Főoldal

Keresés

Találatok száma: 6

    A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 3. számú melléklet A) 11. pont előírása, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket, ráfordításokat tartalmazza: „11. a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;” Ennek az értelmezésében kérjük a segítségét.

    1. A mi értelmezésünk szerint csak azt az értékvesztés részt kell beemelni ezen előírás szerint, amely olyan korábban szerzett befektetés részhez (tőkeemeléshez) kapcsolódik, amit saját tőke-jegyzett tőke arány, vagy veszteség fedezetére szolgáló tőkeemelésre hajtottam végre. Vagyis, ha van egy befektetett pénzügyi eszközöm (Kft üzletrész), amelyre most azért kell elszámolnom értékvesztést, mert saját tőke - jegyzett tőke aránya megkívánja, akkor az emiatt elszámolt értékvesztést nem kell a TAO törvény 3. számú melléklet A) 11. pontja alapján adóalapban beemelni. Csak akkor kellene, ha lenne olyan része a befektetett pénzügyi eszközömnek, amelyet korábban tőkeemeléssel, amiatt szereztem, mert a saját tőke-jegyzett tőke arányát rendezni kellett.
    2. TAO tv. 3. számú melléklet A) 11. pont alkalmazásakor jól értelmezzük azt, hogy nincs jelentősége annak, hogy a részesedés a NAV felé bejelentett részesedés vagy sem?
    3. A be nem jelentett részesedés értékesítésekor a keletkező árfolyam különbözet függetlenül az esetleges korábbi emelő értékvesztés miatt (a TAO tv 3.sz. melléklet A)11. pont miatt), korrekciót nem von maga után a társasági adóban.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Példa: 171. Befektetett pénzügyi eszköz nyitó érték: Alapításkor 10.000 E Ft Tőkeemelés (saját tőke-jegyzett tőke rendezés miatt) 3.000 E Ft Összes befektetett pü eszköz 13.000 E Ft Erre kell az idén értékvesztést elszámolni 4.000 E Ft értékben (T 87 K 179). Ebből 3. számú melléklet A) 11. pontja szerint adóalap növelő lesz 3.000/13.000 *4.000 = 923 E Ft? A 4000 - 923 = 3077 nem lesz adóalap módosító tétel.

    2016. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy vállalkozásban lévő Ft befektetésünk után 30% értékben értékveszést számoltunk el. Az elszámolt értékveszés társasági adóalap korrekcióként
    Az elszámolt értékveszést Társasági adóalap korrekció (adóalap növelő) tételként figyelembe kell-e venni?"

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság egy 2008. évi bekerülésű 120 Millió Ft-os vevőkövetelésére a 2009. és a 2010. években 25-25 Millió Ft értékvesztést számolt el, összesen 50 Millió Ft-ot. 2011. évben vevőnk éppen ennek megfelelő összeget 50 Millió Ft-ot fizetett. Helyesen jár-e el a cég, ha 2011-ben 50 M Ft értékvesztést visszaír, majd a maradék 70 M Ft követelését újraértékelve az éves záráskor újabb értékvesztést számol el. Vagy helyesebb lenne-e, ha a visszaírást mellőzné és a befizetett összeget az értékvesztéssel még nem érintett követelés részre tudná be, majd évvégén újra értékelné a vevőt és ha akkor döntene úgy, hogy további értékvesztés elszámolása indokolt, ezt évzáráskor a már elszámolt értékvesztés növekedéseként mutatná ki. A cégnél évközi mérleg készítése miatt nem lényegtelen, hogyan számolja el a vevő által megfizetett követelését, mivel az előbbi módszer alapján kedvezőbb évközi eredményt mutat ki.

    Véleményem szerint az évközi beszámoló készítésekor értékelni kell a vevő fizetőképességét és készségét. Amennyiben a fizetés ténye alapján úgy látja a vállalkozás, hogy ez a továbbiakra nézve pozitívan hat a fennmaradó követelés megtérülésére, úgy helyesen jár el, ha visszaírja az értékvesztést. Majd az évvégi beszámoló készítésekor az addigi ismeretek alapján dönthet további értékvesztés elszámolásáról."

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor a saját termelésű vetőmagot önköltségi áron veszi figyelembe. Ez az önköltség azonban nagyon magas is lehet pl. a kedvezőtlen időjárás miatt.
    Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor - ha saját termelésű vetőmagot használnak fel, és ennek önköltsége (a kedvezőtlen időjárás miatt) lényegesen meghaladja a vásárolható vetőmag árát - az irreális önköltséget, vagy egy reális, értékvesztés utáni értéket (árat) kell-e figyelembe venni?
    Az eszközök értékének a meghatározásakor azok reális értékét kell megcélozni a mérleg készítésekor. Ha mezei leltár értéke indokolatlanul nagyra nő, az értékvesztés elszámolása indokolt lehet."

    2011. március

    Tovább a válaszhoz


    "2008 év folyamán az Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségbiztosító Pénztár - amely pénz forgalmi szemléletű kettős könyvvitelt vezet- részvényei - az mostani tőzsdei válság miatt - jelentős összegű értékvesztés képződött. A számviteli törvényi előírása szerint évvégén értékvesztést kell elszámolni ha az jelentős összegű és tartósnak bizonyul. A 252/2000 kormány rendelet 22.§ 9. bekezdés b) pontja szerint az értékvesztést tőkeváltozás csökkenéseként kell lekönyveli.
    Kérdéseim a következők:

    - A fentiekben leírt jelentős összegű értékvesztés leírása most kötelező-e?
    - Az egészségpénztár dönthet-e arról, hogy nem számolja el az értékvesztést bizonytalan helyzet miatt?

    - A válság jelenleg ismert leírása kimeríti-e a Tartósság fogalmat?"

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "Milyen hatással van a társasági adó alapra a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott teljes részesedés értékvesztésének elszámolása, ha a részesedés felszámolási eljárás miatt szűnik meg?"

    2009. március

    Tovább a válaszhoz