Főoldal

Keresés

Találatok száma: 7

    "Repülőtér beruházáshoz a Pályarendszer létesítési engedélyt a Kft. 2008 évben kapta meg. Ennek feltétele volt a környezetvédelmi engedély előzetes beszerzése. A környezetvédelmi engedély kiadásának és fenntartásának feltétele volt a repülőtér légterének évenkénti madár monitoringozása, a terület ürgementesítése, az ürgementesített terület rendszeres karbantartása (az olajfűzek kiirtása , tárcsázása, szántása,a szükséges bozótirtás). A repülőtér létesítési engedély kiadásakor a környezetvédelmi engedélyben előírt kötelezettségek folyamatos betartását és a terület őrzését írták elő. A beruházás még nem fejeződött be, aktíválás nem történt. Helyesen értelmezem-e, hogy a létesítési engedély kiadásáig a madármonitoring, az ürgementesítés, a bozót irtás és a terület tárcsázása, kaszálása, valamint a terület őriztetése a beruházás részei, a létesítési engedély megszerzése utáni, az előírásoknak megfelelő folyamatos munkák elvégzése viszont már működési
    Kérdés
    A madármonitoring, az ürgementesítés, a bozót irtás és a terület tárcsázása, kaszálása, valamint a terület őriztetése a beruházási ráfordításaiként számolandók-e el, vagy anyagjellegű ráfordításként a működési költségek között? Van-e különbség abban, hogy a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő folyamatos munkák elvégzése, valamint a terület őrzése a létesítési engedély kiadása előtt, vagy azután, de még a repülőtér beruházás befejezése előtt merült fel.
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Úgy értelmezem, hogy a létesítési engedély kiadásáig a madármonitoring, az ürgementesítés, a bozót irtás és a terület tárcsázása, kaszálása a beruházás részei, mert ezek elvégzése nélkül nem kapott volna a Cég környezetvédelmi engedélyt, így pályalétesítési engedélyt sem, a pályalétesítési engedély megszerzése utáni, az előírásoknak megfelelő folyamatos munkák elvégzése viszont már működési költség. A terület őriztetése viszont akár az engedély megadása előtt , akár utána merült fel, működési költségként kell elszámolni figyelembe véve a Számviteli tv. 47§-ában foglaltakat."

    2016. február

    Tovább a válaszhoz


    "A termelő tevékenységet végző társaság befektetett eszközei, ingatlanai között szerepel telek és épület is. Ingatlanszakértő elkészítette a társaság tulajdonában lévő telekre a piaci értékelését, amely alapján a telek piaci értéke jelentősen meghaladja a telek és a hozzá kapcsolódó ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok nettó könyvszerinti értékét. A társaság szeretne élni a telekre vonatkozóan a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, de más befektetett eszközére nem.
    A következő kérdések megválaszolásában szeretném kérni szakmai véleményüket:

    1. Választhatja-e a piaci értékelés lehetőségét a társaság csak egy egyedi eszközre vonatkozóan?
    2. Ezt a választást megteheti-e mérlegsoronként, mondjuk csak az ingatlanokra vonatkozóan?
    3. Kötelező-e az értékhelyesbítés alkalmazását minden tárgyi eszközére elvégezni?
    4. Szétválaszthatja-e a telket a rajta lévő épülettől és csak a telekre alkalmazza a piaci értékelést?
    5. Ha egyszer választja egy társaság az értékelési tartalék/értékhelyesbítés alkalmazását milyen lehetőség van ennek megszűntetésére?
    6. Kötelező-e minden évben az értékbecslés aktualizálása?

    Véleményem a felvetett kérdésekre a következő: - minden évben szükséges a szakértői vélemény aktualizálása, mivel a könyvvizsgáló, mint külső szakértő munkája alapján hitelesíti a beszámolóban lévő értékhelyesbítést - szerintem mérlegsoronként választható a piaci értékelés alkalmazása, illetve részemről még az egyedi ingatlanokra történő alkalmazás is elfogadható, amennyiben ezek az ingatlanok egymástól jól elkülöníthetők pl. eltérő településen találhatók - szerintem egy telek és a rajta lévő épület nem értékelhető külön, így csak együttes alkalmazás esetén mutatható ki a teljes ingatlanra az értékhelyesbítés."

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "1) Önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. közfeladat ellátási és vagyonkezelési szerződéssel 160 millió Ft értékű vagyont kapott az alapítójától (tételes átadással, az eszközök bruttó, elszámolt écs. és nettó értéke meghatározott) A szerződés szerint a vagyonra elszámolt éves écs.-t (az écs. %t szintén meghatározott) teljes egészében a vagyon fenntartására kell fordítani.

    Kérdés:
    • az átvett (kapott) vagyont hol kell kimutatni az átvevő társaság könyveiben (eszköz-forrás)?
    • A vagyonra elszámolt écs-t és a fenntartásra elszámolt ráfordításokat hova és milyen címen kell könyvelni?

    Az átvett vagyont az immateriális javak között és a passzív időbeli lehatárolások között mutatom ki , bár ez véleményem szerint nem térítés nélküli átvétel. Külön, tételes analitikát vezetek az eszközök bruttó, écs és nettó értékéről, az éves elszámolt écs-t a passzív időbeli elhatárolással szemben vezetem ki. Véleményem szerint ezen ügylettel kapcsolatban a nonprofit kft.-nek nem keletkezhet sem eredménye, sem vesztesége. A vagyonnal kapcsolatos ráfordításokat vagy idegen ingatlanon végzett beruházásként számolom el, vagy az immateriális javakat növelem vele.

    2) Önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. (áfa alany) alapvető bevételi forrása az önkormányzati támogatás. Az Önkormányzat a támogatás fejében kötelező közfeladat ellátását írja elő (pl. más nonprofit Kft. „színház”részére zenekari szolgáltatás saját hangszerekkel). Kérdés:
    Az ellátott feladat teljesítését milyen bizonylattal (számla) kell igazolni? Hogyan kell ezen tevékenységet úgy elszámolni , hogy az Adóhatóság rendben találja áfa tekintetében? A befogadó Kft. nem fizet a szolgáltatásért!! "

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság egy másik társaságban részesedést szerez. A megszerzett részesedéssel a tulajdoni hányada meghaladja a 75 %-ot. Az üzletrész vételára lényegesen alacsonyabb a számviteli tv. - ben meghatározott piaci értéknél. Az adásvétel az amnesztiáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel módosított 2010. évi CLIII.törvény 83/A %-a alapján valósult meg. A hivatkozott törvényhely (4/b) pontja szerint a szerződés szerinti ellenértéket úgy kell tekinteni, hogy megfelel a szokásos piaci árnak, szokásos piaci értéknek. Adó és járulékfizetési kötelezettség nem jelentkezik.

    Ebben az esetben negatív cégértéket nem kell elszámolni? Hogyan történik az elszámolása az üzletrész vásárlásának?"

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Számviteli szolgáltatást nyújtó, könyvvizsgált ügyfelem egyik ügyfelével kapcsolatos szakmai kérdéssel fordulok Önökhöz. A Társaság tevékenységét 2004-ben kezdte meg, ingatlan fejlesztéssel foglalkozik. 2005-ben ingatlan adásvételi szerződés keretében tulajdonjogot szerzett egy nagy értékű, műemlék jellegű épület fölött. Az ingatlant aktiválta, vételárát kifizette az adásvételi szerződésnek megfelelően. Az épületben a tulajdonjog megszerzése óta a Társaság több nagy értékű beruházást indított. A beruházások egy része időközben aktiválásra került, többségüket azonban továbbra is a folyamatban lévő beruházások, felújítások számlán tartotta nyílván. A cégnek árbevétele származott az ingatlan bérleti díjából és költségei merültek fel, melyek döntően az ingatlan üzemeltetéséből és különböző tanácsadási szolgáltatások igénybevételéből adódtak. Az adásvételi szerződést a Legfelsőbb Bíróság 2011. év decemberében jogerősen semmissé nyilvánította és elrendelte az eredeti állapot helyreállítását, mely magában foglalja az ingatlan tulajdonjogának visszaadását, de a végzés kimondja, hogy nem terjed ki a korábbi ellenérték és egyéb anyagi javak rendezésére. A cégnek fizetendő kártalanításról és a cég követeléseiről 2012-ben már folynak a tárgyalások és külön megállapodás vagy per fog dönteni róla.

    1. A 2005-2010 évi beszámolókban helyesen mutatta-e ki a Társaság az ingatlan és folyamatban lévő beruházás mérlegértékeként a megvásárolt ingatlant valamint a felmerülő beruházási összegeket? (Esetleg szükséges-e a már közzétett beszámolók ismételt közzététele a szóban forgó mérlegtételek kivezetése után?) Továbbá, helyesen járt-e el a Társaság, amikor az ingatlanhoz kapcsolódóan költségeket és bevételt számolt el?

    2. Amennyiben a fenti évek beszámolói helyesek, akkor az ingatlan és ezen ingatlanon folyamatban lévő beruházások kivezetése 2011. évben kizárólag a rendkívüli ráfordításokkal szemben történhet? 3. Helyes-e a Társaság véleménye, miszerint amennyiben az ellentételezésre irányuló jövőbeni egyezség, per lezárul és a Társaságot kártalanítás illeti meg, azt egyéb bevételként, nem pedig rendkívüli bevételként kell a bírósági döntés üzleti évében elszámolni? Illetve helyes-e az a vélemény, hogy amennyiben a társaság kártanítást nem kap és az ingatlan korábban megfizetett ellenértéke sem kerül visszafizetésre, a tranzakció az ingatlan és ezen ingatlanon folyamatban lévő beruházások 2011. évi kivezetését vonja csak maga után? Helyes-e az a meglátás, hogy a 2005-2011-es időszakban az ingatlannal kapcsolatban elszámolt bevételek, költségek, ráfordítások miatt a cégnek nincs teendője, akkor sem, ha kártalanítás történik és akkor sem, ha kártalanítás nem történik?

    1. Az ingatlan és folyamatban lévő beruházás értéke ugyan a 2005-2010. évi beszámolók adatait tekintve minden évben jelentős és lényeges, de ezek összeállítása során a Társaság hibát nem követett el, hiszen az érvényes szerződések és törvények értelmében jogszerűen és helyesen mutatta ki könyveiben és beszámolójában az ingatlan és a folyamatban lévő beruházás értékét, továbbá jogszerűen számolt el ezzel kapcsolatban bevételeket valamint költségeket és ráfordításokat. 2. Tekintettel arra, hogy a bírósági végzés 2011. év végén mondta ki az érvénytelenséget és az eredeti állapot helyreállítása akkor kezdődött meg, az ingatlan és a folyamatban lévő beruházások kivezetése 2011. évi gazdasági eseménynek minősül, így azt 2011-ben kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megtenni. A bírósági végzés csak a 2011. üzleti év eredményére lehet hatással. A korábbi évek beszámolóit nem kell ismételten közzétenni. (Tehát nem beszélhetünk a korábbi adásvételről szóló számla „sztornírozásáról” és a gazdasági esemény 2005-re történő rögzítéséről.) 3. Az ellentételezésre irányuló jövőbeni egyezség, per lezártakor, a lezárás üzleti évében a 2005-2011-es időszakban az ingatlannal kapcsolatban elszámolt bevételek, költségek, ráfordítások kapcsán a cégnek nincs teendője, mindegy, hogy történik kártalanítás vagy sem, - amennyiben a társaságot kártalanítás illeti meg, azt egyéb bevételként kell elszámolni, - amennyiben a cég kártanítást nem kap és az ingatlan korábban megfizetett ellenértéke sem kerül visszafizetésre, a lezáráskor nincs teendő, a tranzakció a 2011. évi eszköz-kivezetést vonja csak maga után."

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelem közül ketten is hasonló szituációba kerültek. Egyikük irodaház létesítését határozta el, melyet a későbbiekben bérbeadás útján kíván hasznosítani. A beruházás előkészítése megtörtént, a telekingatlan a saját tulajdonában van, azonban a beruházást ténylegesen nem tudja megkezdeni, mert a banki finanszírozás és a gazdasági helyzet bizonytalan. Terveit azonban nem adta fel, és a jövőbeni beruházást folyamatosan népszerűsíti, különböző marketing eszközök segítségével jövőbeni bérlőket keres. ( minél több bérlőt tud a banknak mutatni, annál biztosabb, hogy a banki megadja a finanszírozáshoz szükséges pénzeszközöket). Másik ügyfelemnél is hasonló a helyzet, de ő az értékesítésre szánt ingatlanokat népszerűsíti, azonban ezek az ingatlanok még meg sem épültek, értékesítési bevételt még nem számol el velük kapcsolatban. Az építkezések több évig is elhúzódhatnak.

    Mi a helyes elszámolása ezen marketing költségeknek?

    Helyes eljárás lehet-e az, hogy ezen költségeket a társaság a felmerülésükkor időbelileg elhatárolja, és a beruházás esetén majd aktiváláskor, az értékesítésre szánt ingatlanok esetében pedig az értékesítés arányában feloldja. Véleményem szerint az összemérés elve ebben az esetben érvényesülne a leginkább."

    2010. június

    Tovább a válaszhoz


    "Piaci értékelés választása esetén a későbbiekben van-e mód a piaci értékelési választásából való visszalépésre?"
    Tovább a válaszhoz