"Magyarországon bejegyzett Kft. (csak magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkezik) osztalékot fizetne - német állampolgár magánszemély tulajdonosai részére. A tulajdonosok egy évben 183 napnál kevesebbet tartozkodnak Magyarországon. 2009. március
A kettős adózés elkerülése érdekében hogyan kell eljárni asz osztalék adó megfizetése, illetve az esetleges osztalékelőleg megfizetése szempontjából."
Tényállás: Magyarországon bejegyzett társaság német állampolgár magánszemély tulajdonosai részére fizetne osztalékot, vagy osztalékelőleget. A tulajdonosok 183 napnál kevesebbet tartózkodnak Magyarországon.
Kérdés: hogyan alakul az adófizetési kötelezettség
Magyarország és Németország viszonylatában a kettős adóztatás elkerüléséről az 1979. évi 27. tvr. rendelkezik. Az egyezmény 10. Cikke tartalmazza az osztalékra vonatkozó rendelkezéseket.
A magánszemélynek fizetendő osztalékról a 10. Cikk (2) bekezdés c.) pontja rendelkezik, mely szerint az osztalékadó mértéke 15%.
A hivatkozott jogszabályhely az osztalékelőlegre nem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket, azonban a 10. Cikk (4) bekezdése alapján az osztalékelőlegre is alkalmazhatóak az osztalékra vonatkozó szabályok.
Az eljárási szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 4. számú melléklete tartalmazza. A kifizetett osztalék után az adót a kifizetőnek a kifizetés hónapját követő hónap 12-ig kell megállapítania és bevallania. Abban az esetben, ha a kifizető rendelkezésére áll a külföldi személy illetőség igazolása, akkor a nemzetközi egyezmény szerinti adót kell levonni, ha ezzel nem rendelkezik, akkor a személyi jövedelemadó törvény meghatározott mértékű adót kell levonni.
A 10. Cikk szövege
10. Cikk
Osztalék
(1) Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró társaság a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személynek fizet, a másik államban adóztatható.
(2) Ez az osztalék mindamellett abban a Szerződő Államban is, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, ennek az államnak a joga szerint megadóztatható; az adó azonban nem haladhatja meg:
a) az osztalék bruttó összegének 5%-át, ha a jogosult egy olyan társaság, amely az osztalékot fizető társaság tőkéjének legalább 25%-ával közvetlenül rendelkezik;
b) a csendestárs (4) bekezdés szerinti bevételének 25%-át;
c) az osztalék bruttó összegének 15%-át minden egyéb esetben.
(3) Amennyiben az egyik Szerződő Államban a társasági nyereség adójának tétele a felosztott nyereségekre alacsonyabb, mint a fel nem osztott nyereségekre és a különbség 20 vagy annál több százalékpont, az adó, amelyet ebben az államban az osztalék után beszednek, a (2) bekezdéstől eltérően az osztalék bruttó összegének 15%-a lehet. Ennek az is feltétele, hogy az osztalék ebben a Szerződő Államban illetőséggel bíró társaságtól származzon és élvezője a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró olyan társaság legyen, amelynek - egyedül vagy más, ez utóbbi társaságot uraló vagy e társaság által uralt személyekkel együtt - az elsőként említett államban illetőséggel bíró társaságban a szavazatra jogosító érdekeltsége közvetlenül vagy közvetve legalább 25%-os.
(4) A jelen cikkben használt "osztalék" kifejezés részvényekből, élvezeti részvényekből vagy élvezeti jegyekből, bányarészjegyekből vagy nyereségrészesedést biztosító más jogokból származó jövedelmet, valamint egyéb társasági érdekeltségből származó olyan jövedelmet jelent, amely annak az államnak az adójoga szerint, amelyben a nyereséget felosztó társaság illetőséggel bír, a részvényekből származó jövedelemmel azonos elbírálás alá esik. Ide értendők a valamely vállalkozásban csendes társként való érdekeltségből, a nyereménykötvényekből vagy nyereségrészesedéses kölcsönből származó jövedelmek, továbbá a felosztások a beruházási társaságok (Investmentsfonds) részjegyeire.
(5) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha az osztalék egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró kedvezményezettjének a másik Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, telephelye van és az érdekeltség, amely után az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez tartozik. Ebben az esetben a 7. Cikket kell alkalmazni.
(6) Ha az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró társaság nyereséget vagy jövedelmet élvez a másik Szerződő Államból, úgy ez a másik állam nem adóztathatja meg sem az osztalékot, amelyet a társaság nem ebben a másik államban illetőséggel bíró személynek fizet, sem a társaság nyereségét nem vetheti a fel nem osztott nyereség adója alá, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben a másik államban elért nyereségből vagy jövedelemből áll.