Főoldal

Keresés

Találatok száma: 11

    "Két Kft egy harmadik társaságban ( Zrt-ben ) részsedést szerez. A megszerzett részesedéssel tulajdoni hányaduk meghaladja a 80 %-ot. A részesedés vételára alcsonyabb, mint a megvásárolt társaság mérlegében szereplő jegyzett tőke / saját tőke aránya. Vagyonértékelés nem történt , piaci érték nem ismert. Az ügylet a részvényesekkel történt megállapodás alapján történt.

    Hogyan történik a két Kft-ben a az Sztv. szerinti negatív üzleti érték vagy cégérték megállapítása, mit jelent konkrétan az Sztv. szerinti értékelés fenti esetben? ( Sztv. 3 §. ( 5 ) bekezdés 2.a.pont )"

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Társult vállalkozásokban lévő részesdés értékelése során azt állapítjuk meg, hogy mennyit ér a társult vállalkozásba befektetett részesedés értéke a rá jutó saját tőke értékének figyelembevételével. Amennyiben veszteséges gazdálkodás következtében az érintett társaság saját tőkéje negatív, úgy a részesedésre jutó saját tőke is negatív. Feltételezve, hogy követő konszolidálásról van szó, és az első bevonáskor nem keletkezett sem aktív, sem passzív különbözet, akkor a részesedés konszolidált értéke a részesedésre jutó saját tőke összegével azonosan negatív érték. Pl. egy kft-ben részesedésünk 33,33%.

    A kft tőkeszerkezete december 31-én:

    • Jegyzett tőke: 6.000 E Ft
    • Eredménytartalék: 1.000 E Ft
    • Mérleg szerinti eredmény: -10.000 E Ft
    • Saját tőke összesen: -3.000 E Ft
    • Első bevonáskor anyavállalatra jutó saját tőke: 2.000 E Ft
    • Anyavállalatra jutó saját tőke december 31-én: -1.000 E Ft
    • Részesedés konszolidált értéke december 31-én: -1.000 E Ft

    A szakirodalomban a hazai konszolidálási gyakorlatot illetően nem találtunk arra utalást, hogy a fenti módszer nem alkalmazható negatív eszközérték esetén. A nemzetközi gyakorlatban már olvasható olyan vélemény, mely szerint a részesedés értéke nem lehet nullánál kisebb.
    1) Helyes-e a magyar konszolidálási szabályozás alapján, ha konszolidált mérleg eszközoldalán a részesedések értéke a fenti módszer alapján negatív? Ha nem, hogyan kell az értékelést elvégezni, (Pl. a fenti konkrét esetben?)
    2) Különbséget kell-e tenni a korlátolt és a korlátlan felelősségű társaságokban lévő részesedés értékelése között? Az eltérő mögöttes felelősségi szabály miatt korlátolt felelősség esetén az anyacég nem tud többet veszíteni, mint a befektetett tőke, de korlátlan felelősség esetén létezik a tag mögöttes helytállási kötelezettsége. Ha pl.közkereseti társaságban lévő részesedés értéke negatív, ez felfogható-e a tag társasággal szembeni kötelezettségeként, melynek kimutatása a konszolidált mérlegben kötelezettségként (rövid vagy hosszú?) történik? Korlátolt felelősségű társaságban lévő részesedés értéke ezen logika alapján nem lehetne negatív, a konszolidált mérlegben ezen részesedés nulla értéken szerepelne?"

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt, legutoljára 2002-ben. A tőke befizetések Euróban és USD-ben történtek meg, a román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli (feltüntetve a valamikor befizetett más devizákat is), valamint a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti. Előző években a fordulónapi átértékelés nem történt meg, mivel a kiszámított árfolyam különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. 2011.01.01-től a számviteli törvény 60. §. alapján kötelező a devizás tételek fordulónapi átértékelése. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejes értékét számolta át forintra és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével, mivel a korábban befizetett EUR és USD összegeket a román cégbíróság a befizetés napján érvényes keresztárfolyamon váltotta át lejre, így a jegyzett tőke lej értéke tükrözheti legjobban a korábbi más devizákban befizetett összegeket. Az értékelés alapján nagy összegű leértékelést kellett elvégezni.
    Helyesen járt-e el a társaság vagy a részesedést az utolsó közzétett beszámoló saját tőke lejes értékéhez kellett volna hasonlítani?
    Véleményünk szerint helyesen járt el a társaság, a leányvállalat saját tőke értékét csak az értékvesztés elszámolásának indokoltságához kell figyelembe venni."

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Egy vállalkozásban lévő Ft befektetésünk után 30% értékben értékveszést számoltunk el. Az elszámolt értékveszés társasági adóalap korrekcióként
    Az elszámolt értékveszést Társasági adóalap korrekció (adóalap növelő) tételként figyelembe kell-e venni?"

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság térítés nélkül kapott tulajdoni részesedést megtestesítő befektetett pénzügyi eszközt. Az átadónál kimutatott könyvszerinti érték 35 millió Ft. Az átvevő vizsgálata alapján a kapott részesedés piaci értéke 150 millió Ft.

    Milyen értéken kell az átvevőnél ezt a részesedést kimutatni, és milyen mérlegsorokon, mekkora összeget kell szerepeltetni?

    Véleményem szerint az átvett eszközt 35 millió Ft-on kell a befektetett pénzügyi eszközökben szerepeltetni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben (a 98-on keresztül vezetve), majd a könyvszerinti érték és a piaci érték közötti különbözetet (115 millió Ft) a befektetett pü-i eszközök értékhelyesbítésén és az értékelési tartalékon kell kimutatni.
    Jelenleg ez az ügylet 150 millió Ft-on került nyilvántartásra a befektetett pénzügyi eszközökön és 150 milló Ft-ot könyveltek el (98-on keresztül) a passzív időbeli elhatárolásba.
    "

    2011. március
     

    Tovább a válaszhoz


    "Hogyan kell a tulajdonos („A”cég) nyilvántartásában megjeleníteni a tartós részesedés növekedését?
    „A” cég többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik” „B” Kft-ben.
    „B” Kft jelentős vagyonfelértékeléssel, kedvezményezett átalakulással Zrt-vé alakult, jegyzett tőkéjét a vagyonfelértékeléssel egyidejűleg jelentősen felemelte, melynek bejegyzése a tárgyévben megtörtént.
    Az átalakulás során tulajdoni arányok nem változtak, így„A” cég részesedése jelentősen megnőtt „B” Zrt jegyzett tőkéjében.
    Hogyan kell ezt megjeleníteni „A” cég nyilvántartásában, megfelelő-e az alábbi megoldás?
    Régi részesedés kivezetése: 88 - 17
    Új részesedés állományba vétele: 17 - 98

    Kérdések
    1., A fenti események jelentősen megnövelik „A” cég adózás előtti eredményét.
    A kedvezményezett átalakulás révén szerzett részesedéssel kapcsolatos rendkívüli bevétel „A” cégnél adóalapcsökkentő-e?
    2., Ha nem adóalap csökkentő, elhatárolható-e, halasztott bevételként elszámolható-e ez a rendkívüli bevétel és ha igen, milyen időszakra?
    3., Lehetséges-e az a megoldás, hogy „A” cég a könyvelésben a beszerzési értéken változatlanul marad ez a részesedés, és csak a kiegészítő mellékletben utalnak a részesedés növekedésére?"

    2009. október

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság a tulajdonosi szerkezet megváltoztatása céljából szabad eredménytartalékát üzletrész visszavásárlásra kívánja fordítani. Milyen értékelési eljárást célszerű alkalmazni a visszavásárlási érték illetve az azt követő eladási érték meghatározása szempontjából? Előzetesen szóba került a visszavásárolt üzletrész térítésmentesen történő juttatása is."

    2009. április

    Tovább a válaszhoz


    "Milyen hatással van a társasági adó alapra a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott teljes részesedés értékvesztésének elszámolása, ha a részesedés felszámolási eljárás miatt szűnik meg?"

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelem 2008-ban 100%-ban megvásárolt egy zártkörűen működő részvénytársaságot. A részvénytársaság mérlegfőösszege mindössze 60 millió forint, saját tőkéje 2007.12.31-én 56 millió forint. Ügyfelem a társaság részvényeiért összesen 300 millió forintot fizetett, mivel véleménye szerint a társaság könyveiben kimutatott ingatlanok alulértékeltek. Számomra a számviteli tv. előírásai alapján nem egyértelmű, hogy ebben az esetben a részvényekért fizetett összeg saját tőke értékét meghaladó részét ( jelen esetben 244 millió forintot) üzleti vagy cégértékként kell-e kimutatni, vagy a teljes fizetett összeget a befektetett pénzügyi eszközök között kell-e kimutatni. Hiszen ha a megvásárolt társaság élt volna a piaci értékelés lehetőségével, akkor a saját tőkéje az értékelési tartalékon keresztül azonnal elérné a 300 millió forintot, azaz a részvényeket megvásárló cégnél fel sem merülhetne az üzleti vagy cégérték kimutatásának lehetősége. Sajnos szakirodalomban nem találtam választ a jelen probléma megoldására, ezért fordulok Önökhöz. Kérem segítsenek a kérdés eldöntésében.Segítségüket előre is köszönöm."

    2008. március 3.

    Tovább a válaszhoz


    "Piaci értékelés választása esetén a későbbiekben van-e mód a piaci értékelési választásából való visszalépésre?"
    Tovább a válaszhoz