Könyvvizsgálói megnevezés használata jelentésekben illetve szerződésekben

Több könyvvizsgálóban felvetődött az a kérdés, hogy egy aktív kamarai tag könyvvizsgáló a könyvvizsgálói szerződésben, illetve a független könyvvizsgálói jelentésében milyen megnevezést alkalmazzon az alábbiak közül: könyvvizsgáló, bejegyzett könyvvizsgáló, kamarai tag könyvvizsgáló, hites könyvvizsgáló, könyvszakértő? Megfelel-e az összes jogszabályi előírásnak, ha az aktív kamarai tag könyvvizsgáló csak a „könyvvizsgáló" megnevezést használja?

A hatályos, hivatalos megjelölés: „kamarai tag könyvvizsgáló". A Kkt. és a kamara összes önkormányzati szabályzata következetesen ezt a megjelölést alkalmazza a természetes személy kamarai tag könyvvizsgálóra, tehát ezt kell alkalmazni a könyvvizsgálói jelentésen. A Kkt. 16. § (4) bekezdése ezen felül a könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező a kamarai tag könyvvizsgálót (nem mást!) feljogosítja a szimbolikus jelentőségű „hites könyvvizsgáló" cím használatára is. A „hites könyvvizsgáló" megjelölést egyébként a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságokról szóló 1930. évi V. törvénycikk 73. §-a vezette be (a felügyelőbizottsági ellenőrzés helyett, opcióként) és a számviteli képesítésről szóló 230/1950. (IX. 7.) MT rendelet helyezte hatályon kívül (1950. IX. 7-i hatállyal).
Figyelemmel a Kkt. 203. §-ára is a korábbi jogszabályok alapján alkalmazott megjelölések is használhatók, mint ahogyan egyéb jogszabályokban több helyen előfordulnak a korábban használatos megjelölések.
A kamarai tag könyvvizsgálóra a korábbi szabályok alapján a következő elnevezések voltak használatosak:

a) 1930-tól 1950-ig: „hites könyvvizsgáló" (Ma már egyéb jogszabályokban - néhány kivételtől eltekintve - nem jellemző megjelölés.)
b) 1971-től 1993-ig: „könyvszakértő" (Ma is több jogszabályban, szakértői többlettartalom jelölésére is használatos kifejezés.)
c) 1993-től 2007-ig: „bejegyzett könyvvizsgáló" (Több jogszabály alkalmazza ma is.)
d) számos jogszabály egyszerűen „a könyvvizsgáló" kifejezést alkalmazza például a választott könyvvizsgálóra, illetve a szövegkörnyezetből következő tartalommal. A „választott könyvvizsgáló" egyébként egy aktuális pozícióra utal.

A „bejegyzett könyvvizsgáló" kifejezés önmagában azt jelenti, hogy valamely hatósági nyilvántartásba (korábban ide értve a kamarai bejegyzést is) bejegyzésre került a könyvvizsgáló. Mivel a kamarai nyilvántartásban szereplő könyvvizsgálóra ma már a „kamarai tag" megjelölés a pontos kifejezés, ezért a „bejegyzett könyvvizsgáló" fogalom alatt ma már az egyéb nyilvántartásokba (mindenekelőtt a cégjegyzékbe) történő bejegyzést kell érteni.
A helyes megjelölés tehát jelenleg a „kamarai tag könyvvizsgáló" (a Kkt. 2. § 13. pont), de a kamarai tag könyvvizsgáló jogosult a fentiekben felsorolt valamennyi cím használatára. Az önállóan álló „könyvvizsgáló" megjelölés a szövegkörnyezetből következő tartalmat hordoz. Általában a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló, vagy a választott könyvvizsgáló értendő alatta.
Azok a bélyegzők, amelyeken a még a „bejegyzett" vagy a „hites" megjelölés szerepel, továbbra is használhatók, de újakat már „kamarai tag könyvvizsgáló" szöveggel ad ki a kamara és e megjelölést is javasoljuk a kollégáknak 

Betöltés...
X