, ezen pontból "következtetve" meg indokolt lenne az amortizáció elszámolása is.
Főleg ha arra gondolunk, hogy évekig elhúzódhat a felszámolás,- jelen esetben is- de ha nem akkor is minden évben a mérlegben a valós értéken történő kimutatás egyik indoka az amortizáció elszámolása a tárgyi eszközöknél."
A felszámolási eljárásban készített közbenső mérleg és a felszámolás befejezésekor készített zárómérleg tartalmában és felépítésében egyező kéne, hogy legyen. A közbenső mérleg elkészítésénél azonban elképzelhető, hogy a vagyoni eszközök könyv szerinti értéken szerepeljenek, de a záró mérlegben ez már csak piaci érték lehet. Mivel a csődtörvény meghatározza a felszámolási eljárásban felmerülő költségeket és itt nem sorolja fel pl. az értékcsökkenési leírást, valóban úgy tűnhet, mintha nem volna lehetséges az amortizáció elszámolása. Ha valaki termelő tevékenységet is folytat a felszámolási eljárás közben, nem tiltható meg az amortizációnak, mint költségnek az elszámolása, hiszen kalkulációs kérdéseket is felvet a probléma. Az a tény, hogy a vagyoni eszközöket igazából piaci értéken kell bemutatni a végén, feleslegessé teszi a terv szerinti értékcsökkenésnek az elszámolását, hiszen a könyv szerinti értéknek a piaci értéktől való eltérését a felszámolási eredménnyel szemben úgyis el kell számolni. Mindezekből következően nem kifogásolható a felszámolás alatt álló vállalkozás számviteli elszámolási gyakorlata, függetlenül attól, hogy végez termelő tevékenységet vagy sem. Sajnálatos módon a csődtörvény költségekre vonatkozó szabályai alapvetően pénzforgalmi szemléletet tükröznek, amelyek némileg ellentmondásosak a számviteli törvény szabályaival. A közbenső mérlegben tehát ezért lehetne könyv szerinti értéken is értékelni és amortizációt elszámolni, vagy éppen mindezt mellőzni, mert a végeredményekre tényleges hatása úgy sem lesz.