Főoldal

Keresés

Találatok száma: 12

    "Egyre több ügyfelünknél külföldi (vagy Magyarország másik felén lakó) az ügyvezető, aki – a ritkán előforduló személyes jelenlét mellett – többnyire elektronikus úton (telefon, e-mail, konferenciabeszélgetés, stb.) tartja a kapcsolatot az általa vezetett társasággal. Ilyenkor azokat a dokumentumokat, amikre az ügyvezető aláírása szükséges (pl. éves beszámoló, üzleti jelentés, teljességi nyilatkozat, stb.), az ügyvezető megkapja, aláírja, majd a társaság az aláírt példányt beszkenneli és mi e-mailen kapjuk meg a társaságtól a beszkennelt dokumentumokat, majd - ha ragaszkodunk hozzá, akkor - eredeti példányban, papír alapon (postai úton) is elküldik nekünk.

    Kérdés
    Kell-e ragaszkodnunk hozzá, hogy az ügyvezető által aláírt fenti dokumentumokat eredeti, papír alapú példányban is megkapjuk, vagy elegendő az elektronikus úton megkapott dokumentum (szükség esetén kinyomtatva, ha mindenáron papíron szeretnénk látni őket)?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Mivel tudomásom szerint már a Ptk. is elismeri az elektronikus úton (pl. faxon) történő szerződéskötést is, nem látom akadályát annak, hogy elfogadjuk az aláírt és részünkre szkennelve elküldött dokumentumot. Annál is inkább, mivel közzétenni is aláírás nélkül kell a beszámolót. Ha az aláírás nélkül közzétett dokumentum is elfogadott és hiteles, akkor egy aláírt és szkennelt dokumentum is elfogadható kell, hogy legyen."

    2018. július

    Tovább a válaszhoz


    "Eddig úgy tudtam, hogy könyvvizsgáló cég csak éves beszámolót készíthet. Más kollégák is ezt mondták, de igazából nem tudták megmondani, mi alapján

    Kérdés
    Szeretném megtudni, hogy könyvvizsgáló cég saját magának készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót, ha a követelményeknek megfelel.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint igen, mivel az éves beszámolóra való hivatkozás a régi kamarai szabályozásban volt benne, és a mostaniban erre utaló részt nem találtam"

    2018. április

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk, amely egy nemzetközi konszern magyarországi tagvállalata a naptári évnek megfelelően zárja üzleti könyveit, de az idei évtől át akar térni eltérő üzleti éves vállalkozássá. A konszern többi vállalata azok alapító okirata szerint „minden év február utolsó napjával”, mint mérlegfordulónappal készíti beszámolóját.

    Kérdés
    Nem tudjuk miként lehetséges ez Magyarországon. Az eljáró ügyvéd szerint a cégeljárásra szolgáló „kérelem” formanyomtatványon be kell írni az eltérő üzleti év mérlegfordulónapját, azonban kizárólag egy nap adható meg. Tekintettel arra, hogy a februári hónap a naptár egyetlen olyan hónapja, amely nem fix hosszúságú, ezért nem választható sem a 02.28, sem a 02.29. nap.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat
    Az első esetben szökőév esetén nem teljesülne a konszern azon elvárása, hogy február utolsó napja legyen a mérleg fordulónapja, hiszen ilyen esetben 02.29. (amikor van) már a következő üzleti év része lesz, amely a szándékokkal ellentétes volna. A második esetben viszont a cég olyan napot jelölne meg fordulónapként, amely 4 esetben 3-ban nem is létezik. Azzal természetesen tisztában vagyunk, hogy a fentiek eljárásjogi kérdések, nem pedig számviteliek, de bármelyiket is jegyzi be az eljáró bíróság a számviteli problémák elő fognak jönni a következő évek valamelyikében."

    2018. február

    Tovább a válaszhoz


    "Éves beszámolóban az előző évek módosítását külön oszlopban bemutatott tételek szerepelnek.
    Az előző év könyvvizsgálatát más könyvvizsgáló végezte.

    Kérdés
    3 oszlopos éves beszámoló esetén a tiszta könyvvizsgálói jelentésnek
    milyen más elemeket kell tartalmaznia?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    2016. évben a Társaság önellenőrzés keretében a feltárt hibákat a Számviteli tv. (2000. évi C. törvény, 3 §. (3) bek. 3. pontja szerint jelentősnek minősítette, így a Társaság három oszlopos mérleget és eredménykimutatást köteles készíteni. A kérdésünk, hogy ebben az esetben a könyvvizsgálói jelentés kell-e hogy tartalmazzon egyéb kiegészítést, amely visszautalna, hogy a 2016. évi beszámoló tartalmaz az előző évekre vonatkozóan jelentős összegű hibákat. Szeretnénk megjegyezni, hogy a 2015. évet más könyvvizsgáló könyvvizsgálta. Véleményünk szerint a kv. jelentésben az egyéb kérdések szakaszban szükségesnek tartjuk említeni, hogy a közzétett beszámoló tartalmazza az előző évek ellenőrzött hibás adatait is."

    2017. április

    Tovább a válaszhoz


    A cégcsoport összevont adatai a következők:

    Évek                        2010                          2011
    Nettó árbevétel     3 820 790 E Ft         5 368 704 E Ft
    Mérleg főösszeg  8 238 749 E Ft         8 043 361 E Ft
    létszám                  122 fő                       118 fő

    Kell-e az anyavállalatnak a 2012. üzleti évről konszolidált beszámolót készítenie a fenti összevont adatok alapján ? A rendelkezésre álló szakirodalom alapján nem tudunk egyértelműen dönteni. (Az esettanulmányok témával kapcsolatos példamegoldásai ellentmondásokat tartalmaznak.)

    Tovább a válaszhoz


    "A konkrét esetben a tulajdoni arányok szerint az alábbi anyavállalati – lányvállalati kapcsolatok állnak fenn: „A” anyavállalat 75%-os tulajdonnal bír ”B” közbelső anyavállalatban, „B” 99%-al „C” anyavállalatban. „C” anyavállalat mutatói alapján már a saját szintjén is konszolidált beszámolóra kötelezett, azonban a cégcsoport a többlépcsős konszolidációt szeretné elkerülni.

    Ennek érdekében úgy döntött, hogy a konszolidálást „A” szintjén hajtják csak végre. „B”-t mentesítik a számviteli tv.116.§. (1) b. pontja alapján, mivel annak kisebbségi tulajdonosai nem kérték a mérlegforduló előtt 6 hónappal a konszolidált mérleg készítését.

    „C”-t pedig azzal az indokkal kívánják mentesíteni, hogy „B” 90%-ot meghaladó tulajdonnal bír „C”-ben és „C” kisebbségi tulajdonosai elfogadták a mentesítést.

    Megfelel-e a jogszabályi előírásoknak a fenti gyakorlat?

    Véleményem szerint „B” mentesítése megfelel a jogszabályi feltételnek, „C” mentesítése azonban szabálytalan. A mérvadó 116.§. véleményem szerint egyértelműen fogalmaz. A mentesítési feltételek szerintem (közösségi székhelyű fölérendelt anyavállalat konszolidált beszámoló készítése és a tulajdoni arányok) ugyanazon kapcsolati szinten kell, hogy teljesüljenek. A törvény szöveg ugyanis nem általában „fölérendelt anyavállalat”, hanem „a fölérendelt anyavállalat” szófordulatot használ, ezért nem lehet az együttesen teljesítendő feltételeket a különböző tulajdonosi szintekre szétosztani. „C” szabályos mentesítéséhez ezért „B” szintjén kellene konszolidált beszámolót készíteni."

    2013. július

    Tovább a válaszhoz


    "Könyvvizsgálatra kötelezett ügyfelem 100%-ban tulajdonosa egy gazdasági társaságnak. Ügyfelem tulajdonosa arról döntött, hogy a két társaságot beolvadás útján egyesíti, azaz ügyfelembe beolvad annak leányvállalata.

    Kérdésem az lenne, hogy a beolvadás napjával ügyfelemnek van-e beszámolókészítési kötelezettsége, és ezáltal nekem szükséges-e ezen beszámolót auditálnom.

    Álláspontom szerint a vagyonmérleg- és vagyonleltárak összeállítása során ügyfelemnek könyveit nem kell zárnia, mivel ő a továbbműködő átvevő társaság,és az említett dokumentumokat analitikus nyilvántartásai alapján állítja össze, így nem készít olyan számviteli törvény szerinti (közbenső) beszámolót, amelyet könyvvizsgálat során ellenőrizni kellene. Úgy gondolom, hogy az átalakulás dokumentumainak hitelesítésére megválasztott könyvvizsgáló kollégának képezi feladatát az átalakulás napjára vonatkozó bizonyítékok begyűjtése, melyek alapján a vagyonmérleg - és vagyonleltár tervezeteket hitelesíti."

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "A számviteli törvény 9. és 97.§-a határozza meg azt, hogy mely esetben készíthet, illetve nem készíthet egy vállalkozás egyszerűsített éves beszámolót. A két helyen szereplő jogszabályi rendelkezés között ellentmondást érzek, és ezt szeretném egy konkrét példán keresztül tisztázni. Lehet, hogy a kérdés túl egyszerű, s már többször tisztázásra került, ebben az esetben szíves elnézésüket kérem.

    Egy általam folyamatosan könyvvizsgált társaság lezárt beszámolói alapján a következő mutatóértékeket produkálta:

    mérlegfőösszeg: 2009:12 097 E Ft, 2010: 12 545 E Ft
    éves nettó árbevétele: 2009: 1 777 E Ft, 2010: 1 054 E Ft

    A fenti adatok alapján 2011-re vonatkozóan a társaság készíthet-e még egyszerűsített éves beszámolót, vagy az értékhatárok túllépése miatt csak éves beszámoló fogadható el?

     

     

    Az Szt. 9.§-ában lehetőségként az szerepel, hogy mindaddig készíthető egyszerűsített éves beszámoló, ameddig a három mutatóérték közül bármelyik kettő, két egymást követő üzleti évben nem haladja meg a törvényben szereplő határértékeket.
    Ha ezt veszem figyelembe, akkor a konkrét példánál két mutatóérték, két egymást követő évben túl van a határértéken, tehát 2011-re nem készíthető egyszerűsített éves beszámoló.

    Az szt. 97.§-a viszont már “ködösebben” fogalmaz, amikor azt mondja, hogy ha két egymást követő üzleti évben a határérték túllépés megtörténik, “akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől (a vállalkozó) éves beszámolót köteles készíteni”. Ez úgy értelmezhető, hogy mivel a túllépés második évének (2010) beszámolója csak 2011-ben készülhet el, éves beszámolót csak ezt követő évtől, elsőként tehát 2012-re vonatkozóan kell készíteni (tehát nem 2011-re!).

    Ha szigorúan a 9.§-ban foglaltakat nézem, akkor 2011-re már csak éves beszámoló készíthető. Ha viszont abból indulok ki, hogy a második év (2010) értékhatár túllépése véglegesen, beszámoló szintjén csak 2011-ben, a mérlegkészítéskor “derül” ki, akkor 2011. évet év elején még nem tudtam az éves beszámolónak megfelelő nyilvántartásokkal indítani, tehát 2011. egy “felkészülési év”, amely alatt meg kell teremteni az éves beszámoló készítésének feltételeit. Ebben is van logika."

    2012. április

    Tovább a válaszhoz


    "Egy általunk könyvvizsgált cég könyvelési anyagát 2011. március hónapban a területileg illetékes Rendőrkapitányság lefoglalta, így a társaság mérlegét a Könyvelő Iroda nem tudta elkészíteni. A cég ügyvezetője ezt követően kérelmezte a rendőrségtől, hogy a könyv eléshez szükséges bizonylatokról másolati példányt küldjön meg részükre a mérleg elkészítéséhez és közzétételéhez. A rendőrség a bizonylatok kiadását megtagadta, így nem készíthető el a 2010. évi beszámoló."

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor a saját termelésű vetőmagot önköltségi áron veszi figyelembe. Ez az önköltség azonban nagyon magas is lehet pl. a kedvezőtlen időjárás miatt.
    Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor - ha saját termelésű vetőmagot használnak fel, és ennek önköltsége (a kedvezőtlen időjárás miatt) lényegesen meghaladja a vásárolható vetőmag árát - az irreális önköltséget, vagy egy reális, értékvesztés utáni értéket (árat) kell-e figyelembe venni?
    Az eszközök értékének a meghatározásakor azok reális értékét kell megcélozni a mérleg készítésekor. Ha mezei leltár értéke indokolatlanul nagyra nő, az értékvesztés elszámolása indokolt lehet."

    2011. március

    Tovább a válaszhoz