"Egy társaság a tulajdonosi szerkezet megváltoztatása céljából szabad eredménytartalékát üzletrész visszavásárlásra kívánja fordítani. Milyen értékelési eljárást célszerű alkalmazni a visszavásárlási érték illetve az azt követő eladási érték meghatározása szempontjából? Előzetesen szóba került a visszavásárolt üzletrész térítésmentesen történő juttatása is." 2009. április
A részesedések év végi értékelését a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény 54. § (2) bekezdésének a) és c) pontja az alábbiak szerint szabályozza „Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:
a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját,”
„c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a 60. § szerinti, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken.”
A fentiek ugyan az év végi értékelésre adnak útmutatót, mégis kiindulási pontként kezelhetők. Természetesen a c) pont esetén további problémát jelenthet, hogy a befektetésre jutó saját tőke értéke hogyan kerüljön megállapításra. Ezzel kapcsolatban egyrészt a számviteli törvénynek azt a szabályát tekinthetjük iránymutatónak, amely 6 hónapnál nem régebbi mérleg alapján történő vizsgálatot ír elő (pl. saját részvény visszavásárlás fedezeténél, eredménytartalékból, tőketartalékból történő tőkeemelés esetén). Másrészt célszerű lehet a saját tőke meghatározásánál az értékelési tartalékokat is figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a vállalkozás ténylegesen élt-e a számviteli törvénynek ezzel a lehetőségével. Végső soron azonban a visszavásárlási értéket a piaci viszonyok határozzák meg.
Mindenképpen felhívom a figyelmét a számviteli törvény (39. § 5 bekezdés) és a Gt. (223-230. §, 135. §) saját részvény, üzletrész visszavásárlásával kapcsolatos követelményeire.
A visszavásárolt üzletrészek térítés nélkül történő átadása esetén két különböző esetet kell vizsgálni. Az egyik esetben az átadás társaságnak történik, a másik esetben a térítés nélküli átadás magánszemélynek történik.
Abban az esetben, ha a visszavásárolt üzletrészek térítés nélkül történő átadása társaságnak történik, akkor meg kell vizsgálnunk a társasági adótörvény ezzel kapcsolatos szabályait is. A társasági adótörvény egyrészt adóalapot növelő tételként kezeli a térítés nélkül átadott eszközök bekerülési értékét, másrészt a kapcsolt vállalkozások (ebbe a magánszemély is bele tartozhat) között alkalmazott árak módosításával kapcsolatos szabályok is vonatkozhatnak az ügyletre. Ebben az esetben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályai alapján a visszavásárolt üzletrészek térítés nélkül történő átadása, az átvevő illetékfizetési kötelezettségét is maga után vonja. Ezzel a témakörrel foglalkozik a 2007/142-es adózási kérdés is.
Ha a visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása magánszemélynek történik, akkor az Szja. törvény 77/A § szerint kell az adókötelezettség szempontjából eljárni, és a térítés nélküli átadott saját üzletrészek könyv szerinti értékét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni.