Főoldal

Keresés

Találatok száma: 6

    "Egy anyavállalat befektetetett pénzügyi eszközei között tart nyilván tartós részesedést kapcsolt vállalkozásban, konkrétan 3 leányvállalatban 100 %-os tulajdonos.
    A 3 leányból kettő saját tőkéje és piaci értéke tartósan és lényegesen nagyobb az anyavállalatban lévő könyv szerinti értéknél. A 3. leányvállalat nagy értékű ingatlannal rendelkezik, amelyet piaci értéken szerepeltet mérlegében értékhelyesbítésként az értékelési tartalékkal szemben. Ezen értékelési tartalékkal összevontan felel meg a törvény azon előírásának, hogy a saját tőke legyen nagyobb a jegyzett tőkénél. Az értékelési tartalék nélkül a saját tőke értéke (veszteséges gazdálkodás miatt) már a jegyzett tőke értéke alatt van. Mindezeket figyelembe véve is a 3. leányvállalat piaci értéke is tartósan magasabb, mint amekkora értéket az anyavállalat a könyveiben szerepeltet.
    Az anyavállalat, figyelembe véve a Számviteli Törvény 57-59 §-ait élni kíván az értékhelyesbítés intézményével ezen befektetett eszközcsoporton belül. Tehát a befektetett pénzügyi eszközcsoporton belül a tartós részesedéseket kívánja piaci értéken szerepeltetni mérlegében értékhelyesbítésként az értékelési tartalékkal szemben. Az Szt. szerint, ha egy vállalkozás él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor az értékelést egyedi eszközönként külön-külön és minden üzleti év végén el kell végeztetni. Az értékelési tartalék képzése nem kötelező, hanem lehetőség, és megszüntetése is a vállalkozás vezetésének a döntése.
    2004. jan. 1-től az EU jogharmonizáció következtében a valódiság elvének további térnyerése következett be. Ennek kapcsán a pénzügyi instrumentumok egy részénél lehetőség nyílt a valós értéken történő értékelésre. Ezen körből azonban kivették a tartós kapcsolt részesedést. Azaz a törvény tiltja a valós értékelést (amelyért egy eszköz eladható, megvásárolható) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban eszközcsoportra. Ezt csak abban az esetben engedi meg, ha az eszközt kereskedési célúvá sorolják át.
    Konkrét kérdés: Élhet-e az anyavállalat az Szt. 57-59 § -ában szabályozott értékhelyesbítés-értékelési tartalék intézményével a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban lévő eszközcsoportra vonatkozóan, és ily módon figyelmen kívül hagyva a valós értékelés tiltását, tekintve, hogy maga az értékhelyesbítés is a valós értéket célozza meg?

    A Saldo válasza az általunk feltett kérdésre: A mérlegben szereplő eszközöket - általában - bekerülési értéken kell értékelni. [2000. évi C. törvény 57-59. §] A törvény 57. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a vállalkozó éljen a piaci értéken történő értékelés lehetőségével. Amennyiben a vállalkozás él ezzel a lehetőséggel, azt a törvényben megjelölt eszköz csoportokra választhatja. A befektetett pénzügyi eszközök piaci értéken történő kimutatása valamennyi tulajdoni részesedést jelentő üzletrészre ki kell, hogy terjedjen. Az én véleményem nem egyezik a Saldo válaszával, figyelemmel a valós értékelés tv-i szabályozására."

    2015. február

    Tovább a válaszhoz


    "Ingatlan fejlesztéssel foglalkozó társaság könyvvizsgálata során merült fel a kérdés, hogy üres telek piaci értékbecslését hogyan minősítsük a munkánk során. A Társaság által megvásárolt telken irodaházat kíván építeni, amelyre vonatkozóan elkészültek a látványtervek, építészeti tervek, de még nem kezdődött meg a beruházás. A telek Budapest frekventált iroda részén a Váci úton található. Az ingatlan értékbecslést egy nagy nemzetközi társaság végezte, amely minősítését elvégeztük munkánk során, megfelelő referenciákkal rendelkezik, és hiteles. A telek értékbecslésénél a szakértő úgy határozta meg az ingatlan értékét, hogy azt a jövőbeni felépített és kiadásra szánt irodaterület m2 árával vette figyelembe, vagyis a jövőbeni haszon az értékelés alapja. A kalkulált m2 bérleti díj teljesen reális, és az értékelés módszertana is elfogadható, azonban könyvvizsgálati szempontból aggályosnak találom, hogy a kimutatott piaci értéket értékhelyesbítésként/értékelési tartalékkéntkívánja kimutatni a Társaság, ezáltal egy jövőbeni haszon reményének értékével kívánja rendezni a negatív saját tőkét.

    Elfogadhatom a hiteles piaci értékbecslést és ezáltal a saját tőke rendezést a kimutatott értékelési tartalékkal, és adhatok minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentést?

    A számviteli törvény alapján a fordulónapra készített értékbecslés alapján a Társaság kimutathatja a könyv szerinti és piaci érték szerinti érték közötti különbséget."

    2014. december

    Tovább a válaszhoz


    "A termelő tevékenységet végző társaság befektetett eszközei, ingatlanai között szerepel telek és épület is. Ingatlanszakértő elkészítette a társaság tulajdonában lévő telekre a piaci értékelését, amely alapján a telek piaci értéke jelentősen meghaladja a telek és a hozzá kapcsolódó ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok nettó könyvszerinti értékét. A társaság szeretne élni a telekre vonatkozóan a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, de más befektetett eszközére nem.
    A következő kérdések megválaszolásában szeretném kérni szakmai véleményüket:

    1. Választhatja-e a piaci értékelés lehetőségét a társaság csak egy egyedi eszközre vonatkozóan?
    2. Ezt a választást megteheti-e mérlegsoronként, mondjuk csak az ingatlanokra vonatkozóan?
    3. Kötelező-e az értékhelyesbítés alkalmazását minden tárgyi eszközére elvégezni?
    4. Szétválaszthatja-e a telket a rajta lévő épülettől és csak a telekre alkalmazza a piaci értékelést?
    5. Ha egyszer választja egy társaság az értékelési tartalék/értékhelyesbítés alkalmazását milyen lehetőség van ennek megszűntetésére?
    6. Kötelező-e minden évben az értékbecslés aktualizálása?

    Véleményem a felvetett kérdésekre a következő: - minden évben szükséges a szakértői vélemény aktualizálása, mivel a könyvvizsgáló, mint külső szakértő munkája alapján hitelesíti a beszámolóban lévő értékhelyesbítést - szerintem mérlegsoronként választható a piaci értékelés alkalmazása, illetve részemről még az egyedi ingatlanokra történő alkalmazás is elfogadható, amennyiben ezek az ingatlanok egymástól jól elkülöníthetők pl. eltérő településen találhatók - szerintem egy telek és a rajta lévő épület nem értékelhető külön, így csak együttes alkalmazás esetén mutatható ki a teljes ingatlanra az értékhelyesbítés."

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "Milyen jelentést, dokumentumot kell készíteni, ha egy adott társaságnak nincs állandó könyvvizsgálata (árbevétel és egyéb adatai alapján nem kötelezett erre), de élt a befektetett eszközök esetében az értékhelyesbítés lehetőségével és azt könyvvizsgálóval felülvizsgáltatja?
    A 700-as standard az éves beszámolóra vonatkozik, a 2400-as esetében a negatív megfogalmazás okoz problémát, a sztv. szerintem az 59.§. (2.) bekezdésében pozitív kifejtést vár a könyvvizsgálótól.

    A kamara honlapján erre nem találtam „mintát”."

    2010. július

    Tovább a válaszhoz


    "Jelentős összegű hiba kiszámításakor mérlegfőösszegben szerepel-e a saját tőkében szereplő értékelési tartalék?
    Vagy ez az értékelési tartalék szintén nem szerepelhet, mint az alultőkésítési szabálynál. Azaz az eredményt nem befolyásolhatja."

    2009. február

    Tovább a válaszhoz


    "Piaci értékelés választása esetén a későbbiekben van-e mód a piaci értékelési választásából való visszalépésre?"
    Tovább a válaszhoz