Főoldal

Keresés

Találatok száma: 5

    "Egy civil szervezet (egyesület) rendszeresen pályázati bevételből valósítja meg programjait. A nyertes pályázat alapján támogatási szerződést kötnek, amelyek finanszírozása vegyes, vagy utólagosan az elszámolás elfogadása után, vagy a szerződés aláírása után történik a támogatási összeg kifizetése. A nyertes pályázat nem működési és nem fejlesztési támogatás, hanem a civil szervezet alapító okirata szerinti program megvalósítását támogatja. Pl: a tudatos vásárlás népszerűsítése, felvilágosító kampány szervezése. A pályázat támogatást ad a program költségeihez, támogatott időszak 2015. 08.01-től 2016. 07.31-ig. Jelen esetben a támogatási szerződést a szervezet aláírta, a szerződés szerinti programot elkezdte, de a támogatási összeg csak a mérleg készítése után folyt be, és a támogatási összeg elszámolási kötelezettsége a program végétől számított 30 nap. A támogatási összeg kiutalásának nem volt feltétele elszámolás, részelszámolás.(pl: támogatott program időtartama 2015.08.01-től 2016.07.31-ig, mérleg készítés 2016.01.31-ig, a támogatási összeg befolyt 2016. június 05-én, az elszámolás határideje 2016.08.31., a támogatási összeg 100 pénz. A elszámolásról nem feltétlenül érkezik értesítés, illetve az is előfordulhat, hogy az elfogadás csak egy év múlva érkezik meg. A szervezet a támogatott programot szerződés szerint elkezdte, kiadásai merültek fel, amelyeket elkülönítetten kezelt és 2015.08.01-től 2015. 12.31-ig ez 80 pénz. A beszámoló elkészítésekor az alábbi időbeli elhatárolást alkalmazták, az Szt.32.§. (1) bek-re hivatkozva: "Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni.......valamint az olyan járó árbevételt, kamat és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el." T 39.. Aktív időbeli elhatárolás K. 9.... Pályázati bevételek (egyéb bevétel) 80 pénz. Ezt az eljárást a számviteli politikában rögzítették, előzőleg a szervezetnél könyvvizsgálat nem volt. Az elhatárolás alátámasztása: az aláírt támogatási szerződés, a szerződés szerinti kiadások kigyűjtése volt, azaz a ténylegesen felmerült kiadásokra járó bevétel elhatárolása történt meg. Azaz a szerződés alapján a szervezetnek "járó bevétele" keletkezik, mivel a teljes támogatási összeg kiutalása nem elszámolás elfogadásához kötött, mert az még a program megvalósítása közben, de a mérlegkészítés után érkezik meg. A társaság értelmezése szerint az egyéb bevételek között ki lehet mutatni a fenti aktív időbeli elhatárolással a mérlegkészítésig be nem folyt támogatási összegrészt. Másik vélemény szerint: Megkerestem a számviteli törvény támogatásokra vonatkozó részét ( 77.§ 2/d és utolsó bek. és 3/m), tehát : 77. § (1) Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek pénzügyi műveletek bevételeinek. (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni: ... d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, ..amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a d) pontban foglalt támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént. (3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni: m) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a (2) bekezdés d) pontja alá nem tartozó, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét E szerint a felmerült kiadásokat kellett volna elhatárolni úgy, hogy: T. 39.... K 59..... 80 pénz. És majd a teljes pályázati összeg beérkezésekor lehet az elhatárolást feloldani.

    Kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni, hogy a fenti eljárások közül: - melyik a helyes és az elfogadható vagy mindkét eljárás helyes, és ebben az esetben a számviteli politikában leírt eljárást célszerű alkalmazni. A kollégákkal és könyvelő ismerősökkel való konzultálás azt mutatja, hogy a gyakorlatban mindkét megoldást alkalmazzák és a könyvvizsgálói vélemény is megoszlik. Továbbképzések alkalmával is feltettem ezt a kérdést, de egyértelmű választ nem kaptam.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.

    A véleményem az, hogy a jelenlegi számviteli tv.-i megfogalmazás szerint csak akkor lehet a járó bevételt elhatárolni, ha az a mérlegkészítésig befolyt vagy az elszámolás megtörtént. A költségek elhatárolását végképp nem találom életszerűnek, hiszen azok az adott időszakban felmerültek a bérköltségek és járulékai az adott időszakban bevallásra kerültek. Ugyanakkor az életben nagyon gyakori a fenti leírt eset és azt gondolom, hogy az összemérés és valódiság számviteli alapelveknek érvényesülni kell akkor is, ha a megkapott támogatás pénzügyi rendezése a mérlegkészítésig nem folyik be vagy az elszámolás nem történik meg. A valóságban a pályázat tényleges elszámolása után 1-2%-nál nagyobb eltérés az elfogadott és tényleges kiadások között nincs és a kiutalt pályázati összeg 98-99%-ban véglegesítésre kerül. A két alapelv érvényesülése akkor teljesül, ha a a járó bevételt elhatárolom azaz a felmerült költségekhez rendelem. A fenti törvényi hivatkozásban szerepel " Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik." Kérem szíves segítségüket ebben, hogy milyen külön jogszabály rendelkezhet erről, mert Én még ilyennel nem találkoztam, valamilyen speciális egyedi támogatás esetén létezik külön jogszabály? Mégegyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy nem fejlesztési célú és nem működési költségre kapott támogatásról van szó."

    2017. február

    Tovább a válaszhoz


    "Nonprofit gazdasági társaság előtársasági éves beszámolójának könyvvizsgálata a Ctv. szerinti közhasznúsági melléklettel.

    A közhasznú nonprofit gazdasági társaság által készített és törvény szerint kötelezően közzéteendő közhasznúsági melléklet könyvvizsgálatával kapcsolatosan mely standard alkalmazandó. A független könyvvizsgálói jelentés mely részében kell erre kitérni, illetve van-e ehhez alkalmazandó szöveg.

    Véleményem szerint az éves beszámolónak nem része a közhasznúsági melléklet.
    Jelentés egyéb jogi és szabályozási követelményekről fejezet alatt rögzíteni a könyvvizsgálatra vonatkozó megállapítást. A 700 és 800 standardokat vizsgáltam. A megállapítás teljes körűsége miatt érzek bizonytalanságot.
    "

    2013. január


    Tovább a válaszhoz


    "A Gt-ben említett jogszabály az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről. Ez a törvény nem tartalmaz előírást a kötelező könyvvizsgálatra vonatkozóan. A 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, amely „a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szól, 2009. július 1-től törölte a rendelet hatálya alá tartozó szervezetekből a közhasznú társaságokat. Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) ugyanezen időpontól már szintén nem tartalmaz szabályokat a közhasznú társaságokat illetően. A fentiekből az következik, hogy a nonprofit gazdasági társaságokra könyvvizsgálat tekintetében a Gt-ben, illetve a számviteli törvényben meghatározott szabályok az irányadók. Ez pedig azt jelenti, hogy egy nonprofit Kft könyvvizsgálati kötelezettségét, függetlenül attól, hogy közhasznú-e, vagy sem, a száz milliós nettó árbevételi értékhatár, illetve az 50 fő létszám dönti el.
    A tények alapján a nonprofit közhasznú Kft-k könyvvizsgálata csak az értékhatár túllépés miatt kötelező. Mi a helyzet a közalapítványok könyvvizsgálatával? Egyes közalapítványokat az szja 1%-nak gyűjtésére hoz létre egy önkormányzat. A közalapítványnak sem a bevétele sem az eredménye nem teszi lehetővé, hogy a könyvvizsgálati díjat kifizethessék. Értelmezésem szerint 2009. július 01.-től ezeknél a szervezeteknél sem kötelező a könyvvizsgálat. Kérem segítségüket a fenti problémámban."

    2011. július

    Tovább a válaszhoz


    "Alapítvány felkérését vállalalva kell-e elfogadó nyilatkozatot küldeni, mivel a fővárosi bírósághoz tartoznak és nem a cégbírósághoz."

    2009. április

    Tovább a válaszhoz


    "Alapítvány felkérését vállalalva kell-e elfogadó nyilatkozatot küldeni, mivel a fővárosi bírósághoz tartoznak és nem a cégbírósághoz."

    2009. március

    Tovább a válaszhoz