Főoldal

Keresés

Találatok száma: 11

    "Repülőtér beruházáshoz a Pályarendszer létesítési engedélyt a Kft. 2008 évben kapta meg. Ennek feltétele volt a környezetvédelmi engedély előzetes beszerzése. A környezetvédelmi engedély kiadásának és fenntartásának feltétele volt a repülőtér légterének évenkénti madár monitoringozása, a terület ürgementesítése, az ürgementesített terület rendszeres karbantartása (az olajfűzek kiirtása , tárcsázása, szántása,a szükséges bozótirtás). A repülőtér létesítési engedély kiadásakor a környezetvédelmi engedélyben előírt kötelezettségek folyamatos betartását és a terület őrzését írták elő. A beruházás még nem fejeződött be, aktíválás nem történt. Helyesen értelmezem-e, hogy a létesítési engedély kiadásáig a madármonitoring, az ürgementesítés, a bozót irtás és a terület tárcsázása, kaszálása, valamint a terület őriztetése a beruházás részei, a létesítési engedély megszerzése utáni, az előírásoknak megfelelő folyamatos munkák elvégzése viszont már működési
    Kérdés
    A madármonitoring, az ürgementesítés, a bozót irtás és a terület tárcsázása, kaszálása, valamint a terület őriztetése a beruházási ráfordításaiként számolandók-e el, vagy anyagjellegű ráfordításként a működési költségek között? Van-e különbség abban, hogy a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő folyamatos munkák elvégzése, valamint a terület őrzése a létesítési engedély kiadása előtt, vagy azután, de még a repülőtér beruházás befejezése előtt merült fel.
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Úgy értelmezem, hogy a létesítési engedély kiadásáig a madármonitoring, az ürgementesítés, a bozót irtás és a terület tárcsázása, kaszálása a beruházás részei, mert ezek elvégzése nélkül nem kapott volna a Cég környezetvédelmi engedélyt, így pályalétesítési engedélyt sem, a pályalétesítési engedély megszerzése utáni, az előírásoknak megfelelő folyamatos munkák elvégzése viszont már működési költség. A terület őriztetése viszont akár az engedély megadása előtt , akár utána merült fel, működési költségként kell elszámolni figyelembe véve a Számviteli tv. 47§-ában foglaltakat."

    2016. február

    Tovább a válaszhoz


    "Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében iroda/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízing szerződés alapján a lízingbe vevő társaság a szerződéses futamidő végén (133 hónap) jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni, illetve harmadik felet vevőként megnevezni. A lízingbe vevő társaság vezetősége (jelenleg) nem tud nyilatkozni, hogy meg fogja-e szerezni a futamidő végén (133 hónap múlva) az ingatlan tulajdonjogát. A lízing szerződés, illetve a bekerülési értékről kiállított számviteli bizonylat - érték alapján - nem részletezi az - egyébkét műszakilag egybe épült - egyes ingatlanrészek (iroda/ipari csarnok/raktár/telek) értékét.
    Kérdés
    1) kérdés: A telek értékét a lízingbe vevő társaság számviteli nyilvántartásaiban el kell-e érték szerint különíteni, figyelemmel arra, hogy a telek értéke után az Sztv. rendelkezései szerint nem lehet értékcsökkenést elszámolni?

    2) kérdés: A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a várható vagyonátruházási illetéket, figyelemmel arra, hogy a lízingbe vevő társaság jövőbeli tulajdonszerzése bizonytalan ?

    Véleményem szerint (az 1. kérdésre vonatkozóan): A műszakilag egybe épült épület ingatlan részektől (iroda/ipari csarnok/raktár) a telek értékét el kell választani, mivel a telek után az Sztv. szerint nem lehet értékcsökkenést elszámolni. Amennyiben a lízingbe adó nem tud nyilatkozni a telek értékéről, úgy ingatlan szakértőtől kell a telek értékére vonatkozó szakértői véleményt beszerezni. Amennyiben lehetséges a többi ingatlan részt is (iroda/csarnok/raktár) célszerű érték szerint külön választani, a számviteli nyilvántartásokban, figyelemmel arra, hogy ha a társaság a jövőben esetleg egyes ingatlanrészeket meg vásárol, esetleg a végleges ingatlanszerzés után egyes részeket értékesít, vagy bérbe ad, akkor a helyes érték kivezetése, illetve a bérbe adott rész écs-elszámolása egzakt módon végezhető el.
    A 2 kérdésre vonatkozó vélemény: A várható vagyonszerzési illetéket T 12 - K 48 könyvelési művelettel a bekerülési érték részeként kell kimutatni, figyelemmel az Sztv. rendelkezéseire."

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "A társaság több éves beruházási tevékenysége eredményeként létrehozott egy ingatlant, amelyet bérbe ad. A beruházás finanszírozása deviza készlettel nem ellentételezett deviza kölcsönből történt, melyre kamatot számolnak fel. A társaság ideiglenes használatba vételi engedélyt kapott (minden szakhatóság engedélyével és hozzájárulásával), amely azonban nem emelkedett jogerőre, mivel a szomszédok fellebbeztek azzal, hogy szóbeli megállapodás alapján bizonyos munkákat várnak el az építtetőtől (a megállapodás létezése nem bizonytható). Az ideiglenes használatbavételi engedély végül megadásra került, s az jogerőre is emelkedett 9 hónappal később. Szakhatósági engedélyekben változás nem történt, tehát amennyiben a szomszédok, jogi lehetőségeiket kihasználva nem érték volna el, hogy a jogerőre emelkedés időben lényegesen csússzon (hiszen a használatbavétel hatósági feltételei fennálltak, viszont eljárási kiskapukat kihasználva húzták az időt), úgy az ingatlan rendeltetésszerű használatba vétele 9 hónappal korábban jogerős használatbavételi engedély alapján megtörténhetett volna. A társaság az első ideiglenes használatba vételi (nem jogerős) engedély alapján rendeltetésszerűen használatba vette az eszközt, azt üzleti célokra hasznosította. A számviteli valós és hű kép szempontjából az aktiválás, valamint az értékcsökkenés, az időszakra vonatkozó kamat és az árfolyam különbözetek tárgyidőszaki eredmény terhére való elszámolása jogos. Társasági adó szempontjából kérdéses, hogy a „jogerő” hiánya miatt az adóalapban figyelembe vehetőek-e ugyanezen tételek. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés kifogásolhatja-e a költségek elszámolását illetve az eszköz bekerülési értékének meghatározását, hiszen a 9 hónappal korábbi használatba vétel következtében a számviteli aktiválást követően sem kamat, sem az Sztv alapján a bekerülési érték részeként figyelembe vehető tétel nem kerül aktiválásra.

    Társasági adó szempontjából kérdéses, hogy a „jogerő” hiánya miatt az adóalapban figyelembe vehetőek-e ugyanezen tételek. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés kifogásolhatja-e a költségek elszámolását illetve az eszköz bekerülési értékének meghatározását, hiszen a 9 hónappal korábbi használatba vétel következtében a számviteli aktiválást követően sem kamat, sem az Sztv alapján a bekerülési érték részeként figyelembe vehető tétel nem kerül aktiválásra. Véleményüket kérem, hogyan ítélik meg, mikor kell az eszközt aktiválni illetve tapasztalataik alapján milyen adókockázatot jelenthet egy nem "jogerős" aktiválás. A társasági adó törvény az écs tekintetében a számviteli törvényre utal, míg a számviteli törvény "rendeltetésszerűen" használatba vett eszközt említ."

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság egy másik társaságban részesedést szerez. A megszerzett részesedéssel a tulajdoni hányada meghaladja a 75 %-ot. Az üzletrész vételára lényegesen alacsonyabb a számviteli tv. - ben meghatározott piaci értéknél. Az adásvétel az amnesztiáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel módosított 2010. évi CLIII.törvény 83/A %-a alapján valósult meg. A hivatkozott törvényhely (4/b) pontja szerint a szerződés szerinti ellenértéket úgy kell tekinteni, hogy megfelel a szokásos piaci árnak, szokásos piaci értéknek. Adó és járulékfizetési kötelezettség nem jelentkezik.

    Ebben az esetben negatív cégértéket nem kell elszámolni? Hogyan történik az elszámolása az üzletrész vásárlásának?"

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Csatornaberuházás kapcsán az alábbi műszaki folyamatok történnek:
    a kiépítendő csatorna beruházás egy részét már meglévő útszakasz alatt kívánják telepíteni.
    Ez azzal jár, hogy a már meglévő útbutkolat egy részét a szükséges mértékben részben megbontják, a csatornarendszert kiépítik, majd az útat, útburkolatot helyre állítják.
    A Megrendelő a kivitelezővel egyösszegű vállalási árat tartalmazó szerződést kötött, a szerződésben azt kötötték ki, hogy amennyiben a kivitelezés során az érintett útszakaszokat eredeti állapotuknak megfelelő állapotba köteles a kivitelező helyre állítani.

    A fent leírt beruházás költségeit hogyan kell elszámolni?
    A fenti folyamat valamennyi felmerült költségét a csatornaberuházásra kell és lehet-e aktiválni?
    Figyelembe kell-e venni ez esetben, ill. hogyan kell értelmezni ez esetben a Sztv 47§ (6) bekezdését?

    Több könyvvizsgáló kolléga egyöntetű álláspontja, az, hogy tekintettel arra, hogy az adott munkálatok kifejezetten a csatornahálózat létesítése érdekében merülnek fel, és egy adott útszakasz nem kerül teljes elbontásra és újraépítésre, csupán a szükséges mértékig történik annak megbontása, úgy a teljes kivtelezői költség a csatornahálózatra, mint beruházásra aktiválandó
    Álláspontom szerint a Számviteli tv 47.§ (6) bekezdése alapján az úttest helyre állításának költségét a kivitelezőnek a tényleges költség felmerülése alapján külön ki kell munkálnia és ezen összeget a nyilvántartásban egyedileg felvett útszakaszra kell aktiválni.

    Elméleti számszaki példával:
    A teljes beruházás az adott szakaszon 1.000 eFt
    ebből:
    100. eFt bontási költség
    700 eFt csatonarendszer kiépítése
    200 eFt útburkolat helyre állítása
    Fentiek szerint a Csatornahálózat bekerülési költsége álláspontom szerint 800 eFt, míg a meglévő útszakasz nyilvántartási értéke 200 eFt-tal nő.
    "

    2012. február
     

    Tovább a válaszhoz


    "Ingatlan üzembe helyezés
    Egyik ügyfelem ingatlan beruházást hajtott végre. Az ingatlan használatbavételi engedélyét az illetékes önkormányzat megadta, a használatbavételi engedély 2012. január 03-án vált jogerőssé. A társaság az ingatlant 2011. december 31. napjával kívánja üzembe helyezni. Az ingatlan bekerülési értéke között szerepel az ingatlan átadási ünnepségével összefüggő ráfordítások is (rendezvényszervező költsége, vendéglátás költsége...).
    Az első kérdésem arra irányul, hogy könyvvizsgálóként elfogadhatom-e azt, hogy az üzembe helyezés a használatbavételi engedély jogerőssé válása előtt megtörténjen. A szóban forgó esetben ez évek közötti eltérést is jelent. A valóságban természetesen 2011. december 31-e és 2012. január 03-a között már nem merült fel semmilyen ráfordítás a beruházással összefüggésben.
    A második kérdésem az, hogy az átadási ünnepséggel összefüggő ráfordítások részét képezhetik-e az ingatlan bekerülési értékének, illetve annak reprezentációs volta a társasági adóhoz hogyan viszonyul.
    Az első témában úgy vélem, hogy a 2011. december 31-i üzembe helyezés könyvvizsgálóként elfogadható, azzal, hogy a kiegészítő mellékletben ezen körülmények kellőképpen bemutatásra kerüljenek. A második kérdésben a véleményem az, hogy az átadási ünnepség ráfordításai is a bekerülési érték részét képezik. Ettől függetlenül, mint 2011. évi reprezentáció, a társasági adó alapot növelni szükséges."

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "Az ügyfelem egy pénzügyi vállalkozás. Lejárt követeléseket vásárol és azokat hajtja be. Előfordul, hogy a követelések fejében ingatlanokat vesz át. Az ingatlanok árverezési jegyzőkönyv alapján kerülnek a könyvekbe. Mivel a végrehajtási költség az eszközhöz kapcsolható és az "aktiválásig" felmerül, ezért az ügyfél a beszerzési ár részének tekinti.

    Kérdésként merült fel, hogy a végrehajtó költsége a beszerzési ár része-e? A 250-es kormányrendelet az egyéb ráfordítások között nevesíti a végrehajtási költséget. "

    2011. november
     

    Tovább a válaszhoz


    "Szerződés 6.1.pontja Tekintettel arra, hogy a …… Kft. a jelen szerződésben – a 6.1. pontban kifejezetten rögzítettek szerint – kizárólagos együttműködési lehetőséget biztosít a ……. Kft. részére, a Felek kifejezetten akként állapodnak meg, hogy a …… Kft. a jelen szerződés hatályba lépésének napján (Jelen szerződés azon a napon lép hatályba, amikor a …….. Kft. az összes meglévő, a jelen szerződés 1. sz. mellékletében feltüntetett eszközét a …….. Kft. …. pontban megjelölt raktárhelyiségébe átszállítja.) 1.000.000.-Ft, azaz egymillió forint hűségdíjat banki átutalással megfizet a …… Kft. részére. A hűségdíjat a ……. Kft. a jelen szerződés tartama alatt a jelen szerződés 6./ fejeztében neki biztosított elsőbbségi jogaira tekintettel fizeti meg azzal a kifejezett rendelkezéssel, hogy a próbaidő lejártakor további 1.000.000.-Ft fizet, ezt követően pedig az alábbi díjazást fizeti meg a sikeres együttműködés érdekében: -amennyiben minden naptári évforduló időpontjáig az előző évben a ……. Kft. által ……… Kft-nek kifizetett összes díj nettó összege eléri a 40.000.000.Ft-t, abban az esetben a ……… Kft – az évfordulót követő hónap(ok) díjából -köteles jóváírni, a fenti összeg alapján számított 3%-t siker díjként. Az összes díj a ……. Kft. által ……… Kft-nél elköltött összes díjat jelenti, kivéve a pótlásra kifizetett összegek, ezeket a számolásnál nem kell figyelembe venni. A ……….. Kft. a jelen szerződés aláírásával kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a fenti hűségdíj megfizetésével – tekintettel a jelen szerződéssel és együttműködéssel részére biztosított gazdasági előnyre és a ………. Kft-től nyert kizárólagosságra – kifejezetten egyetért. Felek rögzítik egyúttal, hogy amennyiben a …… Kft. a hűségdíjat a jelen szerződés hatályba lépésének napján indított banki átutalással nem fizeti meg a …….. Kft. részére, abban az esetben a ……. Kft. – súlyos szerződésszegésre hivatkozással – azonnali hatályú, rendkívüli felmondással élhet.

    A hűségdíj minősíthető-e költségnek, vagy ráfordításnak? Ha nem, akkor miként kell számításba venni?

    A szerződésben foglalt hűségdíj, felfogható egy biztosítási (opciós) díjnak is. Mint ilyen az adónál követelésként, míg a kapónál kötelezettségként szerepelhet. Amennyiben a hűségdíjat szolgáltatásként veszem figyelembe, akkor költségként, vagy ráfordításként számolhatom el."

    2011. február

     

    Tovább a válaszhoz


    "A gazdasági társaság műanyag csomagolást (pl. tubus) termel (évente több millió darabot). A különböző méretű és színű csomagolást nyomdai alvállalkozóhoz szállítja, ahol színes nyomattal látják el. A nyomattal ellátott terméket visszaszállítják, majd értékesítik. A visszaszállított, nyomattal ellátott termék mennyisége kevesebb, mint az odaszállított üres termék. A nyomda csak a hibátlan nyomatokat számlázza. A társaság az így keletkező veszteséget selejtezési veszteségként az egyéb ráfordítások között számolja el. A számviteli politika tartalmazza az elszámolás módját. (A társaság könyvvizsgálója több éven keresztül a big four egyike volt. Az elszámolás módja nem merült fel kérdésként.) A selejt arány egyedi, mert függ a nyomási sorozat nagyságától, a grafika bonyolultságától, a színek számától és az alkalmazott nyomtatási technológiától. A nyomat nélküli értékesítés lehetősége erősen korlátozott, de nem lehetetlen. Az adóhatóság ellenőrzés során nem fogadta el a selejtkénti elszámolást. Véleménye szerint ez térítés nélküli átadás, amelynek több milliós ÁFA és társasági adó alap hiány vonzata van. Az alvállalkozó nyilatkozatát nem tartja elegendő bizonyítéknak. A társaság tételes készletnyilvántartást vezet. Az egyes selejtezésekről megállapítható, hogy mely nyomatokhoz kapcsolódnak. 2010-től a társaság saját nyomdagépén készíti a nyomatokat. Természetesen itt is keletkezik veszteség. A selejt megsemmisítése nehezem bizonyítható, mert a hulladék elszállításának elszámolása m3-ben történik.

    Milyen elszámolási vagy bizonyítási módszer alkalmazása szolgálná jobban az elszámolások alátámasztását?

    2010. december"

    Tovább a válaszhoz


    "Nyílt végű pénzügyi lízing számlamódosítása esetén hogyan rendezendő a lízingbe vevő nyilvántartása?"
    Tovább a válaszhoz