Főoldal

Keresés

Találatok száma: 4

    "Megbízási szerződés előkészítése van folyamatban a Képviselő-testület által elfogadott könyvvizsgáló szervezettel. A megbízási szerződés tartalma kidolgozás alatt áll, a vélemény eltérés a határozott, illetve határozatlan idejű szerződés miatt van a Felek között.

    Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények könyvvizsgálói feladataira vonatkozó megbízási szerződés időtartamára (határozott, határozatlan idejű) van-e kötelező jogszabályi rendelkezés. Ha nincs, milyen szakmai irányelvek vonatkoznak rá. (Véleményem szerint nincs, az a Felek szabad megállapodása.)"

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy önkormányzat képviselőtestülete olyan döntést hozott, hogy a 100%-os önkormányzati tulajdonú kft.-je a kft. tulajdonát képező és az általa üzemeltetett fürdőház, valamint gyógy-és strandfürdő tulajdonjogát, továbbá a fenti üzletág működtetéséhez kapcsolódó eszközöket és kötelezettségeket üzletág átruházással szintén az önkormányzat által alapított, 100%-os önkormányzati tulajdonú – másik kft.-jének térítésmentesen adja át, melyhez kapcsolódó feladatot ez a gazdasági társaság fog ellátni a jövőben. A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§ 23. c) pontja alapján a két kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az üzletágat átruházó kft. nem szűnik meg, másik üzletágát tovább működteti. A kft. a gyógyfürdő létesítése során a beruházáshoz felmerült általános forgalmi adót (fordított áfa) áfa bevallásában visszaigényelte. Ugyancsak visszaigényelte a korábbi években a gyógy- és strandfürdő beruházáshoz kapcsolódó általános forgalmi adót is. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy - figyelembe véve a körülményeket - ebben az esetben az üzletág átadása a szokásos piaci gyakorlattal ellentétben térítésmentesen történik. A fürdőszolgáltatási üzletágat - a kapcsolódó teljes vagyonnal együtt - tulajdonosi döntés alapján megszerző kft. az Áfa tv. 18. §-ában meghatározottaknak megfelelően belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a vagyonhoz fűződő jogok és kötelezettségek jogutódként őt illetik és terhelik. Az üzletág keretében folytatott és az üzletágat átvevő által a jövőben folytatandó gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás. Az üzletág átadáshoz az Áfa tv. 18.§ (1) bekezdés a) és b) pontja további kritériumokat határoz meg. A fürdőszolgáltatási üzletág ingatlanjai két részre bonthatóak, a régi gyógy- és strandfürdő valamennyi ingatlanjának értékesítése az Áfa tv. 86.§ (1) j) pontja alapján mentes az adó alól. A 2012. évben átadott új fürdőház értékesítése alapesetben is általános forgalmi adó fizetésre kötelezett bármely áfa alany esetében, mivel az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatba vételi engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telik el 2 év. Az üzletágat átadó gazdasági társaság nem élt az Áfa tv. 88.§-ában meghatározott adókötelessé tételi jogával, azaz az áfa tv. 86.§ (1) j) pontjában meghatározott ingatlanok értékesítése az általános szabályok szerint mentes az adó alól az átadó kft.-nél. Az üzletágat átvevő kft. élt az Áfa tv. 88. §-ban meghatározott adókötelessé tételi jogával.

    Helyes-e az értelmezés, hogy a két társaság tulajdonosi testületének döntése értelmében az Áfa tv. 2013.01.01-től hatályos 17. § (4) bekezdése alapján nem áll be a termék értékesítése miatti áfa befizetési, illetve a korábbi évek bevallásaiban a fenti tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan visszaigényelt áfa visszafizetési kötelezettsége sem átadónál, sem átvevőnél, mivel üzletág átruházás valósul meg? Az áfa fizetési kötelezettségen kívül- tekintettel az ingyenes átruházásra- társasági adó, illetve illeték fizetési kötelezettsége jelentkezik-e az ügyletből kifolyólag az üzletág átruházásban érintett adóalanyoknak? Hogyan történik fenti ügylet számviteli elszámolása az üzletágat átruházó és az üzletágat megszerző kft.-nél? "

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy önkormányzat képviselőtestülete olyan döntést hozott, hogy a 100%-os önkormányzati tulajdonú kft-je a kft tulajdonát képező és az általa üzemeltetett fürdőház, valamint gyógy-és strandfürdő tulajdonjogát, továbbá a fenti üzletág működtetéséhez kapcsolódó eszközöket és kötelezettségeket üzletág átruházással szintén az önkormányzat által alapított, 100%-os önkormányzati tulajdonú – másik kft-jének térítésmentesen adja át, melyhez kapcsolódó feladatot ez a gazdasági társaság fog ellátni a jövőben. A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§ 23. c) pontja alapján a két kft kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az üzletágat átruházó kft nem szűnik meg, másik üzletágát tovább működteti. A kft a gyógyfürdő létesítése során a beruházáshoz felmerült általános forgalmi adót (fordított áfa) áfa bevallásában visszaigényelte. Ugyancsak visszaigényelte a korábbi években a gyógy- és strandfürdő beruházáshoz kapcsolódó általános forgalmi adót is. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy - figyelembe véve a körülményeket - ebben az esetben az üzletág átadása a szokásos piaci gyakorlattal ellentétben térítésmentesen történik. A fürdőszolgáltatási üzletágat - a kapcsolódó teljes vagyonnal együtt - tulajdonosi döntés alapján megszerző kft az áfa tv. 18. §-ában meghatározottaknak megfelelően belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a vagyonhoz fűződő jogok és kötelezettségek jogutódként őt illetik és terhelik. Az üzletág keretében folytatott és az üzletágat átvevő által a jövőben folytatandó gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás. Az üzletág átadáshoz az áfa tv. 18.§ (1) bekezdés a) és b) pontja további kritériumokat határoz meg. A fürdőszolgáltatási üzletág ingatlanjai két részre bonthatóak, a régi gyógy- és strandfürdő valamennyi ingatlanjának értékesítése az áfa tv. 86.§ (1) j) pontja alapján mentes az adó alól. A 2012. évben átadott új fürdőház értékesítése alapesetben is általános forgalmi adó fizetésre kötelezett bármely áfa alany esetében, mivel az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatba vételi engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telik el 2 év. Az üzletágat átadó gazdasági társaság nem élt az áfa tv. 88.§-ában meghatározott adókötelessé tételi jogával, azaz az áfa tv. 86.§ (1) j) pontjában meghatározott ingatlanok értékesítése az általános szabályok szerint mentes az adó alól az átadó Kft-nél. Az üzletágat átvevő Kft élt az áfa tv. 88. §-ban meghatározott adókötelessé tételi jogával.

    Helyes-e az értelmezés, hogy a két társaság tulajdonosi testületének döntése értelmében az áfa tv. 2013.01.01-től hatályos 17. § (4) bekezdése alapján nem áll be a termék értékesítése miatti áfa befizetési, illetve a korábbi évek bevallásaiban a fenti tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan visszaigényelt áfa visszafizetési kötelezettsége sem átadónál, sem átvevőnél, mivel üzletág átruházás valósul meg? Az áfa fizetési kötelezettségen kívül- tekintettel az ingyenes átruházásra- társasági adó, illetve illeték fizetési kötelezettsége jelentkezik-e az ügyletből kifolyólag az üzletág átruházásban érintett adóalanyoknak? Hogyan történik fenti ügylet számviteli elszámolása az üzletágat átruházó és az üzletágat megszerző Kft-nél?"

     

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. tv. rendelkezéséeinek alkalmazásával kapcsolatban keletkezett felvetés alapján kérjük állásfogallásukat.

    A törvény a köztulajdonban álló gazdasági táraságok fogalmát – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseinek alapulvételével – úgy határozza meg, hogy az államhoz vagy a helyi, illetve kisebbségi önkormányzatokhoz kötődő jogi, személyek többségi befolyása alatt álló társaságok tartozzanak ebbe a körbe.

    Az említett törvény korlátozza az igazgatóság létrehozásának lehetőségét, valamint az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság létszámát, melynek létrehozása a 4. § (1) bekezdése értelmében kötelező. Az említett jogszabályhelyi szöveg – a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottságot követően – azzal folytatódik, hogy a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot.

    Mindezek ismeretében a Tulajdonosi Tanácsadó Bizottság ülésén kérdésként merült fel az, hogy a 2009. évi CXXII. tv. hatálya alá tartozó tárasságok vonatkozásában – a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottság mellett – minden esetében kötelező-e a könyvvizsgáló alkalmazása is."

    2010. május

    Tovább a válaszhoz