2008. szeptember
( 1996.évi LXXXI. tv 1.sz melléklet 4.pont.)
Szeretném ha ezt számomra értelmeznék,- mert nem eléggé világos.
2. 2008.-tól érvényben lévő ÁFA törvény szerint még mindig nem egyértelmű,hogy az SZJ illetve VTSZ számokat mikor kell feltüntetni a számlán ?
3. A 2008.évi beszámolók elküldésére elektronikus formában kerülhet már csak sor.
Időben szeretnénk erre felkészülni,- ezért ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy mi a teendő az elektronikus aláíráshoz,- illetve a cégbíróságok,Igazságügyi Minisztérium milyen formátumban fogadja el ?"
1.) Értékcsökkenés logikája - a TAO. tv. 1. melléklet
Az adózó az TAO szerinti értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési értékére vetítve állapítja meg. A jogutód a jogelőd által már üzembe helyezett eszközre az értékcsökkenési leírást a jogelődnél az átalakulás időpontjában kimutatott bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét.
(4) Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy - a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében - a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél, valamint ha az adózó az eszközre e törvény külön rendelkezése alapján érvényesíti a számvitelről szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést, továbbá az épületnél, építménynél. Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek bekerülési értékét el kell különíteni.
A TAO 1. mellékletének 4. pontja azok az eszközökre utal, amelyek a számviteli törvény 52. §-ának (5)-(6) bekezdésében kerültek ismertetésre.
((5) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál.
(6) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.) Ezek között a maradványérték nem szerepel.
Abban az esetben, ha a például személygépkocsinál a hasznos élettartam végén maradványértékkel számolnak, akkor eltérhet a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenés a társaságiadó-törvény szerint számolttól.
A számviteli törvény 52. §-ának (1) bekezdése szerint a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (bruttó) érték alapján kell az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírást megállapítani.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: társaságiadó-törvény) 1. számú mellékletének 3. pontja alapján az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési (bruttó) értékére vetítve állapítja meg (a társaságiadó-törvény nem számol a maradványértékkel).
A leírtakból az következik, hogy ha a számviteli elszámolásokban a társaságiadó-törvény szerinti kulcsokat alkalmazzák, akkor az adóalapot növelő értékcsökkenési leírás eltér az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírástól (ez utóbbi lesz a több), a különbözet a maradványérték kivezetésekor fogja növelni az adóalapot.
2.) A számlázásban szerepeltetett azonosítók - Áfa tv. szerint
Számla adattartalma
169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
A törvény eleget tesz annak a közösségi jogi kívánalomnak, hogy az adóalanynak lehetőséget kell biztosítani a tekintetben, hogy milyen módon kívánja szabatosan megjelölni a számlán, hogy milyen terméket, szolgáltatást nyújt. Ezáltal a törvény értelmében nem kötelező a továbbiakban a számlán a Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számot, illetve a Vámtarifaszámot (vtsz.) feltüntetni akkor, amikor olyan termék, szolgáltatás nyújtása történik, amelyre a törvény ezen azonosítószámokkal hivatkozik. Azonban az adóalanynak továbbra is lehetősége van arra, hogy a számlán az SZJ, illetve a vtsz. hivatkozást használja, feltüntesse.
3.) Beszámolók beküldése - elektronikus aláírás
A 2007. évi CXXVI. adótörvényeket módosító jogszabályban a következő rendelkezés olvasható:
480. § Az Art. 1. számú melléklete I/B/2 pontja d) alpontjának és 6. számú melléklete 1. pontjának az adóévről készült éves beszámoló adóhatósághoz elektronikusan történő benyújtásával kapcsolatos rendelkezését első ízben a 2008. adóévről készítendő beszámolóra, éves egyszerűsített beszámolóra vonatkozóan kell alkalmazni, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében azon adóévre kell első ízben alkalmazni, amely adóév első napja 2008. január 1. napját követi.
Az elektronikus úton leadott beszámoló esetén is hitelesíteni kell a benyújtott iratokat, mely a dokumentum (Ctv. 18. § (1) bekezdés alapján ) fokozott biztonságú elektronikus aláírással történő ellátását jelenti (Ez XAdES-T típusú aláírást jelent, ezt kell az aláíró programban beállítani). Ha a beszámoló elektronikus okirati formába történő átalakítása szükséges, erre a cég jogi képviselője jogosult. Az eredeti okirat megőrzésére a Ctv. 37. § (2) bekezdése irányadó. Elektronikus aláírást szolgáltatókról a Nemzeti Hírközlési Hatóság honlapján, a www.nhh.hu weboldalon tájékozódhat (Elektronikus aláírás, elektronikus hirdetés menü, elektronikus aláírás-nyilvántartások almenü).
2001. XXXV. Törvény - az elektronikus aláírásról
7. § (1) A 6. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás végzését a belföldi lakóhelyű vagy belföldön tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, illetve belföldi székhelyű (telephelyű) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet 30 nappal a szolgáltatás megkezdését megelőzően köteles bejelenteni a Nemzeti hírközlési Hatóságnak.
(2) A bejelentéshez csatolni kell:
a) a szolgáltatási szabályzatot,
b) az általános szerződési feltételeket,
c) a kérelmező, illetőleg alkalmazottja büntetlen előéletét, továbbá szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát,
d) a felelősségbiztosítás, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb pénzügyi erőforrás meglétét igazoló iratokat, valamint
e) hitelesítés-szolgáltatás esetén a szolgáltató által kibocsátott hitelesítési rendet, időbélyegzés szolgáltatás esetén pedig a szolgáltató által kibocsátott időbélyegzési rendet.
A fenti vélemény a jelenlegi jogszabályok alapján jóhiszeműen kialakított szakmai vélemény és álláspont. Az állásfoglalás nem veheti teljesen figyelembe az egyedi feltételek mindenkori sajátosságait és ebből fakadó - kérdező által ismert speciális - kockázatát.