Főoldal

Keresés

Találatok száma: 11

    "Ügyfelem (Kft.) 2017. év során jelentős átszervezési tevékenységbe fogott. Ez magában foglalja a korábbi évei számviteli, adó- és gazdasági/működési tevékenységének átvilágítását, javaslatok kidolgozását a múltra és a jövőre vonatkoztatva is, racionalizálás, tevékenység bővítés, szellemi termékek vásárlása, stb. Ezzel párhuzamosan saját üzletrészt is vásárolt a Kft. a tagjaitól, amikhez a megvásárolt üzletrészek értékeinek megállapítására könyvvizsgálói jelentések is készültek.

    Kérdés
    Az ügyfél az átvilágítás, javaslatok kidolgozása, új üzletág(ak) dokumentációja, tevékenység racionalizálás, stb. költségek tekintetében java részben élne a tárgyévi költség elszámolás helyett az alapítás/átszervezés aktivált értékének kimutatásával. Kérdés, hogy van-e ennek bármilyen minősítő/szűkítő feltétele, előírása azon felül, amit a törvény említ (minőségbiztosítási rendszer például), vagy gyakorlatilag megengedő a törvény és bátran kivehető/aktiválható a tárgyévi elszámolásuk helyett? A szellemi termékeket immateriális javakként veszi fel. A megvásárolt üzletrészek értékét megállapító/alátámasztó könyvvizsgálói jelentésekre kifizetett díjakat az ügyfél szintén szeretné nem tárgyévi tételként elszámolni. Ennek van-e módja? Elhatárolás, vagy alapítás-átszervezés aktivált értéke vagy a részesedés értékéhez hozzáadni?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A számviteli törvény 25§(3) alapján az a véleményünk, hogy a jól dokumentált, a tevékenység átvilágítását és az abból levont következtetésekre épített átszervezési (leépítés, módosítás, bővítés) javaslatokat tartalmazó szakértői díjak a tárgyévi eredményből kivehetőek és azokat alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutathatja a gazdálkodó (megfelelő belső nyilvántartás és alátámasztás mellett, egyéni nyilvántartó kartonnal, stb.), megfelelően a saját szabályzatainak is. A megvásárolt üzletrészek értékét megállapító/alátámasztó könyvvizsgálói jelentésekre kifizetett díjakat véleményünk szerint ki lehet szedni a tárgyévi költségekből és esetlegesen elhatárolni őket, majd az üzletrészek jövőbeli eladásakor kivezetni az adott évi beszámolóban az eredmény terhére, esetleg, mivel az átszervezési javaslatok között szerepelt a saját üzletrészek megvásárlása, így akár alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutatni. A részesedés értékeként aktiválni kevésbé tűnik ki a törvényből, mint lehetőség."

    2018. április

    Tovább a válaszhoz


    "A társaság kollektív szerződése tartalmazza, hogy a dolgozót nyugdíjba vonuláskor 1 havi munkabér illeti meg, továbbá legalább 25 éves munkaviszony esetén 1 aranyóra kb. 400.000 Ft értékben.
    Kérdés
    Kötelező-e az IAS 19 Nemzetközi Számviteli Standard alapján aktuáriusi számítást végeztetni és céltartalékot képezni az IFRS-ben? Milyen időtávra (Pl. 25 éves munkavállaló esetén lehetséges 40 éves időhorizont is) Kell-e céltartalékot képezni a magyar számviteli törvény szerint erre a kötelezettségre? Változtat-e a megítélésen, ha a kollektiv szerződésből kivesszük ezt a juttatást és külön belső szabályzatban rendelkezünk róla?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Az IFRS-ben nagy valószínűséggel, a magyar számviteli törvény szerint a 41 §-a nem egyértelmű. "

    2017. április

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft. 5 éves határozott idejű irodabérleti szerződést kötött. Összesen 14 hónapra jár neki 50%-os bérleti díj kedvezmény, minden évben van 2-3 hónap, amikor csak 50% bérleti díjat fizet. A most vizsgált évre 2 ilyen hónap esett. Ha az 5 év letelte előtt felmondja a szerződést, akkor egyrészt fizetnie kell 6000 EUR kártérítést, másrészt meg kell fizetnie a "kedvezményes bérleti időszakokra eső teljes bérleti díjak arányos részét". A társaság vezetése szerint jelenleg nincs olyan körülmény, amely arra utalna, hogy a szerződést 5 éven belül felmondanák.

    Szükséges-e a 2 havi bérleti díj kedvezményre, illetve a kártérítésre céltartalékot képezni? Vagy elegendő a kiegészítő mellékletben bemutatni, mint függő kötelezettség, aminek a bekövetkezési valószínűsége csekély? Ha kell céltartalékot képezni, milyen mértékben? Figyelembe vehető-e a csekély valószínűség?

    Véleményem szerint a Számviteli tv. 41. § (1) szerint a "szükséges mértékben" céltartalékot KELL képezni a jövőbeli vagy függő kötelezettségekre. A szükséges mérték azonban nincs definiálva. A Számviteli esettanulmányok c. szakkönyv szerint a függő, illetve jövőbeli kötelezettségekre céltartalékot kell képezni a legrosszabb kimenetelt feltételezve (azaz 100%-ban). Ezek alapján én azt javasoltam a társaságnak, hogy képezzenek céltartalékot. A társaság francia kontrollere nem igazán fogadja el a céltartalék képzést, mert az IFRS szerint ha csekély a bekövetkezés valószínűsége, akkor céltartalék nem kell. Kéri a jogszabállyal alátámasztott indoklást, hogy a magyar beszámolóban miért szükséges. A Kamara Nemzetközi Számvitel tankönyve szerint az IAS 37 szerint valóban nem kell, magyar törvény szerint kell. E tekintetben ellentmond egymásnak a két rendszer. Én most arra az álláspontra jutottam, hogy céltartalékot kell képezni, de a szükséges mérték a csekély valószínűség miatt kicsi, így a céltartalék összege közelít a nullához. A csekély valószínűségről nyilatkoztatnám az ügyvezetést, és maximum a kiegészítő mellékletben mutatnánk be ezt a függő kötelezettséget. Helyesen gondolom?"

    2014. október

    Tovább a válaszhoz


    "A 2011.évi CCIX.tv. a víziközműszolgáltatásról átmeneti rendelkezés 79§ (1) bek. alapján egyszeri vagyonrendezés keretében az állami tulajdonú víziközműveknek 2013.január 1-én át kell adniuk az MNV Zrt-nek a tulajdonukban lévő víziközműveket, illetve a folyamatban lévő víziközmű beruházásokat. Az eszközátadás hatására az érintett társaságoknál vagyonvesztés következik be.

    Kérdés, hogy a 2012. évi beszámoló összeállítása során hogyan kell figyelembe venni, bemutatni a jogszabály várható hatását? Kell-e a várható vagyonvesztésre céltartalékot képezni?

    A Sztv. 41.§ (1) bek. szerint céltartalékot azokra a múltbeli illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre kell képezni, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű, vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük, vagy esedékességük bizonytalan. Véleményem szerint céltartalékképzés nem indokolt, hiszen a jövő évi jogszabályváltozás hatása nem múltbeli ügylethez kapcsolódik, annak hatása akkor kell, hogy az eredményt terhelje, amikor a vagyonátadás ténylegesen megtörténik. Az óvatosság elve és hozzá kapcsolódóan a céltartalékképzés előírása arra vonatkozik, amikor az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan, ez azonban jelen esetben nem áll fenn. De tekintettel arra, hogy a mérlegkészítés időpontjában ennek a jövőbeni eseménynek a vagyonra gyakorolt hatása már ismert, ezért azt mindenképpen indokolt bemutatni 2012. évi beszámoló kiegészítő mellékletében, illetve a társaság saját elhatározása alapján lekötött tartalék képzése (osztalékfizetési korlát) is szóba jöhet. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Építőipari vállalkozó gazdasági társaság egyik építési munkája 2009. évben befejeződött, amire a vállalkozó 2 éves jótállási bankgaranciát vállalt. A garanciaidőszak lejárta előtt a megrendelő és a vállalkozó megállapodtak, hogy a tetőszerkezetre a vállalkozó 1 évvel meghosszabbítja a garanciális időszakot, ezt a megállapodást 2011. évben aláírták. A következő évben a megrendelő jelezte, hogy a tetőszerkezet szigetelése nem megfelelő, és kérte a vállalkozót, hogy cserélje le a jótállási garancia keretében. Több műszaki ellenőr is felmérte a tetőszerkezetet, több levelet is váltottak az ügyben, de a megrendelő és a vállalkozó nem tudtak megállapodni, ugyanis a vállalkozó szerint a tetőszerkezet nem szorul javításra. Így megállapodás hiányában, a garanciaidőszak lejárta előtt 2 héttel a megrendelő lehívta a bankgaranciát, azaz a bank a szabályosan benyújtott garanciaigényre megterhelte a vállalkozó bankszámláját 10 millió Ft-tal, valamint a megrendelő ezen felül további 5 millió Ft-ot követel a vállalkozótól szerződésszegés miatt. A vállalkozó bírósági útra terelte az ügyet, visszaköveteli a szerinte jogtalanul lehívott 10 millió Ft-ot.

    Kérdés, hogy a lehívott, pénzügyileg teljesült bankgaranciát egyéb/ rendkívüli ráfordításként kell-e könyvelni. Ha igen, akkor a társasági adóalap számításakor kell-e ezzel az összeggel az adóalapot növelni? Továbbá a lehívott összeg feletti 5 millió Ft követeléssel kapcsolatban milyen könyvelési teendője van a vállalkozásnak?

    A lehívott bankgaranciát a vállalkozó nem ráfordításként, hanem követelésként kezelné, mert bírósági úton visszaköveteli a megrendelőtől. Véleményem szerint, mivel ez a megrendelő által el nem ismert követelés, ezért a mérlegben követelésként nem szerepelhet (peresített követelés), tehát ráfordításként kell a 10 millió Ft-ot könyvelni, és amikor a jogerős bírósági határozat megszületik, akkor a visszafizetendő összeg bevételként könyvelhető. A fennmaradó 5 millió Ft kötelezettségre pedig, amit a vállalkozó szintén nem ismer el, de a bíróság dönt majd róla, véleményem szerint a mérleg fordulónapján a bírósági ügy állása szerinti mértékű céltartalék képzés (várható kötelezettségekre) szükséges. "

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Társaságban egy másik társasággal szemben peres eljárás van folyamatban. A Társaság a vitatott érték 100%-ára céltartalékot képzett. A Társaság az éves beszámolójában, kiegészítő mellékletében a céltartalékot megfelelően bemutatta. Az ellenérdekelt fél, mint a beszámoló felhasználója a beszámolóra hivatkozva a perértéket a Társaság által elismert kötelezettségnek tekinti, hiszen azt a Társaság a beszámoló forrás oldalán szerepelteti.

    Elismertnek tekinthető-e a kötelezettség, ha azt a Társaság céltartalékként bemutatja?

    Álláspontunk szerint nem tekinthető elismert kötelezettségnek a céltartalék, mert a Társaság az óvatosság elve miatt köteles céltartalékot képezni a vitatott, veszteség jellegű tételekre, függetlenül azok jogosságától, vagy a Társaság megítélésétől."

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Számviteli szolgáltatást nyújtó, könyvvizsgált ügyfelem egyik ügyfelével kapcsolatos szakmai kérdéssel fordulok Önökhöz. A Társaság tevékenységét 2004-ben kezdte meg, ingatlan fejlesztéssel foglalkozik. 2005-ben ingatlan adásvételi szerződés keretében tulajdonjogot szerzett egy nagy értékű, műemlék jellegű épület fölött. Az ingatlant aktiválta, vételárát kifizette az adásvételi szerződésnek megfelelően. Az épületben a tulajdonjog megszerzése óta a Társaság több nagy értékű beruházást indított. A beruházások egy része időközben aktiválásra került, többségüket azonban továbbra is a folyamatban lévő beruházások, felújítások számlán tartotta nyílván. A cégnek árbevétele származott az ingatlan bérleti díjából és költségei merültek fel, melyek döntően az ingatlan üzemeltetéséből és különböző tanácsadási szolgáltatások igénybevételéből adódtak. Az adásvételi szerződést a Legfelsőbb Bíróság 2011. év decemberében jogerősen semmissé nyilvánította és elrendelte az eredeti állapot helyreállítását, mely magában foglalja az ingatlan tulajdonjogának visszaadását, de a végzés kimondja, hogy nem terjed ki a korábbi ellenérték és egyéb anyagi javak rendezésére. A cégnek fizetendő kártalanításról és a cég követeléseiről 2012-ben már folynak a tárgyalások és külön megállapodás vagy per fog dönteni róla.

    1. A 2005-2010 évi beszámolókban helyesen mutatta-e ki a Társaság az ingatlan és folyamatban lévő beruházás mérlegértékeként a megvásárolt ingatlant valamint a felmerülő beruházási összegeket? (Esetleg szükséges-e a már közzétett beszámolók ismételt közzététele a szóban forgó mérlegtételek kivezetése után?) Továbbá, helyesen járt-e el a Társaság, amikor az ingatlanhoz kapcsolódóan költségeket és bevételt számolt el?

    2. Amennyiben a fenti évek beszámolói helyesek, akkor az ingatlan és ezen ingatlanon folyamatban lévő beruházások kivezetése 2011. évben kizárólag a rendkívüli ráfordításokkal szemben történhet? 3. Helyes-e a Társaság véleménye, miszerint amennyiben az ellentételezésre irányuló jövőbeni egyezség, per lezárul és a Társaságot kártalanítás illeti meg, azt egyéb bevételként, nem pedig rendkívüli bevételként kell a bírósági döntés üzleti évében elszámolni? Illetve helyes-e az a vélemény, hogy amennyiben a társaság kártanítást nem kap és az ingatlan korábban megfizetett ellenértéke sem kerül visszafizetésre, a tranzakció az ingatlan és ezen ingatlanon folyamatban lévő beruházások 2011. évi kivezetését vonja csak maga után? Helyes-e az a meglátás, hogy a 2005-2011-es időszakban az ingatlannal kapcsolatban elszámolt bevételek, költségek, ráfordítások miatt a cégnek nincs teendője, akkor sem, ha kártalanítás történik és akkor sem, ha kártalanítás nem történik?

    1. Az ingatlan és folyamatban lévő beruházás értéke ugyan a 2005-2010. évi beszámolók adatait tekintve minden évben jelentős és lényeges, de ezek összeállítása során a Társaság hibát nem követett el, hiszen az érvényes szerződések és törvények értelmében jogszerűen és helyesen mutatta ki könyveiben és beszámolójában az ingatlan és a folyamatban lévő beruházás értékét, továbbá jogszerűen számolt el ezzel kapcsolatban bevételeket valamint költségeket és ráfordításokat. 2. Tekintettel arra, hogy a bírósági végzés 2011. év végén mondta ki az érvénytelenséget és az eredeti állapot helyreállítása akkor kezdődött meg, az ingatlan és a folyamatban lévő beruházások kivezetése 2011. évi gazdasági eseménynek minősül, így azt 2011-ben kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megtenni. A bírósági végzés csak a 2011. üzleti év eredményére lehet hatással. A korábbi évek beszámolóit nem kell ismételten közzétenni. (Tehát nem beszélhetünk a korábbi adásvételről szóló számla „sztornírozásáról” és a gazdasági esemény 2005-re történő rögzítéséről.) 3. Az ellentételezésre irányuló jövőbeni egyezség, per lezártakor, a lezárás üzleti évében a 2005-2011-es időszakban az ingatlannal kapcsolatban elszámolt bevételek, költségek, ráfordítások kapcsán a cégnek nincs teendője, mindegy, hogy történik kártalanítás vagy sem, - amennyiben a társaságot kártalanítás illeti meg, azt egyéb bevételként kell elszámolni, - amennyiben a cég kártanítást nem kap és az ingatlan korábban megfizetett ellenértéke sem kerül visszafizetésre, a lezáráskor nincs teendő, a tranzakció a 2011. évi eszköz-kivezetést vonja csak maga után."

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "1) Ügyfelünk az év végi forgalmának fellendítése érdekében sorsolásos nyereményjátékot szervez a 2012.12.31-ig bezárólag a kapott blokkok vesznek részt a sorsolásban, a játék során a vásárlást igazoló blokkok beküldői között értékes tárgynyereményt (személygépkocsi, bankkártyán lévő pénzjutalom) sorsolnak ki 2013-ban (a juttatandó nyeremény összege és a juttatás időpontja is biztos, de a mérlegkészítés időpontja utáni dátum)
    2) A dolgozók részére a 2011-es év terhére jutalomkeret lett megállapítva, amely keret egy részét 2012-ben a dolgozók választásuk szerint étkezési utalvány formájában (illetve egyéb cafeteria juttatások formájában) is felvehették a jutalomkeret költségként a PIE-al szemben el lett számolva a 2011-es év gazdálkodásának terhére, az összemérés elvét alkalmazva

    1. kérdés: helyes-e, ha az összemérés elvét alapulvéve a 2012-ben realizálódott többletbevétellel szemben elhatároljuk költségként a nyeremény összegét, vagy mivel a tárgynyeremény, vagy pénznyeremény átadása 2013-ben lesz, csak 2013. évet terhelő költségként veendő figyelembe? Ha időbeli ehatárolásként nem számolható el, képezhető-e céltartalék a várható fizetési, illetve juttatási kötelezettségre? (igaz, hogy az esedékesség összege és időpontja nem bizonytalan)
    2. kérdés: a passzív időbeli elhatárolások között helytelenül került figyelembe véve a 2011. évre vonatkozó jutalomkeret azon összege, amely nem bérként, hanem béren kívüli juttatás formájában került kifizetésre?
    Véleményem szerint mindkét pontnál az összemérés elvét alkalmazva én jogosnak tartanám az időbeli elhatárolásként történő költségkénti elszámolást, mivel mindkét esetben a megelőző üzleti év eredményében realizálódik a kifizetendő juttatás haszna. (bevétel növekedés és a dolgozók munkájának jutalma). a 2/- ponthoz kapcsolódóan én nem látom indokoltnak, hogy ha a jutalom kifizetése nem pénzben, hanem egyéb formában történik, hogy a kifizetés formája miért befolyásolná azt, hogy az adott költséget mely év eredményében veszem figyelembe."

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Azt szeretném megtudni, hogy ha egy vízszolgáltató kft. beolvadása során átértékelést nem tervezünk, de az eszközök egy részéről tudható, hogy a törvény erejénél fogva ingyenesen át kell adni az illetékes önkormányzatnak. Javasolhatom-e hogy az átadásra kerülő eszközök értékében képezzenek céltartalékot?"

    2012. szeptember


    Tovább a válaszhoz


    "Hitelintézet 2001.óta általános kockázati céltartalékot nem képez, a korábban megképzett összeget mérlegében kimutatja. A felhasználásával kapcsolatban kérdezem, hogy mikor köteles a hitelintézet az általános kockázati céltartalékot felhasználni? Pl.megteheti-e azt, hogy ha a követelés fejében átvett eszközre vagy követelésre további értékvesztés elszámolása válik szükségessé, akkor nem használja fel a korábban megképzett általános kockázati céltartalékot, hanem a tárgyévi eredménye terhére számolja el értékvesztést, mivel az eredménye ezt lehetővé teszi és csak akkor használja fel az általános kockázati céltartalékot, ha a tárgyévi eredmény oly mértékben csökkenne, hogy a különböző prudenciális mutatók /szav.tőke, fizetőképességi mutató/ minimális szintjét nem érné el?

    Hitelintézet 2001.óta általános kockázati céltartalékot nem képez, a korábban megképzett összeget mérlegében kimutatja. A felhasználásával kapcsolatban kérdezem, hogy mikor köteles a hitelintézet az általános kockázati céltartalékot felhasználni? Pl.megteheti-e azt, hogy ha a követelés fejében átvett eszközre vagy követelésre további értékvesztés elszámolása válik szükségessé, akkor nem használja fel a korábban megképzett általános kockázati céltartalékot, hanem a tárgyévi eredménye terhére számolja el értékvesztést, mivel az eredménye ezt lehetővé teszi és csak akkor használja fel az általános kockázati céltartalékot, ha a tárgyévi eredmény oly mértékben csökkenne, hogy a különböző prudenciális mutatók /szav.tőke, fizetőképességi mutató/ minimális szintjét nem érné el?"

    2011. november

    Tovább a válaszhoz