Főoldal

Keresés

Találatok száma: 5

    "Repülőtér beruházáshoz a Pályarendszer létesítési engedélyt a Kft. 2008 évben kapta meg. Ennek feltétele volt a környezetvédelmi engedély előzetes beszerzése. A környezetvédelmi engedély kiadásának és fenntartásának feltétele volt a repülőtér légterének évenkénti madár monitoringozása, a terület ürgementesítése, az ürgementesített terület rendszeres karbantartása (az olajfűzek kiirtása , tárcsázása, szántása,a szükséges bozótirtás). A repülőtér létesítési engedély kiadásakor a környezetvédelmi engedélyben előírt kötelezettségek folyamatos betartását és a terület őrzését írták elő. A beruházás még nem fejeződött be, aktíválás nem történt. Helyesen értelmezem-e, hogy a létesítési engedély kiadásáig a madármonitoring, az ürgementesítés, a bozót irtás és a terület tárcsázása, kaszálása, valamint a terület őriztetése a beruházás részei, a létesítési engedély megszerzése utáni, az előírásoknak megfelelő folyamatos munkák elvégzése viszont már működési
    Kérdés
    A madármonitoring, az ürgementesítés, a bozót irtás és a terület tárcsázása, kaszálása, valamint a terület őriztetése a beruházási ráfordításaiként számolandók-e el, vagy anyagjellegű ráfordításként a működési költségek között? Van-e különbség abban, hogy a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő folyamatos munkák elvégzése, valamint a terület őrzése a létesítési engedély kiadása előtt, vagy azután, de még a repülőtér beruházás befejezése előtt merült fel.
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Úgy értelmezem, hogy a létesítési engedély kiadásáig a madármonitoring, az ürgementesítés, a bozót irtás és a terület tárcsázása, kaszálása a beruházás részei, mert ezek elvégzése nélkül nem kapott volna a Cég környezetvédelmi engedélyt, így pályalétesítési engedélyt sem, a pályalétesítési engedély megszerzése utáni, az előírásoknak megfelelő folyamatos munkák elvégzése viszont már működési költség. A terület őriztetése viszont akár az engedély megadása előtt , akár utána merült fel, működési költségként kell elszámolni figyelembe véve a Számviteli tv. 47§-ában foglaltakat."

    2016. február

    Tovább a válaszhoz


    „Egy kft. támogatási szerződést kötött 2008-ban a helyi önkormányzattal. A szerződésben a szerződés tárgyaként „a Pályázati adatlapon és annak mellékleteiben rögzített beruházás” (épület építés) szerepelt.
    A támogatást 5 éven keresztül folyósította az önkormányzat szerződés szerint, évente csökkenő összegben.
    Az első támogatási összeg 2008-ban érkezett és 2009-ben volt aktiválva az épület, amortizáció elszámolás akkor történt először.
    A támogatási szerződésben szerepel egy külön pont, a beruházás megvalósításának számszerűsíthető eredményei:
    „A Kedvezményezett a beruházás megvalósítása során a támogatást az alábbi számszerűsíthető mutatók elérése érdekében jogosult és egyben köteles felhasználni:
    - A beruházás megvalósításának eredményeként a Kedvezményezett által vállalt nettó létszámnövekedés: 2 fő
    - A beruházás megvalósításának eredményeként a Kedvezményezett által vállalt nettó építményadó alapnövekedés 4824 négyzetméter.
    Kedvezményezett a mutatókat a beruházás fizikai befejezésének időpontjára teljesíteni köteles.”
    Külön pontban szerepel a szerződésben: „A Kedvezményezett az utolsó támogatási összeg kifizetésének évét követő 3. naptári év végéig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett biztosítja, hogy a támogatással létrehozott termelő kapacitások rendeltetésében és az ingatlannal kapcsolatos tulajdonviszonyban változás nem történik, …támogatott termelő tevékenység nem szűnik meg…, jellege nem változik meg a pályázat céljának nem megfelelő módon.”
    Az előző könyvvizsgáló az egyes években folyósított támogatás teljes összegének a pénzbefolyáskor egyéb bevételként történő elszámolását tartotta, tartja helyesnek. Ebből adódóan szakmai vita kerekedett, amit május 20. előtt le kell zárnunk.
    Jogos-e az a felvetésem, hogy helytelenül történt az eddigi elszámolás?
    Helyes-e az az álláspontom, hogy az egyes években kapott támogatásokat az Sztv. 48. § alapján passzív időbeli elhatárolással halasztott bevételként kellett volna elszámolni és az amortizáció elszámolásának évében - a támogatás teljes összegének a teljes bekerülési értékhez viszonyított arányában számított tárgyévi amortizáció összegét - rendkívüli bevételként elszámolni, mint az adott évet érintő támogatási bevételt?
    Ebből adódóan a korábbi évek téves elszámolásait a 2012. évben, mint nem tárgyévi tételeket helyesbíteni kell."

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Bérelt ingatlanon végzett felújításhoz kapcsolódóan kapott kártérítés elszámolása

    Háttér

    Egy ügyfelünk (szálloda) 2010. évben az általa bérelt ingatlanon bekövetkezett káresemény miatt a károk helyreállítása során jelentős összegű értéknövelő beruházásokat is végrehajtott, melynek összegét könyveiben bérelt ingatlanon végzett felújításként aktiválta.

    Ügyfelünk a kár bekövetkeztekor a bérlet ingatlanon végezett beruházás eszközeire vonatkozóan saját nevére kötött érvényes vagyonbiztosítással rendelkezett, ezért saját biztosítójától a bérelt ingatlanon keletkezett károk megtérítésére kártérítést kapott. szálloda és a bérbeadó közötti bérleti szerződés arról rendelkezik, hogy az esetleges károk helyreállíttatása a bérlő feladata

    A szálloda a kapott kártérítés teljes összegét 2010. évben egyéb bevételként számolta el.

    A káresemény következtében a szálloda, mint bérbevevő által helyreállított, és újonnan aktivált eszközök közül, csak egy eszköz szerepelt már a káreseményt megelőzően önálló eszközként a nyilvántartásokban, melynek selejtezése a kár bekövetkezte után nem történt meg 2010-ben. A káresemény során érintett többi eszköz a szálloda bérbeadójánál volt/van nyilvántartva. A szálloda a kapott kártérítés összegét sem részben, sem egészben nem adta tovább bérbeadója számára.

    Ügyfelünk előző éves beszámolójának könyvvizsgálatát egy másik könyvvizsgáló végezte, aki a fentiekben részletezett elszámolással kapcsolatban az összemérés elvére történő hivatkozással azt az álláspontot képviselte, hogy a kapott kártérítés egyösszegű elszámolása nem helyes, mert annak a kártérítés során felújításként aktivált összegre jutó részét az aktivált költségek értékcsökkenésével arányosan lehetne csak bevételként elszámolni, azaz a kártérítés felmerülésének évében a kapott összeg egy részét el kellett volna határolni. Véleménye szerint ennek következtében az egyéb bevételek az el nem határolt összeggel túlértékeltek voltak, amelyet a könyvvizsgáló jelentős hibának minősített, ezért véleményét, korlátozott záradékkal látta el.


    Kérdés

    1. Az Önök véleménye szerint 2010. évben mi lett volna a fentiekben vázolt tranzakciónak a helyes számviteli elszámolása?
    2. Amennyiben a szálloda a hibát nem javítja, akkor a 2011. évi könyvvizsgálói jelentésnek milyen véleményt kell tartalmaznia (ha az érintett tételek hatása meghaladja a számított lényegességi küszöbértéket a mérlegsorokat érintően)?"

    2011. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy magyar vállakozásnál külföldi kivitelező, több év alatt végezte a gépberuházás kivitelezését. Devizában kerültek a részszámlák kiállításra a teljesítmények alapján. A mérleg fordulónapon megtörténtek a devizás szállítói kötelezettségek átértékelése és az összevont árfolyamkülönbözet az eredmény terhére került elszámolásra, ez az érték tartalmazta a beruházási számlák nem realizált árfolyam különbségét is.
    A számviteli törvény szerint a beruházás aktiválása során a szállítói számlák kifizetésekor realizált árfolyam különbség a bekerülési ár része.
    Az elszámolásokból következik, hogy a számviteli nyilvántartásokban a beruházási számlák árfolyam különbsége, csak a tárgyévi árfolyamváltozást mutatja, az előző években felmerült árfolyamkülönbség összevontan elszámolásra került.
    A beruházás aktiválása során a bekerülési érték részét képezi “a devizakötelezettségnek az eszköz üzembehelyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete”.
    Helyesen éretelmezzük-e a törvényi előírást, ennek alapján az előző években elszámolt árfolyamkülönbözeteket visszavesszük, aktiváljuk és évekre visszamenőleg önellenőrizzük a társasági és különadó bevallásokat, mivel jelentős összegű a “ feltárt hiba”, ezért ismét közzé kell tenni a beszámolót?
    - 2000. évi C. törvény 60. § (3) szakasza összevont árfolyam különbözet elszámolása
    - 2000. évi C. törvény 47. § (4) szakasza bekerülési értéknél az üzembehelyezésig elszámolt árfolyam különbség aktiválása"

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Hogy történik az olyan eszközök időbeli elhatárolásának bevételként történő elszámolása,- amelyek támogatott eszközök és a maradványértékük több, mint a támogatás mértéke? Példa: egy társaság egy adott eszköz beszerzéséhez támogatásban részesült 90 %-os mértékben. A támogatás összege időbelileg elhatárolásra került,- az az adott eszköz értékcsökkenésével azonos mértékben kerül bevételként elszámolásra. Az eszköz maradványértéke 20 %.
    Még a passzív időbeli elhatároláson van összeg,- ugyanakkor écs-t már nem számolunk el rá. Mi a jó megoldás ? "

    2011. július

    Tovább a válaszhoz