Főoldal

Keresés

Találatok száma: 1

    "Egy 100%-ban külföldi tulajdonú orvos technológiai berendezések forgalmazásával és szervizelésével foglalkozó Társaság 2012. december 31-i beszámolójának könyvvizsgálata során az alábbi speciális jogügylettel találkoztunk. A Társaságot azért alapították, hogy egy magyar tulajdonban lévő szerviz hálózatot teljes egészében átvegyen egy külső független féltől, azt folytatva pedig új eszközöket értékesítsen a hazai és régiós piacon, valamint biztosítsa a telepített gépek folyamatos szervízelését. Az un. „Business Transfer Agreement-et” 2012. április 4.-én írták alá a felek. A szerződésben az általunk könyvvizsgált átvevő társaság átvette a magyar tulajdonú társaságtól a munkavállalókat, ügyfél adatbázisokat, a teljes menedzsmentet, gépeket, egyéb berendezéseket valamint a korábban kötött tartós hosszú távú vevőszerződéseket is, azonban kötelezettségeket nem vállalt át. Az átadás megtörténte után a könyvekben analitikusan felvették a gépeket és berendezéseket, azonban ez az érték a vételár töredékét képezi, 1% alatti. A különbséget, mint üzleti vagy cégérték mutatja ki jelenleg a Társaság. A Társaság készítetetett egy vételár kalkulációt diszkontált cash flow módszertannal, (ez lett a végső vételár is), azonban itt a társaság által várhatóan generáló pénzáramokat vették figyelembe, nem bontották tovább az egyes eszközökre. Az ügyletről egy számla készült, ami egy tétel tartalmaz „Üzletág átruházás szerződés szerint” megnevezéssel.

    Az üzleti vagy cégértékből mindenképpen ki kell-e emelni és egyedileg kimutatni a szerzet és nevesített vagyoni értékű jogokat (például: átvett vevő szerződéseket), szellemi termékeket (például: ügyféladatbázist), ha igen milyen értéken? A megbontás mellőzésére lehet e hivatkozni a költség-haszon összevetésének elvére?"

    Tovább a válaszhoz