Főoldal / Kamarai / MKVK közleményei

MKVK közleményei

Eljárás egyszemélyes könyvvizsgáló cég egyedüli tagjának, ügyvezetőjének elhalálozása esetén

2018. május 8.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamarához (a továbbiakban: Kamara) a közelmúltban több kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogy mi a megfelelő eljárás abban az esetben, ha az egyedüli taggal, illetve tulajdonos-ügyvezetővel rendelkező könyvvizsgáló cégnél a tulajdonos-ügyvezető elhalálozott. Ki jogosult ilyen esetben a könyvvizsgáló cég folyamatban lévő megbízásainak a teljesítésére, a könyvvizsgálatok elvégzésére és a könyvvizsgálói jelentések kiadására?

Egyes vélekedések szerint, ha a könyvvizsgáló cégnél az elhunyt könyvvizsgálón kívül van egy vagy több más aktív kamarai tag könyvvizsgáló (aki(k) munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll(nak) a könyvvizsgáló céggel), akkor ezek közül a könyvvizsgálók közül ki lehet jelölni egy helyettes könyvvizsgálót, aki e minőségében elvégezheti a könyvvizsgálatokat és kiadhatja (aláírhatja) a könyvvizsgáló cég nevében a könyvvizsgálói jelentéseket.

A Kamara álláspontja ezzel szemben az, hogy az egyedüli tulajdonos-ügyvezető elhalálozása esetén a könyvvizsgáló cég a továbbiakban már nem jogosult könyvvizsgálói tevékenység folytatására, ezért nem lehet alkalmazni a helyettes könyvvizsgáló intézményét sem, az alábbi indokok miatt:

  • Egyszemélyes társaság esetén, melynek egyedüli tagja, ügyvezetője az elhalálozott könyvvizsgáló volt, a társaság a továbbiakban már nem felel meg teljes körűen a Kkt. (2007. évi LXXV. törvény) 35. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban részletezett követelményeknek, amelyek teljesítése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a gazdálkodó szervezet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapjon vagy ilyen engedéllyel érvényesen rendelkezzen. Ezek a feltételek (úm. az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult könyvvizsgáló/könyvvizsgáló cég rendelkezzen a szavazati jogok többségével; a legfőbb irányító, vezető szerv tagjain belül az előzőek szerinti engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló/könyvvizsgáló cég többségben legyen; illetve két tag esetén legalább az egyik tag ilyen könyvvizsgáló/könyvvizsgáló cég legyen), nem teljesíthetők pusztán azzal, hogy ha van a könyvvizsgáló cégnél más olyan kamarai tag könyvvizsgáló, aki a gazdálkodó szervezet nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult. Az egyedüli tag, ügyvezető elhalálozása esetén, a Kkt. 41. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Főosztálya a könyvvizsgáló cég Kkt. 35. § szerinti engedélyét visszavonja, mivel a könyvvizsgáló cég a 35. §-ban foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg. A könyvvizsgáló cég könyvvizsgálói engedélyének visszavonását követően pedig sor kerül a könyvvizsgáló cég (és az elhunyt kamarai tag könyvvizsgáló) kamarai nyilvántartásból való törlésére.
     
  • A helyettes könyvvizsgáló intézményére vonatkozó rendelkezéseket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155/B. § (1) bekezdése tartalmazza. Ennek értelmében, ha a megbízó legfőbb szerve könyvvizsgáló céget választ a könyvvizsgálói tevékenység ellátására, a személyében felelős kamarai tag könyvvizsgáló helyettesítésére – annak tartós távolléte esetére – helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető. A 155/B. § (2) bekezdése szerint helyettes könyvvizsgáló csak kamarai tag könyvvizsgáló lehet, aki megfelel mindazon követelményeknek, amelyeknek a helyettesített könyvvizsgálónak is meg kellett felelnie a feladat ellátásához. Az említett törvényszakasz (3) és (4) bekezdése rögzíti, hogy a helyettes és a helyettesített könyvvizsgáló köteles együttműködni annak érdekében, hogy a megbízás tárgyát képező könyvvizsgálói tevékenység megfelelően kerüljön ellátásra. A törvényi szabályozásból adódóan a helyettes könyvvizsgáló intézménye időleges (átmeneti) helyettesítést feltételez, amelynek során a helyettes könyvvizsgáló és a megválasztott személyében felelős könyvvizsgáló között megvalósul az együttműködés a könyvvizsgálati megbízás teljesítésével összefüggésben. Tekintettel arra, hogy a megbízó által megválasztott személyében felelős könyvvizsgáló elhalálozott, így az ő további együttműködése ellehetetlenült, nem tud megvalósulni. Ebből adódóan időleges (átmeneti) helyettesítéséről már nem lehet beszélni, hanem a kialakult vis major helyzetre tekintettel a megbízó legfőbb szervének új könyvvizsgáló céget vagy egyéni könyvvizsgálót kell megválasztania.
     
  • Figyelemmel tehát arra a tényre, hogy az előállt helyzetben a könyvvizsgáló cégnek nincs tagja, és nincs cégképviseletre jogosult vezető tisztségviselője, így ennek hiányában a könyvvizsgáló cég nem tud megfelelni a Kkt. 35. §-ában foglalt feltételeknek és emiatt nem tud könyvvizsgálói jelentést sem kiadni, ezért a megbízó társaság új könyvvizsgáló cég vagy egyéni könyvvizsgáló megválasztásával és megbízásával tud csak megfelelni az auditált beszámoló letétbehelyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségének. Előfordulhat, hogy az új könyvvizsgáló megválasztására az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi határideje közeledtével már nem tud a könyvvizsgálat tényleges megkezdése előtt sor kerülni, azonban az új könyvvizsgáló megválasztására legkésőbb a megbízó legfőbb szervének az éves beszámolót elfogadó ülésén meg kell történnie. A könyvvizsgáló megválasztására vonatkozó legfőbb szervi határozat és a könyvvizsgálói elfogadó nyilatkozat semmiképpen sem lehet későbbi keltezésű, mint a könyvvizsgálói jelentés dátuma.