"Egy társaság a jegyzett tőkéjét 50%-al kívánja leszállítani tőkekivonással. Ezáltal az eredménytartalék és a tőketartalék is csökken arányosan. A kérdésem a fejlesztési tartalékként képzett lekötött tartalék arányos része. Úgy gondolom, hogy a lekötött tartalék nem csökkenthető 50 %-al. Viszont a lekötött tartalék is része a saját tőke jegyzett tőkén felüli részének, ezért kérdésként merült fel, hogy esetlegesen ennek az értéke nem fizethető-e ki az eredménytartalékból? A másik kérdésem: E társaságnál a jegyzett tőke felemelése korábban az eredménytartalékból történt. Ez a tény befolyásolja-e a tőkeleszállítást valamilyen módon? Úgy gondolom, hogy nem, csak annyiban, hogy a tőkeleszállítás kifizetésénél e jegyzett tőke résznél le kell vonni a 25%-os Szja-t és esetleges 14 %os Eho-t." 2008. szeptember
I. Jogszabályok:
GT. 160. § (1) A társaság elhatározásából történő törzstőke leszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni a leszállított törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, valamint azt, hogy a törzstőke-leszállításra tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek - ideértve a lekötött tartalékot is - növelése céljából kerül-e sor. A törzstőke leszállítása a társasági szerződés, illetve a tőke leszállításáról döntő taggyűlési határozat eltérő rendelkezése hiányában törzsbetéteik arányában érinti a tagok üzletrészét.
(2) A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni.
Számviteli törvény
36. § (2) A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:
c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét,
d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,
37.§. (2) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:
c) az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,
f) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét,
38. § (1) A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában.
II. Válasz és álláspont:
a.) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) sem ad lehetőséget arra, hogy a társaság tulajdonosa csak a jegyzett tőkéből vonjon ki vagyont.
Kft. esetében a Gt. 160. §-ának (2) bekezdése előírása szerint: „A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni."
A számviteli törvény továbbá kimondja, hogy a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalékot és eredménytartalékot is ki kell vonni [a számviteli törvény 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja és 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja].
Így ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőkét meghaladja, akkor a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék és eredménytartalék is megilleti a tulajdonost.
Ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőke alatt van, akkor a Gt. előbb hivatkozott előírása szerint a jegyzett tőke leszállításával először a veszteséget - az eredménytartalék negatív összegét - kell rendezni, majd a fennmaradó összeget vonhatja ki a kft. tulajdonosa.
b.) A számviteli törvény szabályaiból azt vezettem le, hogy a lekötött tartalék összegét nem lehet az eredménytartalékból kifizetni, mivel akkor az eredménytartalékot arány felett terhelné. Másrészt a számviteli törvény azt sem írja, hogy a lekötött tartalékot ki lehet vonni.
c.) A tőkeleszállítás jogi mentetét nem befolyásolja az, hogy a jegyzett tőke emelése korábban miből történt, viszont az adózásnál meghatározó szereppel bír, hiszen a személyi jövedelemadóban az üzletrész bekerülési értéke kisebb a névértéknél, tehát ez a jövedelemtartamra és az adózásra is kihat. A konkrét szabályok az SZJA 68.§-ában találhatók.
d.) A jegyzett tőke leszállításának cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg a tulajdonosnak járó saját tőke összegét kötelezettségként kell kimutatni. A kötelezettség rendezése történhet pénzben vagy egyéb más eszközben. Ha a kft. ezen kötelezettségét egyéb más eszközökben kívánja teljesíteni, akkor az eszköz tekintetében az ügylet értékesítésnek minősül, függetlenül attól, hogy eszközt a tulajdonos a kft. alapításakor vagy a jegyzett tőke emelésekor apportálta, vagy az eszközt a kft. folyamatos működés keretében szerezte be [a számviteli törvény 72. §-a (4) bekezdésének c) pontja]. Az értékesítést az eszköz jellegének megfelelően az értékesítés nettó árbevételeként, egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni. Ezt követően az eszköz értékesítéséből származó követelés és a tőkekivonással történő leszállításból adódó kötelezettség kerül beszámításra (összevezetésre).
A fenti vélemény a jelenlegi jogszabályok alapján jóhiszeműen kialakított szakmai vélemény és álláspont. Az állásfoglalás nem veheti teljesen figyelembe az egyedi feltételek mindenkori sajátosságait és ebből fakadó - kérdező által ismert speciális - kockázatát.