Főoldal

Keresés

Találatok száma: 9

    "A és B társaság (kft.) jogutódlással beolvad a C társaságba (kft.) 2013. december 31-i fordulónappal. Az egyesülési szerződésben a társaságok az átalakuás időpontját 2013. december 31-ében határozták meg. A Cégbíróság a 2013. december 31-i átalakulási időpontot bejegyezte és a cégek adataiban át is vezette. A Cégbíróság A és B társaságot 2013. december 31-vel törölte, a C társaságnál a jogutódlás és átalakulás 2013. december 31-vel bejegyezte. A végleges vagyonmérleget 2013. december 31-i fordulónappal a befogadó társaság elkészítette. Értelmezésünk szerint A és B társaságnak a tevékenység záró mérlegét 2013. december 31-i fordulónappal letétbe kell helyezni (90 napon beül törvény szerint, e-beszámló portál tájékoztatója szerint 150 nap) és a 71. NAV nyomtatványon az évközben megszűnők adóbevallását 2013. december 31-i fordulónappal be kell adni (más dátumot nem is fogad el a NAV programja). Az átvevő jogutód C társaságnak a mérlege szintén elkészült 2013. december 31-vel a saját adatai alapján. Értelmezésünk szerint viszont a C társaságnak a 29-es NAV nyomtatványon kell leadni a bevallását.

    Milyen mérleget kell letétbe helyezni 2014. május 31-ig a C átvevő jogutódlással tovább működő társaságnak, saját 2013. évi működési adatait tartalmazó, vagy esetleg be kell könyvelni még 2013. december 31-vel a beolvadó A és B társaság vagyonmérlegben szereplő adatait és a leadásra kerülőben az eszközök és források a vagyonmérleg szerinti adatok lesznek így? Ebben az esetben a 2013. évi C társaság mérleg szerinti eredményének összegét ki kell emelni az eredménytartalékból, mert csak akkor lehet az eredménykimutatással (C adatait tartalmazza) egyező és ebben az esetben lehet a 29-es nyomtatványt is megfelelően kitölteni. Ha a C társaság saját adatokat tartalmazó mérlegét teszem letétbe, akkor milyen adatokkal nyitom meg a 2014. évi könyvelést? Megszűnő társaságoknál 90 nap, vagy 150 nap a letétbe helyezés?

    Véleményem szerin 2013. december 31-vel a vagyonmérleg adatait kell szerepeltetni a C társaság mérlegében (A+B+C együtt, kivéve az eredménytartalékot, ahol a C mérleg szerinti eredményével csökkenteném és az lenne a mérleg szerinti eredmény) és az eredménykimutatásban csak a C társaság adatait."

    2014. június

    Tovább a válaszhoz


    "A 2011.évi CCIX.tv. a víziközműszolgáltatásról átmeneti rendelkezés 79§ (1) bek. alapján egyszeri vagyonrendezés keretében az állami tulajdonú víziközműveknek 2013.január 1-én át kell adniuk az MNV Zrt-nek a tulajdonukban lévő víziközműveket, illetve a folyamatban lévő víziközmű beruházásokat. Az eszközátadás hatására az érintett társaságoknál vagyonvesztés következik be.

    Kérdés, hogy a 2012. évi beszámoló összeállítása során hogyan kell figyelembe venni, bemutatni a jogszabály várható hatását? Kell-e a várható vagyonvesztésre céltartalékot képezni?

    A Sztv. 41.§ (1) bek. szerint céltartalékot azokra a múltbeli illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre kell képezni, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű, vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük, vagy esedékességük bizonytalan. Véleményem szerint céltartalékképzés nem indokolt, hiszen a jövő évi jogszabályváltozás hatása nem múltbeli ügylethez kapcsolódik, annak hatása akkor kell, hogy az eredményt terhelje, amikor a vagyonátadás ténylegesen megtörténik. Az óvatosság elve és hozzá kapcsolódóan a céltartalékképzés előírása arra vonatkozik, amikor az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan, ez azonban jelen esetben nem áll fenn. De tekintettel arra, hogy a mérlegkészítés időpontjában ennek a jövőbeni eseménynek a vagyonra gyakorolt hatása már ismert, ezért azt mindenképpen indokolt bemutatni 2012. évi beszámoló kiegészítő mellékletében, illetve a társaság saját elhatározása alapján lekötött tartalék képzése (osztalékfizetési korlát) is szóba jöhet. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy magyarországi társaságnál (Kft) tulajdonosváltozás történik. A társaság jelentős (15 millió forintot meghaladó) köztartozással rendelkezik. A cégeljárásról szóló 2006.évi V. tv 61/B § alapján könyvvizsgálóval hitelesített vagyonmérleget kell a társaságnak készíteni és benyújtani a cégbíróság részére.

    A társaság által elkészített vagyonmérleget milyen értéken kell elkészíteni? A vagyonmérleg összeállításánál a "normál" értékelési eljárásokat kell figyelembe venni, vagy az eszközöket a "piaci" értéken kell értékelni? Az elkészített vagyonmérleg milyen oszlopokat tartalmaz, mivel a sztv. "csak" az átalakulással kapcsolatosan említi a vagyonmérleget, de itt klasszikus átalakulásról nem beszélhetünk? Milyen egyéb speciális szabályozás van ebben az esetben?

    törvényi hivatkozások: cégeljárásról szóló 2006. évi V. tv 61/B §. sztv 136. § "

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft 50-50 %-os tulajdoni és szavazati hányaddal rendelkező tulajdonosai közül az egyik tulajdonos nem hajlandó elfogadni az egyébként szabályszerűen elkészített beszámolót.

    Mit lehet ilyenkor tenni, hogy a beszámoló közzétételre kerüljön?"

    Tovább a válaszhoz


    "A Bt egyetlen beltagja elhunyt, az örökösök nem kívántak tagok lenni a Bt-ben. A társaság két kültagja közül az egyik lett a Bt képviselője arra az átmeneti időre, amíg a Bt átalakulását Kft-vé be nem jegyzi a cégbíróság, ezt követően pedig ez a kültag lesz a jogutód kft ügyvezetője. Elkészült a közbenső mérleg a tag halála napjára. Az elhunyt tagra jutó vagyonrész áll egyrészt a törzsbetétjéből, másrészt a felhalmozott eredménytartalék rá eső részéből. A tagra jutó saját tőke rész nagysága a törzsbetétje arányában került meghatározásra.
    Kérdésem, hogy a tagra jutó vagyonrészt milyen adókötelezettség terheli: - kvázi osztalékként viselkedik, és kifizetőként a Bt le kell, hogy vonjon az örökösök részére kifizetendő bruttó összegből 16% SZJA-t és 14% EHO-t? - vagy a tag hagyatékának minősül-e és ez után a tag örökösének öröklési illetéket kell-e fizetnie? (örökösök: az elhunyt tag neje, valamint 2 felnőtt gyermeke. Mindhárman egyenlő arányban örökölnek, mivel az özvegyi haszonélvezeti jogot megváltják)
    Úgy vélem, hogy, ez a vagyonrész örökségként kezelendő, nem kvázi osztalékként és így az SZJA törvény 1. melléklet 7.1 pontja szerint SZJA mentes, viszont öröklési illeték köteles. "

    2011. március

    Tovább a válaszhoz


    "Saját részvény visszavásárlása
    Zrt. saját részvény visszavásárlásakor korlátként a Számviteli törvény 35 § (7 ) bekezdését kell csak figyelembe venni, vagy a 39 § (5) bekezdését is."

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "Saját üzletrész bevonása"

    "Saját üzletrész bevonását határozta el egy társaság. 2008. november 23-án. A cégbírósági bejegyzés kelte 2009. január 13., hatályos 2008. november 23-tól. Kérdés: lekönyvelhető-e 2008. évi eredmény terhére a saját üzletrész bevonása?"

    2009. január

    Tovább a válaszhoz


    "Jelentős mértékű (50 %-ot meghaladó) jegyzett tőke elvesztése miatt milyen feladatai vannak a Kft-nek?"
    Tovább a válaszhoz


    "Alá nem írt megbízási szerződés esetén létrejött-e a könyvvizsgálati megbízás?"
    Tovább a válaszhoz