"Bérelt ingatlanon végzett felújításhoz kapcsolódóan kapott kártérítés elszámolása Háttér Egy ügyfelünk (szálloda) 2010. évben az általa bérelt ingatlanon bekövetkezett káresemény miatt a károk helyreállítása során jelentős összegű értéknövelő beruházásokat is végrehajtott, melynek összegét könyveiben bérelt ingatlanon végzett felújításként aktiválta. Ügyfelünk a kár bekövetkeztekor a bérlet ingatlanon végezett beruházás eszközeire vonatkozóan saját nevére kötött érvényes vagyonbiztosítással rendelkezett, ezért saját biztosítójától a bérelt ingatlanon keletkezett károk megtérítésére kártérítést kapott. szálloda és a bérbeadó közötti bérleti szerződés arról rendelkezik, hogy az esetleges károk helyreállíttatása a bérlő feladata A szálloda a kapott kártérítés teljes összegét 2010. évben egyéb bevételként számolta el. A káresemény következtében a szálloda, mint bérbevevő által helyreállított, és újonnan aktivált eszközök közül, csak egy eszköz szerepelt már a káreseményt megelőzően önálló eszközként a nyilvántartásokban, melynek selejtezése a kár bekövetkezte után nem történt meg 2010-ben. A káresemény során érintett többi eszköz a szálloda bérbeadójánál volt/van nyilvántartva. A szálloda a kapott kártérítés összegét sem részben, sem egészben nem adta tovább bérbeadója számára. Ügyfelünk előző éves beszámolójának könyvvizsgálatát egy másik könyvvizsgáló végezte, aki a fentiekben részletezett elszámolással kapcsolatban az összemérés elvére történő hivatkozással azt az álláspontot képviselte, hogy a kapott kártérítés egyösszegű elszámolása nem helyes, mert annak a kártérítés során felújításként aktivált összegre jutó részét az aktivált költségek értékcsökkenésével arányosan lehetne csak bevételként elszámolni, azaz a kártérítés felmerülésének évében a kapott összeg egy részét el kellett volna határolni. Véleménye szerint ennek következtében az egyéb bevételek az el nem határolt összeggel túlértékeltek voltak, amelyet a könyvvizsgáló jelentős hibának minősített, ezért véleményét, korlátozott záradékkal látta el. 2011. december
Kérdés
1. kérdéshez:
Véleményem szerint a szálloda helytelen számviteli elszámolási gyakorlatot követett a károk helyreállításának könyvelése során. Az Szt. vonatkozó rendelkezése értelmében a károk helyreállítása egyéb ráfordítás, és ez igaz akkor is, ha a károkat saját tevékenység keretében állítják helyre. A biztosítótól kapott térítés pedig egyéb bevétel. Innentől kezdve semmiféle összemérési probléma nem lehetne. Az összemérési probléma tehát azért keletkezett, mert aktiválni az eszközök elhasználódása, eredeti kapacitása, pontossága, stb. helyreállítása érdekében felmerült költségeket lehet. A károk helyreállítása nem költség, hanem ráfordítás. A könyvvizsgáló annyiban helyesen látta a problémát, hogy ebből ilyen értelemben nem keletkezhetett volna jelentős eredményhatás, amelyet igyekezett helyre rakni egy rossz megoldás következményeként. Azt természetesen el tudom fogadni, hogy sor kerülhetett az eredeti állapot helyreállítása mellett értéknövelő beruházásokra is, de ez csak a károk megtérítése feletti összegben értelmezhető. Elméletileg a károk összegét a biztosító felmérte és azt valamilyen összegben térítette. Pl. levonhatta az önrészt, ha a szerződés ilyen kitételt tartalmazott. A biztosító becslése tehát tartalmazta a károk összegét, amelyet egyéb ráfordításként kellett volna elszámolni abban az üzleti évben, amikor a károk keletkeztek. Ha ezen összeg felett fordított a társaság „helyreállításra”, akkor azt gondolom, hogy ez a rész aktiválható érték az idegen ingatlanon, amelyet a jövőben amortizálnak majd. (Tulajdonképpen ez már nem is helyreállítás, hiszen az értéknövelés miatt új eszköz létrehozására került sor.)
A károk elszámolásával kapcsolatos hibát véleményem szerint önellenőrzés keretében kellene rendeznie a társaságnak. Ez lehet nem jelentős hiba, és akkor a tárgyévi eredményben kerül elszámolásra, ha jelentős a hiba, akkor 3 oszlopos megoldás szükséges. Ha a jelentős hiba lényeges hibának is minősül, akkor pedig foglalkozni kell az ismételt közzététellel is. Ezek a minősítések nem azonosak a könyvvizsgáló által minősített helyzettel, hiszen a könyvvizsgálat esetében a lényegességet a 300. témaszámú standard alapján kell meghatározni.
2. kérdéshez:
Tekintettel arra, hogy az előző üzleti évet más könyvvizsgáló vizsgálta és a jelentését korlátozta, akkor a 2011. évi könyvvizsgálat során az új könyvvizsgáló feladatait befolyásolják az 510. témaszámú standardban foglaltak. Ez alapján a könyvvizsgálónak korlátozott véleményt kell adnia vagy vissza kell utasítania a véleménynyilvánítást a pénzügyi kimutatásokról, ha a könyvvizsgáló nem tud elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezni a nyitóegyenlegek tekintetében. Ez talán nem áll fenn a kérdéses esetben.
Ha a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a nyitóegyenlegek olyan hibás állítást tartalmaznak, amely lényegesen befolyásolja a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokat és a hibás állítás hatását nem megfelelően számolták el, vagy nem megfelelően mutatták be, vagy tették közzé, akkor a könyvvizsgálónak szükség szerint korlátozott véleményt, vagy ellenvéleményt kell adnia.
Ha az előző időszaki könyvvizsgáló előző időszaki pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleménye a könyvvizsgálói vélemény olyan minősítését tartalmazta, amely a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatások szempontjából továbbra is releváns és lényeges, akkor a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói véleményt minősítenie kell.
A két utóbbi helyzet mindegyike előfordulhat az érintett cég esetében. A konkrét vélemény attól is függ, hogy a könyvvizsgáló a hibák pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatását lényegesnek, de nem átfogónak, illetve lényegesnek és átfogónak is minősíti-e egyben. Lásd az alábbi összefüggést:
| A minősítést előidéző kérdés jellege | A könyvvizsgáló arra vonatkozó megítélése, hogy átfogóak-e a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatások vagy lehetséges hatások | |
|---|---|---|
| Lényeges, de nem átfogó | Lényeges és átfogó | |
| A pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak | Korlátozott vélemény | Ellenvélemény |
| Az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték szerzésére való képtelenség | Korlátozott vélemény | Vélemény-nyilvánítás visszautasítása |
Szt. hivatkozások:
81. § (1) Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.
(2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:
a) az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket;
8. felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;
9. karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi;
48. § (1) A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is).