Főoldal

Keresés

Találatok száma: 3

    "Egy anyavállalat befektetetett pénzügyi eszközei között tart nyilván tartós részesedést kapcsolt vállalkozásban, konkrétan 3 leányvállalatban 100 %-os tulajdonos.
    A 3 leányból kettő saját tőkéje és piaci értéke tartósan és lényegesen nagyobb az anyavállalatban lévő könyv szerinti értéknél. A 3. leányvállalat nagy értékű ingatlannal rendelkezik, amelyet piaci értéken szerepeltet mérlegében értékhelyesbítésként az értékelési tartalékkal szemben. Ezen értékelési tartalékkal összevontan felel meg a törvény azon előírásának, hogy a saját tőke legyen nagyobb a jegyzett tőkénél. Az értékelési tartalék nélkül a saját tőke értéke (veszteséges gazdálkodás miatt) már a jegyzett tőke értéke alatt van. Mindezeket figyelembe véve is a 3. leányvállalat piaci értéke is tartósan magasabb, mint amekkora értéket az anyavállalat a könyveiben szerepeltet.
    Az anyavállalat, figyelembe véve a Számviteli Törvény 57-59 §-ait élni kíván az értékhelyesbítés intézményével ezen befektetett eszközcsoporton belül. Tehát a befektetett pénzügyi eszközcsoporton belül a tartós részesedéseket kívánja piaci értéken szerepeltetni mérlegében értékhelyesbítésként az értékelési tartalékkal szemben. Az Szt. szerint, ha egy vállalkozás él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor az értékelést egyedi eszközönként külön-külön és minden üzleti év végén el kell végeztetni. Az értékelési tartalék képzése nem kötelező, hanem lehetőség, és megszüntetése is a vállalkozás vezetésének a döntése.
    2004. jan. 1-től az EU jogharmonizáció következtében a valódiság elvének további térnyerése következett be. Ennek kapcsán a pénzügyi instrumentumok egy részénél lehetőség nyílt a valós értéken történő értékelésre. Ezen körből azonban kivették a tartós kapcsolt részesedést. Azaz a törvény tiltja a valós értékelést (amelyért egy eszköz eladható, megvásárolható) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban eszközcsoportra. Ezt csak abban az esetben engedi meg, ha az eszközt kereskedési célúvá sorolják át.
    Konkrét kérdés: Élhet-e az anyavállalat az Szt. 57-59 § -ában szabályozott értékhelyesbítés-értékelési tartalék intézményével a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban lévő eszközcsoportra vonatkozóan, és ily módon figyelmen kívül hagyva a valós értékelés tiltását, tekintve, hogy maga az értékhelyesbítés is a valós értéket célozza meg?

    A Saldo válasza az általunk feltett kérdésre: A mérlegben szereplő eszközöket - általában - bekerülési értéken kell értékelni. [2000. évi C. törvény 57-59. §] A törvény 57. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a vállalkozó éljen a piaci értéken történő értékelés lehetőségével. Amennyiben a vállalkozás él ezzel a lehetőséggel, azt a törvényben megjelölt eszköz csoportokra választhatja. A befektetett pénzügyi eszközök piaci értéken történő kimutatása valamennyi tulajdoni részesedést jelentő üzletrészre ki kell, hogy terjedjen. Az én véleményem nem egyezik a Saldo válaszával, figyelemmel a valós értékelés tv-i szabályozására."

    2015. február

    Tovább a válaszhoz


    "Ingatlan fejlesztéssel foglalkozó társaság könyvvizsgálata során merült fel a kérdés, hogy üres telek piaci értékbecslését hogyan minősítsük a munkánk során. A Társaság által megvásárolt telken irodaházat kíván építeni, amelyre vonatkozóan elkészültek a látványtervek, építészeti tervek, de még nem kezdődött meg a beruházás. A telek Budapest frekventált iroda részén a Váci úton található. Az ingatlan értékbecslést egy nagy nemzetközi társaság végezte, amely minősítését elvégeztük munkánk során, megfelelő referenciákkal rendelkezik, és hiteles. A telek értékbecslésénél a szakértő úgy határozta meg az ingatlan értékét, hogy azt a jövőbeni felépített és kiadásra szánt irodaterület m2 árával vette figyelembe, vagyis a jövőbeni haszon az értékelés alapja. A kalkulált m2 bérleti díj teljesen reális, és az értékelés módszertana is elfogadható, azonban könyvvizsgálati szempontból aggályosnak találom, hogy a kimutatott piaci értéket értékhelyesbítésként/értékelési tartalékkéntkívánja kimutatni a Társaság, ezáltal egy jövőbeni haszon reményének értékével kívánja rendezni a negatív saját tőkét.

    Elfogadhatom a hiteles piaci értékbecslést és ezáltal a saját tőke rendezést a kimutatott értékelési tartalékkal, és adhatok minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentést?

    A számviteli törvény alapján a fordulónapra készített értékbecslés alapján a Társaság kimutathatja a könyv szerinti és piaci érték szerinti érték közötti különbséget."

    2014. december

    Tovább a válaszhoz


    "Kérem szíves segítségüket az Sztv. 58.§-a /7 / bek. b.) pontjának helyes értelmezésében, azaz konkréten abban, hogy „csökkenti az értékhelyesbítés összegét …, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig" jogszabály rész azt jelenti-e, hogy ha például 2011-ben egy részesedés értékhelyesbítése 50 millió Ft-tal növekedett, 2012-ben pedig ugyanennyivel, azaz 50 millió Ft-tal csökkent, akkor a 2012. évi mérlegben továbbra is a 2011. évi 50 millió Ft-os értékhelyesbítést kell kimutatni?
    Amennyiben igen, akkor ez miként van összhangban a valódiság elvével?"

    2013. június

    Tovább a válaszhoz