Főoldal

Keresés

Találatok száma: 11

    "A Nemzeti Adó,-és Vámhivatal egy Kft-nél 2008.évre vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek megállapításait a 2012. november 08.napján készült vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza. A határozat kelte 2013. január 7. A revízió a vizsgált időszakra vonatkozóan összesen 1.244.000,-Ft adókülönbözetet állapított meg az alábbi adónemekben: egészségbiztosítási alapot megillető járulék 178.000,-Ft, nyugdíjbiztosítási járulék 854 000,-Ft, munkavállalói járulék 53.000,-Ft, munkaadói járulék 106.000,-Ft, szakképzési hozzájárulás 53.000,-Ft. Jogkövetkezmények: 897 000,-Ft adóbírság, 695.000,Ft késedelmi pótlék, 646.000,-Ft mulasztási bírság. A határozat jogerőre emelkedett 2013.február 25.napján. A Kft. a jogerőre emelkedés napjával fenti fizetési kötelezettségeinek a NAV felé eleget tett. Mérlegkészítés ideje: tárgyévet követő március 31. A fenti adóellenőrzésből eredő hibák minősítésük alapján nem jelentősek, mert nem érik el a számviteli politikában rögzített nagyságrendet (eredményre, saját tőkére, előjeltől függetlenül a 2008.évre vonatkozólag gyakorolt hatásait összesítve nem érik el a mérlegfőösszeg 2 %-át). Mérlegfőösszeg 2008-ban: 136 319 E Ft.

    Melyik évben kell a megállapított adókat és jogkövetkezményeket lekönyvelni? Jelentős//nem jelentős hiba vizsgálatánál be kell e számítani a vizsgálattal érintett évre megállapított jogkövetkezményeket is? Ha a hiba jelentős a jogkövetkezményeket a vizsgálattal érintett 2008.évszámmal jelölt főkönyvi számlákra könyveljük és a 2008-as eredménytartalékban csapódnak ezek is le? Elállhat e könyvvizsgáló a 2012.év beszámoló auditálásától tárgyévet követő májusban arra hivatkozva, hogy a nem jelentős hiba nem szerepel (nem lett lekönyvelve ) a 2012.évre? Ha eláll mi a további gyakorlati teendő? (mérlegfordulónapon ő a megbízott könyvvizsgáló). "

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Jelenleg könyvvizsgáló cégnél főfoglalkozású könyvvizsgáló vagyok. Fenntartva főfoglalkozású jogviszonyomat adószakértői, igazságügyi adószakértői tevékenységet szeretnék egyéni vállalkozóként végezni.

    Az egyéni vállalkozói jogviszony a KKT alapján munkaviszony jellegű jogviszonynak minősül-e? Szükséges-e és ha igen kitől engedélyt kérni a kamarától ilyen jogviszony létesítésére? Segítségüket és válaszukat előre is köszönöm."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Az alapító okiratban foglaltak alapján az egyszemélyes kft. tagja munkaviszonyban látja el feladatait.

    1. Az egyszemélyes kft. a munkaviszonyban álló tagjának nyújthat-e adómentesen lakáscélú felhasználásra vissza nem térítendő támogatást?
    2. Ha az első kérdésre a válasz igen, akkor a munkavállaló tagnál érvényesíthető-e a teljes vételár vagy a teljes építési költség 30 százaléka, legfeljebb 5 millió forint összegben, ha a lakásban házastársával költözik és a tulajdonjog bejegyzésére 50-50 százalékban kerül sor.

    Szerintem nyújthat, mert ha munkaviszonyban áll, akkor munkáltatója is van. Ez akkor is fennáll, ha a munkáltatói jogot gyakorló személy megegyezik a munkavállalóval. 2. Teljes összegben érvényesíthető, mert az Szja tv. 1 sz. mellékletének 2.7. pontja a vételárat nevesíti, nem pedig a tulajdoni hányadot. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft. 2009-2011.években az ügyvezető (tag is) részére évenként néhány alkalmommal - rövid visszafizetési határidővel - kölcsönt nyújtott. A nyújtott hitelek viszonylagosan nem jelentős összegűek. Visszafizetésük néhány hónapon belül megtörtént. Mérlegzáráskor e kölcsönök záróértéke 2009.12.31-én: 0, 2010.12.31-én: 0, 2011.12.31-én 900.000 Ft, aminek visszafizetése 2012.01.30-án megtörtént. A Kft. egyszerűsített beszámolót készít, könyvvizsgálatra nem kötelezett. Mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő január 31. A három évre vonatkozó utólagos könyvvizsgálói felülvizsgálattal megbízott könyvvizsgáló megállapította, hogy a szv.tv. 89.§.4.b.pontjában foglaltaktól eltérően a Kft. az adott évek kiegészítő mellékleteiben a ügyvezető részére nyújtott kölcsönt nem mutatta be (folyósítást és visszafizetést, egyéb feltételeket)

    Mi a teendő a közzétett beszámoló kiegészítő mellékleteivel? Kell-e valamilyen módon a 2009.,2010., és 2011.évek beszámolóinak kiegészítő mellékleteit a tagi kölcsönre vonatkozó adatokkal kiegészíteni? Kell-e ismételt közzététel?

    Véleményem szerint - mivel a kölcsönök visszafizetése - a mérlegkészítésig megtörtént, a Szv.tv-ben előírt információ elhagyása a Kft. pénzügyi helyzetéről alkotott képet jelentősen nem befolyásolhatja, a beszámolókat (benne a kiegészítő mellékletetet ) felhasználókat gazdasági döntésükhöz emiatt kedvezőtlen helyzetbe nem hozhatja. Ezért szerintem új közzététel nem kell, a 2012.évi beszámoló kiegészítő mellékletében kellene bemutatni az ügyvezető részére nyújtott és visszafizetett kölcsönöket, a 2009-2011.évekre kiterjedően is. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása után igénybe vehető adóalap-csökkentő kedvezmény

    A c szerint, az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú.

    A fenti rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg hatályban lévő Tao tv. 7.§ (1) z. pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezménynél 2011. évben igénybe vett mértékeket (50% és 20%) a támogatást (színház - kiemelkedően közhasznú) nyújtó 2012. évben is igénybe veheti?

    Véleményem szerint a tényekben felsorolt törvény szövege (jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket) szerint, igénybe veheti a 2011. évi kedvezményeket."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság 2009-2010. évben fejlesztési tartalékot képzett, amellyel csökkentette tárgyévi társasági adóalapját. A társaságból 2011. évben -kedvezményezett átalakulással- kivált egy vagyonkezelő társaság. Az átalakulás során a korábban lekötött, és még fel nem használt fejlesztési tartalékok az átalakulásban résztvevő társaságok között szétosztásra kerültek.

    Melyik adóév végéig lehet az átalakulásban résztvevő cégeknek szankciómentesen felhasználni az egyes években megképzett fejlesztési tartalékokat?

    A kérdésre nem találtam jogilag megerősített megoldást. A PM Jövedelemadók Főosztálya 7251/2009 számú iránymutatása a beolvadás esetére azt írja, hogy a beolvasztó társaságnak az eredeti képzés adóévéhez mérten kell a 4. adóév végéig teljesítenie a felhasználást. Ugyanakkor az Adó újság 2012/6 számában megjelent cikkben a szerző (NAV-os szakember) a beolvasztó cégre egy évvel kevesebb időszakot enged, arra tekintettel -hogy szerinte- a beolvasztó cégnél az átalakulás éve két adóévnek számít. Ugyanerre a következtetésre jut a cikkíró a kiválás esetén is, mind a kiváló, mind a továbbműködő cég kötelezettség teljesítésére is! Én hibásnak érzem a cikkíró logikáját és ténymegállapításait. Szerintem a beolvadás és a kiválás is azonos jogokat keletkeztet a beolvasztó cégnél és annál a cégnél akiből a kiválás történik. Hiszen ez esetben egyik cég sem köteles az évközi átalakulás miatt a könyveit lezárni és beszámolót készíteni, tehát nincs két adóéve. A beolvadó cégnél a kötelezettség a beolvadással megszűnik, a kötelezettség a beolvasztóra hárul. Ugyanez a kötelezettség fogja terhelni a kiváló, a fejlesztési tartalékot továbbvivő céget, mégpedig az eredeti képzést követő 4. adóév végéig. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Részt vettem a kamara által szervezett GREEN TAX Consulting 2012 október 04-i előadásán , ahol Kelemen István vezető tanácsadó, az írásos - kivetített anyagát a reklámhordozó papír témakörben - szóban- azzal egészítette ki, hogy " Nem tartozik a reklámhordozó papír fogalmába, a katalógus, prospektus, üzleti célú reklámanyag" , tehát ezek nem termékdíj kötelesek. Az általam ismert összes nyomda fizet termékdíjat a katalógusok után, és a www. termekdíijinfo.hu "Reklámhordozó papír szabályai 2012- ben" című tájékoztatása is az " egyéb szöveges kiadvány " = kiadvány fogalomkörébe sorolja. és termékdíj kötelesnek minősíti.

    Szeretném tudni, milyen logikai levezetés alapján nem termékdíjköteles a katalógus és prospektus - természetesen, ha nem tartalmaz 50% -ban gazdasági reklámot ??

    Véleményem szerint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló tv. 203§ 22 pontja szerinti " kiadvány" fogalom meghatározás teljes egészében nem tartalmazza a katalógus, prospektus forgalmi meghatározását - tehát hajlok a GREEN TAX véleményére . Kategórikusan azonban - megerősítés nélkül , nem merem alkalmazni a véleményüket. "

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy magyarországi társaságnál (Kft) tulajdonosváltozás történik. A társaság jelentős (15 millió forintot meghaladó) köztartozással rendelkezik. A cégeljárásról szóló 2006.évi V. tv 61/B § alapján könyvvizsgálóval hitelesített vagyonmérleget kell a társaságnak készíteni és benyújtani a cégbíróság részére.

    A társaság által elkészített vagyonmérleget milyen értéken kell elkészíteni? A vagyonmérleg összeállításánál a "normál" értékelési eljárásokat kell figyelembe venni, vagy az eszközöket a "piaci" értéken kell értékelni? Az elkészített vagyonmérleg milyen oszlopokat tartalmaz, mivel a sztv. "csak" az átalakulással kapcsolatosan említi a vagyonmérleget, de itt klasszikus átalakulásról nem beszélhetünk? Milyen egyéb speciális szabályozás van ebben az esetben?

    törvényi hivatkozások: cégeljárásról szóló 2006. évi V. tv 61/B §. sztv 136. § "

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Anyagköltség a helyi adóban

    A társaság mérlegében saját termelésű készletei vannak ( befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék), más készlete nincs, sem áru, sem anyag. Megfelel-e a helyi adó alapjának a számviteli beszámoló eredmény-kimutatásában szereplő tárgyévi anyagköltség, csökkentve a saját rezsis beruházásként aktivált tehénre jutó anyagköltséggel ??? Van- e más korrekciós tényező, amelyet figyelembe kellene vennie a számítás során?

    Kérdés

    Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó társaság helyi adó kiszámításával kapcsolatban kérdezem, hogy a helyi adó alapjánál hogyan kell értelmezni a számviteli törvény szerinti anyagköltség fogalmat?

    A helyi adó törvény véleményem szerint nem szól saját termelésű készletekkel kapcsolatos korrekcióról, ha van ilyen szeretném kérni iránymutató segítségüket. Törvényi hivatkozások: Számviteli törvény 3§ 5. vásárolt készletek: az anyagok [alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag, alkatrészek, a 28. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti eszközök], az áruk (kereskedelmi készletek, betétdíjas göngyölegek, a közvetített szolgáltatások), a készletre adott előlegek; 6. saját termelésű készletek: a befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek, a növendék-, hízó- és egyéb állatok; 28. § (1) A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni. (2) A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, a) amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat, b) amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak [befejezetlen termelés (ideértve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is), félkész termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek),103 c) amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). (3) A készletek között kell kimutatni továbbá a) használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják, b) a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják, c) azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül - a 23. § (5) bekezdése szerint - átsoroltak. (4) A készletekre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget kell kimutatni.104 78§1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. (2) Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.240 (3) Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. (4) Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni. (5) Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben - általában - változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. (6) Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. Helyi adó törvény: Az adó alapja 39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania. Értelmező: 36. eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 37. pont szerint anyagköltségként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette; 37. anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 36. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 40. pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette; 38. anyag, áru: a számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk; 39. az egyszerűsített vállalkozói adónak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó alanya esetében nettó árbevétel: a 22. pont i) alpontja szerinti nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség: a 36. és a 37. pontokban foglalt, pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozókra meghatározott eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség; 40. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés értékének minősül annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette; "

    Tovább a válaszhoz


    "Alultőkésítés a beruházás időtartama alatt

    Az APEH honlapján 2010. 07.15-én megjelent a fenti témával kapcsolatos állásfoglalás (csatolom), mely szerint a beruházási időszakban az aktivált kamatra is alkalmazni kell a társasági adóalapnövelést. Érthetetlen, hogy miért kell megnövelni az adóalapot, amikor az eredményt nem érinti az aktivált kamat, csak később az eszköz aktiválásakor az amortizáció elszámolásakor.
    Önök hogy értelmezik ezt a szabályt?"

    2010. október

    Tovább a válaszhoz