Főoldal

Keresés

Találatok száma: 10

    "Egyre több ügyfelünknél külföldi (vagy Magyarország másik felén lakó) az ügyvezető, aki – a ritkán előforduló személyes jelenlét mellett – többnyire elektronikus úton (telefon, e-mail, konferenciabeszélgetés, stb.) tartja a kapcsolatot az általa vezetett társasággal. Ilyenkor azokat a dokumentumokat, amikre az ügyvezető aláírása szükséges (pl. éves beszámoló, üzleti jelentés, teljességi nyilatkozat, stb.), az ügyvezető megkapja, aláírja, majd a társaság az aláírt példányt beszkenneli és mi e-mailen kapjuk meg a társaságtól a beszkennelt dokumentumokat, majd - ha ragaszkodunk hozzá, akkor - eredeti példányban, papír alapon (postai úton) is elküldik nekünk.

    Kérdés
    Kell-e ragaszkodnunk hozzá, hogy az ügyvezető által aláírt fenti dokumentumokat eredeti, papír alapú példányban is megkapjuk, vagy elegendő az elektronikus úton megkapott dokumentum (szükség esetén kinyomtatva, ha mindenáron papíron szeretnénk látni őket)?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Mivel tudomásom szerint már a Ptk. is elismeri az elektronikus úton (pl. faxon) történő szerződéskötést is, nem látom akadályát annak, hogy elfogadjuk az aláírt és részünkre szkennelve elküldött dokumentumot. Annál is inkább, mivel közzétenni is aláírás nélkül kell a beszámolót. Ha az aláírás nélkül közzétett dokumentum is elfogadott és hiteles, akkor egy aláírt és szkennelt dokumentum is elfogadható kell, hogy legyen."

    2018. július

    Tovább a válaszhoz


    "A Társaság (Zrt.) közgyűlésére nem a könyvvizsgáló által elfogadott - 2014-es üzleti évre vonatkozó - éves beszámolót terjesztett be elfogadásra. A közgyűlés ezt a beszámolót elfogadta, majd ez került közzétételre is. Az eltérés a saját tőke szerkezetén belül volt. A mérlegfőösszeg és a mérlegszerinti eredmény mindkét éves beszámolóban azonos, tehát alapvetően a könyvvizsgálói jelentés a "rossz" beszámolóhoz is kapcsolható volt.
    Kérdés
    Hogyan javítható jelen esetben a tévedés, és a könyvvizsgáló által elfogadott beszámoló közzététele?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Alapvetően a beszámoló passziválása látszik jó megoldásnak, - és a könyvvizsgáló által elfogadott beszámoló közzététele -DE : - a közgyűlés által elfogadott beszámoló lett közzétéve, - a könyvvizsgáló az általa elfogadott beszámolóra adta ki jelentését ...."

    2016. március

    Tovább a válaszhoz


    "A és B társaság (kft.) jogutódlással beolvad a C társaságba (kft.) 2013. december 31-i fordulónappal. Az egyesülési szerződésben a társaságok az átalakuás időpontját 2013. december 31-ében határozták meg. A Cégbíróság a 2013. december 31-i átalakulási időpontot bejegyezte és a cégek adataiban át is vezette. A Cégbíróság A és B társaságot 2013. december 31-vel törölte, a C társaságnál a jogutódlás és átalakulás 2013. december 31-vel bejegyezte. A végleges vagyonmérleget 2013. december 31-i fordulónappal a befogadó társaság elkészítette. Értelmezésünk szerint A és B társaságnak a tevékenység záró mérlegét 2013. december 31-i fordulónappal letétbe kell helyezni (90 napon beül törvény szerint, e-beszámló portál tájékoztatója szerint 150 nap) és a 71. NAV nyomtatványon az évközben megszűnők adóbevallását 2013. december 31-i fordulónappal be kell adni (más dátumot nem is fogad el a NAV programja). Az átvevő jogutód C társaságnak a mérlege szintén elkészült 2013. december 31-vel a saját adatai alapján. Értelmezésünk szerint viszont a C társaságnak a 29-es NAV nyomtatványon kell leadni a bevallását.

    Milyen mérleget kell letétbe helyezni 2014. május 31-ig a C átvevő jogutódlással tovább működő társaságnak, saját 2013. évi működési adatait tartalmazó, vagy esetleg be kell könyvelni még 2013. december 31-vel a beolvadó A és B társaság vagyonmérlegben szereplő adatait és a leadásra kerülőben az eszközök és források a vagyonmérleg szerinti adatok lesznek így? Ebben az esetben a 2013. évi C társaság mérleg szerinti eredményének összegét ki kell emelni az eredménytartalékból, mert csak akkor lehet az eredménykimutatással (C adatait tartalmazza) egyező és ebben az esetben lehet a 29-es nyomtatványt is megfelelően kitölteni. Ha a C társaság saját adatokat tartalmazó mérlegét teszem letétbe, akkor milyen adatokkal nyitom meg a 2014. évi könyvelést? Megszűnő társaságoknál 90 nap, vagy 150 nap a letétbe helyezés?

    Véleményem szerin 2013. december 31-vel a vagyonmérleg adatait kell szerepeltetni a C társaság mérlegében (A+B+C együtt, kivéve az eredménytartalékot, ahol a C mérleg szerinti eredményével csökkenteném és az lenne a mérleg szerinti eredmény) és az eredménykimutatásban csak a C társaság adatait."

    2014. június

    Tovább a válaszhoz


    "Könyvelője vagyok egy 2012.-ben alapított ügyvédi irodának, amely kettős könyvvitelt vezet, és egyszerűsített éves beszámolót készít. Az a problémám, hogy nem találok előírást arra vonatkozóan, hogy kell-e, és ha igen akkor hová elküldeni közzétételre az iroda elkészített beszámolóját. A Ctv. ill. a 244/2000 korm.rend. ugyanis erről nem ad tájékoztatást. A társaságoknak a Cégbírósághoz, a civil szervezeteknek ill. alapítványoknak a Bírói Hivatalhoz kell eljuttatni a beszámolójukat, de az ügyvédi irodákat az ügyvédi Kamara veszi nyilvántartásba. Őket megkérdeztem, és tiltakoznak az ötlet ellen, hogy esetleg oda küldjük a beszámolót.

    Kérem szíveskedjenek tájékoztatni arról,a hogy van e erre a körre vonatkozó előírás a beszámoló közzétételének módjáról, vagy igaz az a feltételezés, hogy sehová nem kell a beszámolójukat elküldeniük. Korábban az alapítványokét sem kellett, de már a múlt évben papír alapon be kellett küldeni az Igazságügyi Minisztériumhoz, ill. az illetékes bírósághoz. Ez évben pedig már e-beszámoló küldhető a civil szervezetek részéről. Az ügyvédi irodákre létezik valamilyen előírás? Meg kell jelentetniük esetleg az újságokban, vagy ha van, akkor a saját honlapjukon?"

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft 50-50 %-os tulajdoni és szavazati hányaddal rendelkező tulajdonosai közül az egyik tulajdonos nem hajlandó elfogadni az egyébként szabályszerűen elkészített beszámolót.

    Mit lehet ilyenkor tenni, hogy a beszámoló közzétételre kerüljön?"

    Tovább a válaszhoz


    "Német tulajdonú kft., aminek könyvvizsgálója vagyok, 2012.01.11-i dátummal hozott alapítói határozatot a "2011. évi mérleg szerinti eredmény terhére 100.000 EUR összegű osztalék" kifizetéséről. A 100.000 EUR-nak megfelelő Ft összeget néhány nappal később az alapító részére el is utalták. A beszámoló elfogadására 2012.04.20-án került sor. Véleményem szerint a beszámoló elfogadása előtt csak osztalék előlegről dönthettek volna, közbenső beszámoló alapján, és az én jóváhagyásommal, de legkésőbb a 2011. naptári év végéig. Az osztalékra egyébként az eredmény bőségesen fedezetet nyújt.
    Milyen álláspontot alakítsak ki ezzel a szerintem nyilvánvaló jogszabály ellenes körülménnyel kapcsolatban? Milyen záradékot adjak ki? (A felhasználókat sem akarom megzavarni, hiszen végül is az osztalék az eredmény alapján kifizethető...) Az osztalék kiköthető-e idegen devizában? (A könyveket Ft-ban vezetik.)"

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "A társaság tárgyévi éves beszámolóját a közgyűlés bizottsága első napirendi pontként elfogadja, majd dönt az ügyvezető prémiumának kifizetéséről, melyben engedélyezi az ügyvezető prémiumának kifizetését tárgyévet követően, amennyiben a prémiumkiírás feltételeinek megfelelt.
    Kérdés
    A tárgyévi beszámolóban a prémiumot járulékaival együtt előre el kell-e határolni attól függetlenül, hogy még nem került elfogadásra a beszámoló és nem született döntés a prémium mértékéről?

    Az eddigi gyakorlat értelmében a prémiumot amennyiben a feltételeknek megfelelt, a korábbi években elhatároltuk számításokkal alátámasztva. Azonban kérdésként merül fel, hogy a beszámoló elfogadása után történik csak meg a döntés a prémium kifizetése tekintetében. A prémium elhatárolása a beszámoló elfogadásáig nem lehetséges, ezért az ügyvezető prémiumát járulékaival együtt nem kell elhatárolni."

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft-t könyvvizsgáltak 2010. május 31. dátummal. A könyvvizsgálóval a 2010.05.31-vel a szerződés lejárt. A könyvvizsgálói jelentés nem került közzétételre. 2010.05.31. időszakot követően a 2009. ever vonatkozóan fontos információk kerültek elő, amely miatt a könyvvizsgálói véleményt meg kell változtatni.
    Az új helyzetnek megfelelően, - tekintettel arra, hogy az előző könyvvizsgáló 2010.05.31-vel a megbízása lejárt, meghosszabbításra nem került sor -, akkor egy új könyvvizsgáló 2009. évre vonatkozóan adhat-e ki könyvvizsgálói jelentést?
    Az 560-as Magyar Könyvvizsgálati Standard 10. pontja alapján másik könyvvizsgáló is adhat ki 2009. évre vonatkozóan könyvvizsgálói jelentést. "

    2010. július

    Tovább a válaszhoz


    "Milyen kötelezettsége van a könnyvvizsgálónak , ha a 2008 évi beszámoló nem készült el időben?
    Két olyan cégnél vagyok könyvvizsgáló, ahol a mai napig a 2008 évi beszámolót nem készítették el.
    - Az egyiknél 2009 február óta APEH vizsgálat folyik, és a könyvelési anyagot nem adta vissza a hivatal, mivel kapcsolódó vizsgálatot folytat a partner cégnél, ezért a vizsgálat időtartamát többször meghosszabította.
    A bizonylatok hiányában a beszámolót a főkönyvelő nem tudta összeállítani, így a könyvvizsgálat is ellehetetlenült.
    - A másik cégnél a beszámoló összeállítása a mai napig nem történt meg(itt személyi problémák léptek fel a könyvelés elvégzése során,az ügyvezető tájékoztatása szerint új főkönyvelő lesz szeptember végétől aki majd elkészíti a beszámolót)
    "

    2009. december

    Tovább a válaszhoz


    "Mit lehet tenni, ha valamelyik Cég nem tesz eleget a beszámolójának nyilvánosságra hozatalában.
    Ügyfelemnek jelentős összegű követelése áll fenn egy Céggel szemben. Április végéig nem küldte be a beszámolóját papiralapon és azóta sem küldte be elektronikusan.
    Két szék között elveszik a bába: a Cégbiróság nem kéri be, mert a Cég elektronikusan is beküldhette, a Céginfo. Szolgálat nem intézkedik, mert papir alapon is beadhatta.
    Az APEH elismeri, hogy a beszámoló leadási kötelezettség teljesitésének ellenörzése az ő feladata és közlik, hogy tudomásul vették."

    2009. november

    Tovább a válaszhoz