Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"2007-ben alakult egy cég újonnan 3.000.000 Ft kezdőtőkével. Már az előtársaság időszakában elvesztette a jegyzett tőke 50%-át.2007. december 31-i mérlegében a sajáttőke minusz előjelű.Kérdéseim: Mint könyvvizsgáló, kötelező e korlátozó záradékot adnom,egyáltalán van-e mód arra, hogy elfogadó záradékkal lássam el az évesbeszámolót? Amennyiben a taggyűlés úgy határoz, hogy a 2008-ban képződő nyereségből fogja pótolni a hiányzó tőkét, mi a kamara által javasolt éves beszámoló könyvvizsgálói jelentésének a tartalma?"

2008. június

A választ a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV törvény előírásai befolyásolják a következők szerint:

- 51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.

Fenti törvényi hivatkozás alapján megállapítható, hogy az előtársasági időszakkal együtt két teljes üzleti év telt el, amit az 51 §. szerint minősíteni kell. Ha a két egymást követő üzleti évben nem rendelkezik a társasági formára előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével, három hónapon belül biztosítani kell azt, vagy meg kell szüntetni a társaságot. Ebben az esetben nem elfogadható döntés, hogy a 2008. évi eredményből pótolják a hiányzó tőkét.

- a Gt több hitelezővédelmi szabályt is tartalmaz melyek részben a könyvvizsgáló, részben az ügyvezetés felelősségét hangsúlyozza:

a.) 44.§. (2) Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a gazdasági társaság legfőbb szervének összehívását kezdeményezni. Ha a legfőbb szerv ülésének összehívására nem kerül sor, illetve a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot értesíti.

b.) 30. § (3) A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.

A teendő intézkedések határidejével kapcsolatosan felhívom a figyelmét a 7. §. előírásaira, mely szerint:

7. § (1) Az e törvényben előírt jognyilatkozatokat és határozatokat írásban - ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratot is - vagy más bizonyítható módon kell a címzett tudomására hozni. Ha e törvény valamely nyilatkozat megtételére vagy cselekmény elvégzésére határidőt nem állapít meg, a nyilatkozatot vagy a cselekményt haladéktalanul meg kell tenni, illetve haladéktalanul a címzett tudomására kell hozni.

A Gt felelősségi szabályainak ismeretében kell eldöntenie a független könyvvizsgálói jelentés minősítését. Véleményem szerint tiszta záradékot adni nem lehet, mert a saját tőke hiánya veszélyezteti a vállalkozás folytatásának elvét. Ha ön meggyőződött arról, hogy a társaság beszámolóját a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint készítették el, melynek alapján az a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a kiegészítő melléklet megfelelően feltárja a veszteséges gazdálkodás okait, véleménye korlátozása nélkül figyelem felhívással élhet, melyben felhívja a figyelmet a vállalkozás folytatásával kapcsolatos kételyekre, valamint a Gt előírásaival összhangban álló intézkedésekre.