Főoldal

Keresés

Találatok száma: 44

    "Beolvadási vagyonmérleg-tervezetek könyvvizsgálatát végeztem 2017-ben. A vagyonmérleg tervezetben az átrendezések után a saját tőke csak jegyzett tőke értéket tartalmazott. Az átalakulást a Cégbíróság 2018.05.10-én bejegyezte. A bejegyzés napjára elkészített vagyonmérlegben a saját tőke összege nem éri el a Cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőke összegét(veszteség folytán).A veszteség nem volt előre látható, fedezetére lekötött tartalékot nem képeztek. A Sztv.141.&.(5) alapján: "A jegyzett tőkét le kell szállítani az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésének megfelelően, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőkéjének - a 140. § (3) bekezdése szerinti lekötött tartalékkal csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt - összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke összegét." A végleges vagyonmérleg elkészítésére előírt 90 napon belül a tulajdonosok a szükséges tőke pótlásról nem tudnak gondoskodni, megoldásként a kötelező tőke leszállítás lehetősége marad.

    Kérdés
    A végleges vagyonmérleg a Cégbírósági bejegyzés időpontjára készül, hogyan lehet illetve kell-e ebben szerepeltetni a Sztv. által előírt tőke leszállítást? Milyen hatással van ez a tény a könyvvizsgálói jelentés kiadására?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A végleges vagyonmérleg nem tartalmazhat negatív saját tőke elemet, ezért a kötelező tőkeleszállításnak már a vagyonmérlegben is meg kell jelennie, annak ellenére, hogy az átalakulás bejegyzésének napján ez még nem állt fenn. Így a Cégbíróság bejegyzés napi jegyzett tőke értéke el fog térni a vagyonmérlegben kimutatottól. Amennyiben nem ezt a megoldást alkalmazza a társaság, úgy a végleges vagyonmérleg az Sztv. előírásának nem fog megfelelni (negatív saját tőke elem miatt). Amennyiben az általam jónak tartott megoldás helyes, úgy a könyvvizsgálói véleményt nem kell korlátozni,minősítés nélküli vélemény adható ki - esetleg figyelem felhívással."

    2018. július

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk egy a számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra kötelezett betéti társaság, amely 2017.09.30. napjával jogutódlással (négy kisebb kft. vált ki belőle) megszűnt. A jogutódok társasági szerződésében szintén minket jelöltek meg, mint választott könyvvizsgálót. A társaság a végleges vagyonmérleget elkészítette, és azt a vagyonmérleget felülvizsgáló kolléga szabályszerűen hitelesítette is. Ettől eltérően a társaság a 2017.09.30. napjával elkészített (megszűnéses) beszámoló auditálását tőlünk nem kérte, mivel ismeretei szerint arra nem volt kötelezett. Az IM által működtetett beszámoló portálon az „átalakulás miatti üzleti évet záró” beszámoló közzétételre került, de ehhez a társaság a végleges vagyonmérleghez tartozó könyvvizsgálói jelentést csatolta, és az azt hitelesítő kollégát jelölte meg auditorként, nem pedig cégjegyzékben szereplő választott könyvvizsgálót. Mi a 2017.09.30. napjával elkészült beszámolót nem auditáltuk, arra jelentést nem adtunk, egyebekben sajnos még a cégbejegyzés tényéről sem volt tudomásunk. A beszámolót elfogadó záró taggyűlésre meghívást nem kaptunk.

    Kérdés
    Most a 2017.10.01. és 2017.12.31. közötti csonka üzleti év auditálása történne. Bizonylatanok vagyunk annak megítélésében, hogy kiadhatunk-e pl. ellenvéleményt vagy korlátozást tartalmazó jelentést ilyen esetben, vagy kötelezően „a véleménynyilvánítás visszautasítása” jelentés lehet csak megfelelő. Mellőzheti-e a társaság a 2017.09.30-i nappal készített "átalakulás miatti üzleti évet záró” felülvizsgáltatását a cégjegyzékben feltüntetett könyvvizsgáló által? Mi a helyes eljárás ilyen esetben?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A 2017.12.31. fordulónapi beszámoló előző időszaki adatai általunk nem hitesítettek, a vagyonmérleget hitelesítő kolléga az eredménykimutatásra vonatkozóan természetesen szintén nem alkotott véleményt, illetőleg a mérleg esetében is más jogszabályok, más szakmai eljárásrend alapján végezte el a munkáját. Úgy véljük, hogy elsődlegesen intézkednie kell a társaságnak a már közzétett beszámoló eltávolításáról (passziváltatásáról), majd ezt követően nekünk auditálnunk kell először a 2017.09.30, majd a 2017.12.31. fordulónappal elkészített beszámolókat. Ez esetben már nem lenne akadálya a beszámoló(k) korlátozástól mentes záradékolásának."

    2018. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft. tulajdonosa 2017. decemberben arról döntött, hogy a céget átalakítja részvénytársasággá, melynek más lesz a könyvvizsgálója. Az átalakulást a cégbíróság 2018 márciusában bejegyezte. Mint a Kft. könyvvizsgálója, a 2017. december 31-i beszámoló könyvvizsgálatát majdnem teljesen elvégeztük, viszont az ügyvezetői mandátummal kapcsolatos problémák miatt nem került elfogadásra az átalakulás bejegyzése előtt, nem volt taggyűlés. A Kft. már megszűnt, tehát csak az Rt. tud közgyűlést tartani, amelyen a beszámoló elfogadása napirendre kerül. Valószínűleg a 2018. január 1-től az átalakulásig terjedő időszak beszámolójának könyvvizsgálatára is cégünket szeretnék felkérni.

    Kérdés
    Jelent-e problémát, hogy a 2017. december 31-i, illetve a 2018. évi tört időszakról szóló beszámoló elfogadásakor a cégnyilvántartás szerint bejegyzett könyvvizsgáló nem cégünk, hanem az Rt. könyvvizsgálója?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Az átalakulás során megalakult Rt. a korábbi Kft. jogutódja, tehát a Kft-vel kötött könyvvizsgálati szerződés továbbra is érvényes. Nem találtam jogszabályi előírást, amely kimondaná, hogy kizárólag akkor lehet könyvvizsgálói jelentést kibocsátani, ha a cégnyilvántartásban könyvvizsgálóként szereplünk, de lehetséges, hogy nem voltam elég figyelmes."

    2018. április

    Tovább a válaszhoz


    "Külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete át akar alakulni kft-vé.

    Kérdés
    Lehetséges-e ez? A képviselet ügyvédje szerint működhet az átalakulás. Ha igen, ebben az esetben a vagyonmérleg (tervezet, végleges) hogy néz ki?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint csak jogi személyiségű gazdasági társaság alakulhat át. A kereskedelmi képviselet nem az - 1997. évi CXXXII. törvény 26. § (1)"

    2018. április

    Tovább a válaszhoz


    "IFRS alkalmazó Kft 2018. január 10-én Zrt.-vé alakult, a bejegyzés megtörtént. A Kft.-t ezen a napon átalakulás miatt a cégbíróság törölte. A Zrt. az adószámát 2017. december 27-én kapta meg. Én az átalakuláshoz kapcsolódóan a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezeteket, valamint a végleges vagyonmérleget, vagyonleltárt könyvvizsgálom.

    Kérdés
    A Kft.-nek az átalakulás napjára alkalmaznia kell-e a Számviteli törvény 141. § (3) bekezdést, és az állandó könyvvizsgáló által auditált megszűnő beszámolót közzé kell-e tennie? A Zrt.-nek az adószám dátumához tartozik-e valamilyen bevallási, közzétételi kötelezettsége?
    Ha a Kft. a megszűnő beszámolót nem auditáltatja és nem teszi közzé, annak az én vagyonmérlegre, vagyonleltárra vonatkozó jelentésemre van-e valamilyen hatása? A Kft. állandó könyvvizsgálója és jogászai azon az állásponton vannak, hogy nem kell nekik közzétenni beszámolót az átalakulás, mint megszűnés napjára.

     

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint a Kft.-nek közzé kellene tennie a megszűnés miatt az átalakulás napjára az auditált beszámolóját, és zárnia kell az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait. A Zrt. pedig ugyanezen napon a végleges vagyonmérleg és vagyonleltár adataival nyitja meg a könyvelését. A Zrt.-nek adószám dátumára szerintem csak az ügyvezetőt kell bejelenteni és a 08-as bevallást benyújtani."

    2018. április

    Tovább a válaszhoz


    "Az anyavállalatnak 2 leányvállalata van. Most tulajdonosi döntés alapján a 2 leány beolvad az anyavállalatba. Az összefonódás révén egyetlen nagyvállalat lesz. aug. 31-re közbenső mérlegeket kívánnak készíteni, ez lesz a fordulónapja a beolvadásnak. Mind 3 cég egyébként könyvvizsgálatra kötelezett. Összevontan mintegy 16 Mrd az árbevételük.
    Az átalakulást olyan könyvvizsgáló cég kívánja készíteni, aki 2 éven belül oly módon készített vagyonértékelést, hogy ennek eredményeképpen értékhelyesbítés és értékelési tartalék lett elszámolva a 2015. évi éves beszámolóban. A megbízás és a szerződés is kifejezetten erről szólt.

    Kérdés
    1.Kötelező-e a közbenső mérleget auditálni, és ez képezhetné ekkor a vagyonleltár és mérleg tervezetek alapját? Vagy nem szükséges auditálni ezt a közbenső mérleget?
    2.Lehet-e az átalakulást auditáló cég olyan könyvvizsgáló cég, aki 2 éven belül a fenti módon vagyonértékelést végzett a vállalkozásokban?
    3.Továbbá, milyen jelentést kell kiadni abban az esetben, ha ez a könyvvizsgáló cég végezné mégis az átalakulás auditálását. Kell-e egyáltalán a jelentésben erre kitérni?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    1.Adorján tanár úr előadása kissé elbizonytalanított a konferencián. Ha magamra hallgatnék azt mondanám, igen kell könyv vizsgálni ezt a közbenső mérleget.
    A 2. kérdésre már korábban kaptam választ az alábbi számon: [IKT: KSZ-00221/2015] konzultációs kérés Én is igy tartottam helyesnek, és a válaszadónak is az volt a véleménye, hogy nem lehetséges.
    3. Ez a legnehezebb kérdés nekem: szükségesnek tartanám kitérni erre vmilyen formában, bár az egész beszámoló hitelességét megkérdőjelezné kicsit. Mindattól függetlenül, hogy a beszámoló egyébként teljesen rendben van, tökéletes. A vezetői levél elégséges lehet? Az is lehet, hogy túlértékelem ezen problémát, és semmilyen észrevétel, következmény nincs."

    2017. november

    Tovább a válaszhoz


    "A Tulajdonos Zrt. két Zrt.-ben (továbbiakban: A Zrt. és B Zrt.) egyszemélyes tulajdonos. A Tulajdonos Zrt. az A Zrt.-ben lévő eszközök egy részét a B. Zrt.-be kívánja áttenni a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:45. § (2) a) pontja szerinti beolvadásos kiválás alkalmazásával. A vagyonmérlegekben a - jogelődnél az eszközök csökkenésével egyező összegben az eredménytartalék csökken - jogutódnál az eszközök növekedésével egyező összegben az eredménytartalék nő. A beolvadásos kiválás következtében az A Zrt. és a B Zrt. jegyzett tőkéje nem változott.
    Kérdés
    Kell-e a fenti gazdasági események hatására a Tulajdonos Zrt.-nek A Zrt-ben és B Zrt-ben lévő részesedéseit átértékelni, azaz - az A Zrt.-ben a saját tőke csökkenéssel arányosan a részesedés értékét lehet-e csökkenteni, illetve - a B Zrt.-ben a saját tőke növekedéssel arányosan a részesedés értékét lehet-e növelni?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint, mivel az A Zrt. és a B Zrt. jegyzett tőkéje (a részvények darabszáma, névértéke) nem változott, ezért a Tulajdonos Zrt-nél a részesedéseket átértékelni nem lehet. Az A Zrt. saját tőkéjének csökkenése miatt értékvesztési tesztet kell végezni a Tulajdonos Zrt.-nek ebben a társaságban lévő részesedésére"

    2017. április

    Tovább a válaszhoz


    "Átalakulás könyvvizsgálata kapcsán az alábbi helyzettel találkoztam: Tételezzük fel az alábbi vállalat összeolvadási folyamatot:
    • „A” vállalat – beolvasztó gazdasági társaság: = üzleti év a naptári évvel megegyezik = könyvvezetés devizája: HUF
    • „B” vállalat – beolvadó gazdasági társaság: = üzleti év a naptári évvel megegyezik = könyvvezetés devizája: EUR
    • Vagyonmérleg tervezet mérlegforduló napja: 2014.06.30
    • Összeolvadás tervezett dátuma: 2014.12.31.
    • Végleges vagyonmérleg cégbírósági letétbe helyezésének határideje: 2015.03.31
    • Beolvadó gazdasági társaság tevékenységet lezáró beszámolójának közzétételi határideje: 2015.03.31
    • Beolvadó gazdasági társaság 2014. évi éves beszámolójának közzétételi határideje: 2015.05.31.
    Az „A” vállalat HUF-ban, míg a „B” vállalat EUR-ban vezeti a könyveit. A vagyonmérleg tervezetet a beolvasztó társaság könyvvezetési devizájában kell elkészíteni, vagyis HUF-ban. Az átvevő és beolvadó is jelentős (milliárdos) osztalékot tervez fizetni a 2014.üzleti év után.

    Megfelelő-e az eljárás, ha a beolvadó „B” vállalat EUR-ban elkészített vagyonmérleg tervezetét 2014.06.30. fordulónappal a devizás áttérés szabályainak alkalmazásával először átfordítják HUF-ba és ez alapján a társvállalati kapcsolatok kiszűrésével készítik el az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetét? Kapcsolódó kérdés, hogy a „B” vállalat jegyzett tőkéjének HUF-ban történő meghatározása során melyik árfolyam használata javasolt, illetve engedélyezett, illetve hogy ki jogosult arról dönteni. További kérdés, hogy a vagyonmérleg tervezetében lehetőség van-e, illetve szükséges-e szerepeltetni az év végére tervezett osztalékfizetést az erre vonatkozó tulajdonosi szándéknyilatkozat, vagy egyéb dokumentum alapján? És ki döntsön az osztalékról? Külön-külön (azaz még a beolvadás előtti pillanatban), vagy már a beolvasztó (azaz a beolvadás utáni pillanatban)? Ebből következik az a kérdés is, hogy: Lehetőség van-e arra, hogy eltérés legyen ez alapján a végleges vagyonmérleg (március 31-i) és a közzétételre kerülő éves beszámoló (május 31) között? Ha nem, akkor szerepeltethető-e a tervezett osztalék kötelezettség a március 31-i végleges vagyonmérlegben a tulajdonosi szándéknyilatkozat alapján (a végleges döntés, május 31 előtt) ?
    Az általam gondolt válasz benne van a kérdésben. A "B" vállalat jegyzett tőkéjénél - döntéskori MNB árfolyam? Vagy választott, rögzített árfolyam? Ki dönthet az árfolyamról? - Beolvasztó? Beolvadó? Együttesen? Van rá előírás? Szerintem eltérhet a dec.31-i végleges átalakulási vagyonmérleg a dec.31-i évzáró beszámoló összevont mérlegétől - pl. épp az elfogadott osztalék miatt (de ez nem elegáns), és nem tudom hol lehetne magyarázni ezt az eltérést (a végleges átalakulási vagyonmérlegnek nincs kiegészítő melléklete, ill. az átalakulással létrejövő beolvasztás utáni évzáró beszámolóban pedig nem szerepelnek az átalakulási vagyonmérlegek)! Persze ettől függetlenül lehet utalni rá a végleges beszámoló kiegészítő mellékletében!? Az is logikus lehet, hogy mivel az osztalékról már az összeolvadás után döntenek, az átalakulási mérlegekben még ne legyen benne, csak az átalakulással létrejött összevontban (május 31-i), csak akkor igen nagy eltérés lenne (milliárdos) az osztalék miatt a saját tőkénél és a kötelezettségeknél a végleges vagyonmérleg és az évzáró beszámoló mérlege között.."

    2014. december

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk (kft.) az utolsó mérlege alapján az alábbi saját tőke szerkezettel rendelkezik. Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 220.334 Eredménytartalék -368.767 Lekötött tartalék 145.108 MSzE 10.512 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187 A cégben levő lekötött tartalék veszteség miatti tulajdonosi pótbefizetésként került a társaságba. Ezen tőkeszerkezet alapján (a lekötött tartalékra vonatkozó korlátozás miatt) osztalékot a cég nem fizethet. A Kft. egyszemélyi tulajdonosa a társaságot Zrt-vé átalakítani tervezi és ennek során a tőkestruktúrát oly módon tervezi módosítani, hogy a lekötött tartalék és a tőketartalék terhére az eredménytartalék negatívumát pótolják. Ezt követően az új cég tőkeszerkezete az alábbi lenne: Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 7.187 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187

    Bizonytalanok vagyunk annak megítélésében, hogy a cég a pótbefizetésként bekerült lekötött tartalékot felhasználhatja-e a két másik tartalékkal szemben, avagy ezzel a Sztv. 38. § (4-6)-ba ütközne, amely szerint a pótbefizetés csak a visszafizetéssel szüntethető meg. (Ezen rendelkezések a pótbefizetés eredetű lekötött tartalékot nem engedik meg más tőkeelemek javára elszámolni.)

    Álláspontunk szerint az átalakulás során a cég kilép a számviteli tv. fenti szabályai alól és csak az átalakulásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia, amelyek a tőkeszerkezet módosítása tekintetében ilyen korlátozást már nem tartalmaznak. /138. § (6) és 140. (1-2)/ Kérjük segítségüket a fenti ügy kapcsán."

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Átalakulás, beolvadás, két cég vesz részt, a beolvadó és az átvevő, mind a kettő eredménytartaléka negatív, mind a kettő saját tőkéje pozitív és meghaladja a kötelező értéket.
    Átalakulás, beolvadás esetén a saját tőke elemeinek értékelésével kapcsolatos kérdés: a beolvadó társaság eredménytartaléka negatív, ez megengedett a SzT. 138 § (6), a beolvadó társaság az átalakulás során megszűnik. Az átvevő társaság változatlan formában működik tovább, könyveit nem zárja le, új adószámot, stb nem kap. Vonatkozik-e rá a SzT. 140 § (1) bekezdése? Azaz lehet-e a jogutód vagyonát tartalmazó oszlopban negatív eredménytartalék. A saját tőke meghaladja a jegyzett tőkét, ami magasabb, mint a cégformára kötelezően előírt összeg, így egyéb szempontból megfelel a saját tőke összege.
    Számviteli törvény 136-140 § és 141 §"

    2014. július

    Tovább a válaszhoz