"Jelentős összegű hiba kiszámításakor mérlegfőösszegben szerepel-e a saját tőkében szereplő értékelési tartalék?
Vagy ez az értékelési tartalék szintén nem szerepelhet, mint az alultőkésítési szabálynál. Azaz az eredményt nem befolyásolhatja."
2009. február
Az Szt. külön nem definiálta a mérlegfőösszeg fogalmát a jelentős összegű hiba meghatározásához. A mérlegsémák adottak, a számítás módja adott, eltérő rendelkezés hiányában tehát az értékelési tartalék része a saját tőkének és ezáltal a mérlegfőösszegének is.
Innentől kezdve természetesen a mérlegfőösszeghez kapcsolódó szabályokat is befolyásolja a piaci áron történő értékelés módszere. Ahol nem kívánták figyelembe venni az Szt-ben az értékelési tartalékot, ott erre utalás is történt, pld. az osztalékfizetésre vonatkozó vagyoni fedezet fogalmánál.
A jelentős összegű hiba számításánál tehát nem mellőzhető a mérlegfőösszegből az értékelési tartalék, ami egyébként enyhíti az elkövetett hiba súlyát, hiszen növeli a számításnál a nevezőt és ezáltal csökkenti a százalékos arányt.
3. jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot;