Főoldal

Keresés

Találatok száma: 2

    "Mi történik akkor, ha egy adott gazdasági évben megvalósított termékértékesítéshez köthető visszáruzásra csak a következő évben kerül sor?
    a.) mérlegkészítés időszakában (tárgyévet követő év február közepén)?
    b.) mérlegkészítés után (tárgyévet követő év augusztusában)?

    Úgy gondolom, tárgy év (X0) végén van valami teendő, de – sajnos – nem tudom, hogy a Számviteli törvénynek való megfelelés érdekében mi a helyes eljárás. Miért gondolom ezt?: 1. Előfordulhat az az eset, hogy tárgyévet követő évben (X1-ben) a társaság tevékenységet nem (vagy csak kis mértékben végez), így a visszáru-könyvelését követően a X1 év végén az Értékesítés nettó árbevétele T (minuszos) egyenleget, ezzel párhuzamosan az ELÁBÉ K (minuszos) egyenleget mutat. (E tételekből összeállított Ererdménykimutatatással nem találkoztam. Lehetne a gyakorlatban?)

    2. Amennyiben nem „kell” semmit tennünk, és a visszárut, csak a visszavétel időpontjában könyveljük, – tehát az árbevétel-csökkenést a visszáruról készített számla alapján X1 év eseményeként könyveljük - úgy gondolom az X0 évre kimutatott realizált nettó árbevétel, valamint kimutatott eredménnyel több számviteli elvet sértünk. Példákkal: a.) Teljesség elve: minden gazdasági esemény hatását be kell mutatni, amely az adott üzleti évre vonatkozik, és a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté. Tehát az X0-ás kiszámlázott árbevételből a visszáru-számlában szereplő, egyértelműen a X0-ás kiszállított mennyiséghez köthető árbevétel-csökkenés könyvelendő, a hozzákapcsolódó önköltség rendezéssel párhuzamosan. b.) Valódiság elve: a beszámolóban rögzített tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak…kell, hogy legyenek. A visszáru-számlából pontosan megállapítható, hogy milyen összegben csökkenti X0 évi (előző) árbevételünket. c.) Következetesség, folytonosság elve: az üzleti évről készített beszámolóban az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Amennyiben a visszáru számlát kizárólag tárgyévet követő év (X1) gazdasági eseményeként rögzítjük (annak ellenére, hogy annak jelentős része a X0 évben leszámlázott árbevétel) akkor tárgyévben ténylegesen nem realizált eredményt tartalmaz, míg X1-ben a visszáruhoz kapcsolódó (reményeink szerint a későbbiek folyamán történő) termékértékesítésből eredmény nem származik (X0-ban kimutatott). Sőt veszteség keletkezik ha feltételezzük, hogy az árbevétel meghaladja az ELÁBÉT, illetve önköltséget. d.) Összemérés elve: lsd. c.) pont : X0-ban eredményt mutatunk ki a X1-es eredmény terhére. e.) Óvatosság elve: nem lehet eredmény kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A mérlegkészítésig megvalósított visszáruval egyértelmű, hogy amennyiben a visszáru számviteli feldolgozása csak X1-es gazdasági eseményként kerülhet könyvelésre, akkor X0-ban olyan eredmény kerül kimutatásra, melynek „pénzügyi realizálása bizonytalan.” f.) Időbeli elhatárolás elve: azon gazdasági események hatásait, amelyek két, vagy több üzleti évet is érintenek, az érintett üzleti évek között meg kell osztani. E szerint a mérlegkészítésig rendelkezésünkre álló információk alapján csak az az árbevétel, költség…mutatható ki amely valóban a X0-as évet érintik. "

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál hova számoljuk el a széndioxid kvóta értékesítéséből befolyt bevételt? - Árbevétel, egyéb bevétel, vagy rendkívüli bevétel? - Függ-e bevétel elszámolás attól, hogy a kapott kvóta eszközként milyen állományban tartották nyilván?"
    2008. június
    Tovább a válaszhoz