Főoldal

Keresés

Találatok száma: 2

    "Ügyfelem (Kft.) 2017. év során jelentős átszervezési tevékenységbe fogott. Ez magában foglalja a korábbi évei számviteli, adó- és gazdasági/működési tevékenységének átvilágítását, javaslatok kidolgozását a múltra és a jövőre vonatkoztatva is, racionalizálás, tevékenység bővítés, szellemi termékek vásárlása, stb. Ezzel párhuzamosan saját üzletrészt is vásárolt a Kft. a tagjaitól, amikhez a megvásárolt üzletrészek értékeinek megállapítására könyvvizsgálói jelentések is készültek.

    Kérdés
    Az ügyfél az átvilágítás, javaslatok kidolgozása, új üzletág(ak) dokumentációja, tevékenység racionalizálás, stb. költségek tekintetében java részben élne a tárgyévi költség elszámolás helyett az alapítás/átszervezés aktivált értékének kimutatásával. Kérdés, hogy van-e ennek bármilyen minősítő/szűkítő feltétele, előírása azon felül, amit a törvény említ (minőségbiztosítási rendszer például), vagy gyakorlatilag megengedő a törvény és bátran kivehető/aktiválható a tárgyévi elszámolásuk helyett? A szellemi termékeket immateriális javakként veszi fel. A megvásárolt üzletrészek értékét megállapító/alátámasztó könyvvizsgálói jelentésekre kifizetett díjakat az ügyfél szintén szeretné nem tárgyévi tételként elszámolni. Ennek van-e módja? Elhatárolás, vagy alapítás-átszervezés aktivált értéke vagy a részesedés értékéhez hozzáadni?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A számviteli törvény 25§(3) alapján az a véleményünk, hogy a jól dokumentált, a tevékenység átvilágítását és az abból levont következtetésekre épített átszervezési (leépítés, módosítás, bővítés) javaslatokat tartalmazó szakértői díjak a tárgyévi eredményből kivehetőek és azokat alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutathatja a gazdálkodó (megfelelő belső nyilvántartás és alátámasztás mellett, egyéni nyilvántartó kartonnal, stb.), megfelelően a saját szabályzatainak is. A megvásárolt üzletrészek értékét megállapító/alátámasztó könyvvizsgálói jelentésekre kifizetett díjakat véleményünk szerint ki lehet szedni a tárgyévi költségekből és esetlegesen elhatárolni őket, majd az üzletrészek jövőbeli eladásakor kivezetni az adott évi beszámolóban az eredmény terhére, esetleg, mivel az átszervezési javaslatok között szerepelt a saját üzletrészek megvásárlása, így akár alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutatni. A részesedés értékeként aktiválni kevésbé tűnik ki a törvényből, mint lehetőség."

    2018. április

    Tovább a válaszhoz


    "Egy ügyfelem elhatározta, hogy saját részére, hosszú távú használatra, ingatlankomplexumot kíván létrehozni egy általa tulajdonolt építési telken. Az ingatlanokat később szállodaként, vagy bérbeadás útján kívánja hasznosítani. Sajnos a hozzáférhető szakirodalomban nem találtam egyértelmű leírást, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a szóban forgó vállalkozásnak nincsenek saját alkalmazottai, saját erőforrásai, kizárólag pénzeszközei, és egy fővállalkozót kíván megbízni a beruházás lebonyolításával, kivitelezésével egészen a tervezéstől a megvalósításig, az engedélyek megszerzéséig. Kollégákkal folytatott megbeszéléseken több álláspont is kialakult. Az egyik szerint a kivitelezőtől beérkezett számlákat, és az egyéb , a bekerülési értékben figyelembe veendő tételeket ( banki kamat, árf. különbözet stb.) közvetlenül az 1. számlaosztályba, a beruházások közé kell könyvelni. A másik álláspont szerint – tekintettel arra, hogy nem beszerzés történik – a saját előállítású eszközökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz a kivitelező számláját igénybevett szolgáltatásként kell könyvelni, az egyéb bekerülési értékbe figyelembe veendő tételeket is ott kell rögzítni, ahova azokat alapesetben a számviteli tv. rendeli, és év végén vagy az aktíválást megelőzően az előállítási költségen kell a beruházások között állományba venni az aktívált saját teljesítményekkel szemben.

    Kérem írják meg, hogy a fenti két elszámolási módszer küzül melyik a helyes, amennyiben egyik sem, akkor mi a helyes elszámolási mód mind a kivitelezőtől befogadott számlák, mind pedig a kapcsolódó egyéb tételek ( kamat stb) esetében.
    További kérdésem lenne, hogy álláspontjuk szerint a fent leírt eset megfelel-e a jelenleg hatályos , Általános Forgalmi adóról szóló törvényben használt, a saját vállalkozásban megvalósított beruházásra vonatkozó fogalomnak, ill. alkalmazandóak – e az ezzel kapcsolatos szabályok."

    2009. április

    Tovább a válaszhoz