Főoldal

Keresés

Találatok száma: 2

    "Bérbeadó társaság 10 éves bérleti szerződést kötött a következők szerint: „A bérleti jogviszony 2017. január 1. naptól kezdődően 6 hónapos bérleti díj mentes időszak után további 10 éves határozott időtartamra szól, azaz 2027. június 30. napjáig szól. … A Felek a bérleti díjat 2017. július 1-től 300 EUR + ÁFA összegben állapítják meg.
    Kérdés
    Hogyan kell elszámolni a könyvekben a 10,5 éves időszakra járó bérleti díjat?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Összes járó bérleti díj: 10*12*300 EUR=36.000 Eur. Egy hónapra jutó bérleti díj: 285,71 EUR (36.000 EUR /126) 2017. évben elszámolandó bevétel: 285,71*12=3.428,52 EUR Számviteli törvény 32. § (1) Aktív időbeli elhatárolások Szakirodalmi anyag: Számviteli levelek Bérleti díj kedvezménnyel Megjelent a Számviteli Levelek 293. számában (2013. október 10.), 6031. kérdésszám alatt Kérdés: Irodabérleti szerződést kötöttünk 36 hónapra, 2013. januártól. A bérleti díj 12 euró/négyzetméter havonta, de a bérbeadó kedvezményt biztosított úgy, hogy az első és második bérleti év első 5-5 hónapjában a bérleti díj felét kedvezményként elengedik. Így 2013. januártól májusig a négyzetméterár 6 euró, júniustól decemberig 12 euró. 2014-ben ugyanígy, majd 2015-ben minden hónapban 12 euró a négyzetméterár. Mivel szerződésbe foglalták a 3 évre történő vállalást és a kedvezményt, a bérleti díjat arányosan kell elosztani a 36 hónap alatt, és a 2013. évi zárásnál a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben költséget kell elszámolni. Jól gondolom? Válasz: A kérdésben leírt következtetéssel egyetértünk, az az időbeli elhatárolás számviteli alapelvből következik. (Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.) A kérdés szerint a bérleti szerződés 36 hónapra vonatkozik. A kérdező társaság a kedvezményt (a csökkentett díjfizetés lehetőségét) azért kapta, mert 3 évre kötötte meg a bérleti szerződést. (Feltételezzük, ha a 3 év lejárata előtt a bérleti jogviszonyt a társaság megszüntetné, akkor a díjkedvezményt utólag meg kellene fizetnie.) A kérdésben leírtak alapján, 100 négyzetméterrel számolva a bérleti díj - 2013-ban 11 400 euró, - 2014-ben 11 400 euró, - 2015-ben 14 400 euró, - együttesen három év alatt 37 200 euró, amelyből az egy évre jutó bérleti díj 12 400 euró. Így 2013-ban a számlázott 11 400 euró költségként elszámolt összegén túlmenően 1000 euró bérleti díjat az igénybe vett szolgáltatások költségei között, a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben el kell számolni. Hasonló módon 2014-ben is. Majd 2015-ben a számlázott 14 400 euró költséget csökkenti a 2013., 2014. években elhatárolt, együttesen 2000 euró költség a passzív időbeli elhatárolások megszüntetésével."

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "1. A Társaságnál (Zrt.) belső ellenőrként kifogásoltam, hogy haszonbérleti szerződések előző évekre vonatkozó díjait, - amelyek mértékét a felek évekig vitatták és a bíróság 2015. évben ítélte meg az érvényesíthető mértéket -, a Társaság 2015. évben teljes mértékben árbevételként számolta el. A számlákon szabályosan feltüntetésre kerültek az érintett előző éves időszakok. Az utólag leszámlázott díj, jelentős mértékű, több tízmillió Ft.
    2. Hasonlóképp kifogásoltam, hogy a 2014. évi mérlegkészítés időpontját követően megkötött 2014. évi könyvvizsgálati szerződés díját 2015. évben az egyéb szolgáltatások 527 főkönyvi számlára számolták el.
    Kérdés: Az a kérdésem, hogy az üzleti évet megelőző időszakra vonatkozó bevételeket (1) és költségeket (2) hogyan kell helyesen elszámolni, árbevételként vagy egyéb bevételként (1), költségszámlára vagy egyéb ráfordításként (2)?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint árbevételként a Számviteli tv. 72.§ (1) bekezdése szerint az üzleti évre vonatkozó, szerződés szerint is akkor teljesült bevételeket lehet elszámolni.
    Az előző éveket illető bevételeket a 77.§(1) bekezdés szerint egyéb bevételnek kell minősíteni és elszámolni, miután nem az üzleti évben keletkeztek, így nem tekinthetem árbevételnek. Az összemérés elve alapján ezekkel a bevételekkel kapcsolatban nem a tárgyévben merültek fel költségek.
    Az előző évi könyvvizsgálat díját, miután a kapcsolódó szerződés a mérlegkészítést követően kötötték meg, a 81§(1) bekezdés alapján, miután ez a költség nem a tárgyévi árbevételhez kapcsolódóan merült fel, így egyéb ráfordításként számolnám el."

    2016. március

    Tovább a válaszhoz