Főoldal

Keresés

Találatok száma: 4

    "Egy KFT-nél vettem át a könyvelési számviteli feladatokat. A KFT tevékenysége baromfi nevelés. A tevékenység részletesebb leírása a következő: A naposcsibéket átvesszük a megbízótól. A naposcsibéket nem vásároljuk meg, csak átvesszük nevelésre. A naposcsibék sosem a mi tulajdonunk. A szerződés szerint megállapodunk, hogy egy baromfi egy napos neveléséért mennyit fizetnek. A szerződésben megállapodunk abban is hogy a nevelés időtartama hány napig tart. A neveléssel kapcsolatos költségeket mi vállaljuk (táp, gyógyszerek, csőrözési költség, körmözés stb). A nevelési idő lejáratakor a felnevelt állatokat visszaszállítják, szerződés szerint a nevelés napjait a napi tartási árral összeszorozva kiszámlázzuk a baromfinevelési díjat. A korábbi számviteli gyakorlat az volt, hogy ha év végén volt nálunk baromfiállomány, akkor az adott állományra gyűjtött költségeket (táp, gyógyszer stb) a készletek között mutatták ki, mint saját termelésű készlet.

    Kérdés
    Az lenne a kérdésem, hogy helyes eljárás az, hogy az év végén nálunk lévő állományra költött kiadásokat a készletek között mutatjuk ki?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Az én véleményem, hogy a fenti esetben az év végén nálunk lévő baromfiállományra költött költségeket nem a készletek között kell kimutatni, hanem az állomány nálunk tartózkodás idejére a szerződés szerinti nevelési díjat, mint árbevételt az aktív időbeli elhatárolással szemben kell szerepeltetni az év végi beszámolóban. Azaz az időarányos árbevételt le kell könyvelni az aktív időbeli elhatárolással szemben. Készletként nem mutatunk ki semmit. Természetesen, akié a baromfi (aki átadta nekünk nevelésre) az fogja kimutatni idegen helyen tárolt készletként a nálunk lévő baromfiállományát a szerződés szerinti időarányos tartási áron."

    2017. december

    Tovább a válaszhoz


    "A Törvényszékek az egyszerűsített felszámolás befejezéséről Végzést hoznak, amelyben egységesen rendelkeznek a felszámolói díj megállapítására, eltérően a díj megfizetésére. 1. A Törvényszékek egységesen, a jogszabályoknak megfelelően 300.000,-Ft + ÁFA összegben megállapítják a felszámolói díjat és azt, hogy megfizetésére, felszámolási vagyon hiányában nincs fedezet. A Végzésben intézkedés történik a hitelezők által befizetett regisztrációs díjak átutalására, amely összeg a felszámolói díj egy részének pénzügyi teljesítését eredményezi. 2. Egyes Végzésben a bíró rendelkezik a Törvényszék Gazdasági Hivatala felé, hogy a felszámolói díj 50%-ig (150.000,-Ft + ÁFA) egészítse ki, utalja át a felszámoló részére megállapított díjat és megállapítja, hogy a fennmaradó rész fedezetlen marad. 3. Egyes Végzésben a bíró kötelezi az adós volt vezetőjét, hogy a regisztrációs díjat meghaladó részt a felszámolói díj 50%-ig (150.000,-Ft + ÁFA) fizesse meg közvetlenül a felszámolónak és megállapítja, hogy a fennmaradó rész fedezetlen marad. 4. Más Végzésben a bíró kötelezi az adós volt vezetőjét, hogy a Törvényszék Gazdasági Hivatala által megfizetett díjat (ez a regisztrációs díj vagy a felszámolói díj 50%-a) meghaladó részt a felszámolói díj 100%-ig (150.000,-Ft + ÁFA) közvetlenül a felszámolónak fizesse meg. A felszámoló szervezetek általában úgy értelmezik a Végzést, hogy a jogerős végzés megérkezésének napjával (teljesítési határidő) az adósnak leszámlázzák a Törvényszék Gazdasági Hivatala által megfizetett díjat. A fennmaradó díjrészre annak a nevére állítják ki a számlát aki fizetett és ez esetben a behajtás napja a teljesítés időpontja. A mérlegben, az aktív időbeli elhatárolások között bemutatják a december 31-ig lezárt és Törvényszék elé terjesztett felszámolási eljárások jogerősen megállapított felszámolói díjait, ha a Törvényszéki végzés a mérlegkészítés időszakában megérkezik.

    Mikor kell kiállítani a számlát, milyen összegre és ki a vevő? A fedezetlen díjrészt és annak elszámolását hogyan kell értelmezni, könyvelni? A könyvviteli zárlatban el kell-e számolni az aktív időbeli elhatárolások között a lezárt felszámolási eljárások bevételeit, ha igen ennek milyen feltételei vannak?
    A felszámoló szervezetek részben helyesen, részben hibásan értelmezik és alkalmazzák a vonatkozó jogszabályokat. Véleményem szerint: A felszámolói díjat a felszámolási költségek között kell elszámolni (225/2000. Korm. rendelet 6.§ (1) bekezdés a) pont alapján), amely összeget a Törvényszék elé terjesztett „jelentés és vagyonfelosztási javaslat” is tartalmazza, ezért a felszámolói díjat, mint a felszámolási tevékenység ellátásáért járó ellenszolgáltatást, a Végzésben megállapított összegben kell az adós részére leszámlázni a jogerős Törvényszéki Végzés kézhezvételének napján (ez a teljesítés időpontja). A behajthatatlan számlakövetelést hitelezési veszteségként le kell írni. Nem behajthatatlan a felszámolói díjnak az a része, amelynek megfizetésére a Bíró kötelezést rendelt el (… Gazdasági Hivatal vagy adós volt vezetője). Bekövetkezhet, hogy a kötelezett nem fizet és a behajtás eredménytelen lesz, elévül stb. Ezeket a körülményeket nem a Végzéssel összefüggésben kell vizsgálni, hanem a Sztv. vonatkozó rendelkezései szerint kell értékelni. A felszámoló szervezet a számlakövetelést részben vagy egészben elengedheti és az elengedett követelést a vonatkozó számviteli és adó jogszabályok szerint számolja el. A felszámoló szervezet a felszámolói díjból adhat árengedményt is üzletpolitikai célból vagy egyéb indokok miatt (2007. évi CXXVII. törvény 71.§ (1) bekezdés b) pont szerint). Ez esetben az árengedmény nem képez ÁFA alapot. A felszámoló szervezetek a számviteli törvény előírása szerint járnak el amikor az aktív időbeli elhatárolások között bemutatják a december 31-ig lezárt és Törvényszék elé terjesztett felszámolási eljárások jogerősen megállapított felszámolói díjait, ha a Törvényszéki Végzés a mérlegkészítés időszakában megérkezett."

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Egyik közhasznú nonprofit ügyfelünk felmerült költségeit az anyavállalat utólag támogatás keretében igény benyújtása alapján biztosítja a társaságnak.
    A Társaság elhatárolhatja-e a felmerült, költségek fedezetére utólagosan igényelt és kapott támogatások összegét?
    Véleményünk szerint az egyéb bevételek között a ténylegesen kapott támogatások mutathatók ki (Számviteli törvény 77.§ (2) d) pont)."

    2011. március

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelem közül ketten is hasonló szituációba kerültek. Egyikük irodaház létesítését határozta el, melyet a későbbiekben bérbeadás útján kíván hasznosítani. A beruházás előkészítése megtörtént, a telekingatlan a saját tulajdonában van, azonban a beruházást ténylegesen nem tudja megkezdeni, mert a banki finanszírozás és a gazdasági helyzet bizonytalan. Terveit azonban nem adta fel, és a jövőbeni beruházást folyamatosan népszerűsíti, különböző marketing eszközök segítségével jövőbeni bérlőket keres. ( minél több bérlőt tud a banknak mutatni, annál biztosabb, hogy a banki megadja a finanszírozáshoz szükséges pénzeszközöket). Másik ügyfelemnél is hasonló a helyzet, de ő az értékesítésre szánt ingatlanokat népszerűsíti, azonban ezek az ingatlanok még meg sem épültek, értékesítési bevételt még nem számol el velük kapcsolatban. Az építkezések több évig is elhúzódhatnak.

    Mi a helyes elszámolása ezen marketing költségeknek?

    Helyes eljárás lehet-e az, hogy ezen költségeket a társaság a felmerülésükkor időbelileg elhatárolja, és a beruházás esetén majd aktiváláskor, az értékesítésre szánt ingatlanok esetében pedig az értékesítés arányában feloldja. Véleményem szerint az összemérés elve ebben az esetben érvényesülne a leginkább."

    2010. június

    Tovább a válaszhoz