Főoldal

Keresés

Találatok száma: 5

    "Ügyfelem (Kft.) 2017. év során jelentős átszervezési tevékenységbe fogott. Ez magában foglalja a korábbi évei számviteli, adó- és gazdasági/működési tevékenységének átvilágítását, javaslatok kidolgozását a múltra és a jövőre vonatkoztatva is, racionalizálás, tevékenység bővítés, szellemi termékek vásárlása, stb. Ezzel párhuzamosan saját üzletrészt is vásárolt a Kft. a tagjaitól, amikhez a megvásárolt üzletrészek értékeinek megállapítására könyvvizsgálói jelentések is készültek.

    Kérdés
    Az ügyfél az átvilágítás, javaslatok kidolgozása, új üzletág(ak) dokumentációja, tevékenység racionalizálás, stb. költségek tekintetében java részben élne a tárgyévi költség elszámolás helyett az alapítás/átszervezés aktivált értékének kimutatásával. Kérdés, hogy van-e ennek bármilyen minősítő/szűkítő feltétele, előírása azon felül, amit a törvény említ (minőségbiztosítási rendszer például), vagy gyakorlatilag megengedő a törvény és bátran kivehető/aktiválható a tárgyévi elszámolásuk helyett? A szellemi termékeket immateriális javakként veszi fel. A megvásárolt üzletrészek értékét megállapító/alátámasztó könyvvizsgálói jelentésekre kifizetett díjakat az ügyfél szintén szeretné nem tárgyévi tételként elszámolni. Ennek van-e módja? Elhatárolás, vagy alapítás-átszervezés aktivált értéke vagy a részesedés értékéhez hozzáadni?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A számviteli törvény 25§(3) alapján az a véleményünk, hogy a jól dokumentált, a tevékenység átvilágítását és az abból levont következtetésekre épített átszervezési (leépítés, módosítás, bővítés) javaslatokat tartalmazó szakértői díjak a tárgyévi eredményből kivehetőek és azokat alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutathatja a gazdálkodó (megfelelő belső nyilvántartás és alátámasztás mellett, egyéni nyilvántartó kartonnal, stb.), megfelelően a saját szabályzatainak is. A megvásárolt üzletrészek értékét megállapító/alátámasztó könyvvizsgálói jelentésekre kifizetett díjakat véleményünk szerint ki lehet szedni a tárgyévi költségekből és esetlegesen elhatárolni őket, majd az üzletrészek jövőbeli eladásakor kivezetni az adott évi beszámolóban az eredmény terhére, esetleg, mivel az átszervezési javaslatok között szerepelt a saját üzletrészek megvásárlása, így akár alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutatni. A részesedés értékeként aktiválni kevésbé tűnik ki a törvényből, mint lehetőség."

    2018. április

    Tovább a válaszhoz


    "Korábbi időszakban egy általunk könyvvizsgált 100 %-ban önkormányzati tulajdonú társaság esetében az Önkormányzat apporttal kívánt tőkeemelést végrehajtani. Az apport tárgya két telek volt. A telkek nem kerültek átadásra a társaság részére, mert időközben telekrendezés miatt a két telek megszűnt létezni. A hiba 2016. évben feltárásra került.
    A kérdező által tett utólagos szóbeli kiegészítés:
    Az apporttal történő tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte 2015-ben az új jegyzett tőkét, de az apportot nem tudták átadni/ nem adták át, mert a 2 telek már nem (így) szerepelt a földhivatali nyilvántartásban. Ennek ellenére 2015-ben Telek - Jegyzett tőke szerepelt a mérlegben, melyet a korábbi könyvvizsgáló el is fogadott. A 2016-os év könyvvizsgálatánál szembesült az új könyvvizsgáló a problémával, mely alapján 3 oszlopos beszámolót alkalmazva a telek a tárgyi eszközök közül kiemelésre került és a Jegyzett, de be nem fizetett tőkében került bemutatásra. Ezt a 2016-os beszámolót a tulajdonos önkormányzat elfogadta, azonban most utóbb a polgármester a Jegyzett, de be nem fizetett tőke, mint saját tőke elem soron való kimutatással nem ért egyet.
    Kérdés
    Az apport meghiúsulásának számviteli rendezése tekintetében kérjük szíves állásfoglalásukat!
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A társaság a 2016. évi beszámolójának középső oszlopában mutatta ki a különbözet, az előző évek módosításai között. Az ingatlanok értéke csökkent, vele szemben a saját tőke csökkenés (jegyzett, de még be nem fizetett tőke) került kimutatásra."

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Egy gazdasági társaságban korábban a saját tőke terhére tőkeemelés történt, a saját tőke a megemelt jegyzett tőke értékét is meghaladja.
    Az üzletrész tulajdonosa beapportálhatja-e ezt az eredeti jegyzési értéken egy másik társaságba."

    2009. október

    Tovább a válaszhoz


    "Megemelhető-e közvetlenül a jegyzett tőke tagi kölcsönből, amelyet a tulajdonos apportként (vevő által elismert követelés) bocsát a társaság rendelkezésére?
    A tagi kölcsönt a társaság rendelkezésére kell bocsátani azt megelőzően, mielőtt a társasági szerződés módosítását a cégbíróságra benyújtják, a társaságnak pedig át kell azt vennie. Mit jelent ez konkrétan?
    Értelmezhető-e a jegyzett tőke emelése a tulajdonos felé fennálló szállítói tartozás apportálásával, hiszen ez is egy vevő (a társaság) által elismert követelés?
    Vagy járható-e az az út, hogy a tulajdonos felé fennálló szállítói tartozást átminősítik tagi kölcsönné, és ezzel a tagi kölcsönnel mint apport emelik a jegyzett tőkét?"

    2009. február

    Tovább a válaszhoz


    "Átalakulásnál vagyonmérleg, vagyonleltár ellenőrzését végezheti -e szünetelő kamarai tag?"

    2009. január

    Tovább a válaszhoz