2009. február
A titoktartási kötelezettséget a Kkt ( könyvvizsgálói) tv. 66.§-a, a Ptk. 84-86. §-a, valamint a Btk. 300. §-a szabályozza. A titoktartási kötelezettség megszegése a Ptk. 84. §-ában foglalt jogkövetkezményeket - így többek között kártérítési kötelezettséget - vonhat maga után [Ptk. 318. § (1); Ptk. 339. § (1)].
A Kkt. 66.§. szerint: (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég köteles a tevékenysége során tudomására jutott, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízással összefüggő minősített adatot, hivatásbeli titkot és üzleti titkot (a továbbiakban együttesen: titok) megőrizni.
(2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég az (1) bekezdés szerinti titkot megfelelő és konkrét felhatalmazás nélkül nem használhatja fel, nem teheti közzé, kivéve, ha jogszabály alapján joga vagy kötelessége a közlés, a közzététel.
(3) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég felelős azoknak a személyeknek a titoktartásáért, akik általa bármilyen módon a titok birtokába jutottak. Azokat, akik a (2) bekezdés alapján jutottak a titok birtokába, a kamarai tag könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel azonos titoktartási kötelezettség terheli.
(4) A titoktartási kötelezettség a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízás megszűnése után is terheli az (1)-(3) bekezdés hatálya alá tartozókat.
A Ptk. előírásaiból és a kommentárból következően a kötelezettet a szerződés megszűnése után is terheli a titoktartási kötelezettség, hacsak a vállalkozó nem járul hozzá ahhoz, hogy a megszerzett ismereteket mással vagy másokkal közölje.
Btk. 300. § (1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető gazdasági titok megsértése miatt, aki
a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt,
c) bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással vagy a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.
A nyilvánosságra hozatal azt jelenti, hogy az elkövető a birtokába került titkot mások számára hozzáférhetővé tesz, ezáltal pontosan meg nem határozható számú személy, azonos feltételek mellett ismerheti meg a titkot.
A mással közlés gyakorlatilag olyan személyt feltételez, aki az illető titok birtoklására ugyancsak nem jogosult. Ennek megfelelően ez az elkövetési magatartás csupán az elkövetés módjában különbözik az egyéb elkövetési magatartásoktól.
A fentiekből következően a könyvvizsgáló a jogosan megszerzett üzleti titkot köteles megőrizni a szerződés megszűnését követően is. Ezen kötelezettsége alól egyedül az üzleti titok jogosultja adhat felmentést. A titoktartás megsértése akkor következik be, ha az információ olyan személy tudomására jut, aki nem jogosult annak megismerésére.
A kérdés az volt, hogy a felszámoló jogosult-e a titoktartás alól felmentést adni, az nem ismert, hogy milyen ügyben merült fel ennek lehetősége.
A felszámoló a társaság ügyvezetőjétől minden nyilvántartást, bizonylatot, adatot megkapott a felszámolás kezdetekor, tehát nyilván birtokában vannak a felszámoláshoz szükséges anyagok. Amennyiben nem rendelkezik minden irattal, információval, akkor azt a cégnek kell pótolnia, tehát a korábbi ügyvezetőtől vagy az iratok őrzési helyéről kell beszereznie. Egyéb tekintetben véleményem szerint a felszámoló nem jogosult minden információ megismerésére, ami a társaság korábbi működése során előfordult, ezért arról a könyvvizsgáló sem szolgáltathat adatokat a felszámoló részére.
A felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától jogosult arra, hogy a vállalkozás nevében eljárjon, ezért csak erre az időszakra adhatna felmentést a titoktartási kötelezettség alól. Mivel a könyvvizsgáló szerződése korábban megszűnt, a megszerzett üzleti titok ennél korábbi eredetű lehet, amely ismereteknek a vállalkozás tulajdonosai, vezetése lehet a jogosultja. Ezért véleményem szerint a könyvvizsgáló titoktartási kötelezettségére vonatkozóan a felszámoló nem adhat felmentést.
Ugyanakkor mérlegelni kell, hogy milyen ügyben merül fel a titoktartási kötelezettség alóli felmentés, hiszen bizonyos keretek között az információ átadása nem minősül az üzleti titok megsértésének, amelyekre a kiemelt jogi hivatkozások is kitérnek.