Főoldal

Keresés

Találatok száma: 15

    "2016. 01.01-el jogelőd nélkül megalakul a társaság, de csak 2016.02.01-el jegyzik be a Cégbíróságon, azaz egy hónapig előtársaságként működik. Az előtársasági időszakról forint alapú beszámolót készít, tesz közzé (elindult a termelés, értékesítés). 2016.02.01-el forintos könyvvezetésről áttérnek eur könyvvezetésre. Az áttérés napjára vonatkozóan készült külön mérleget könyvvizsgálóval nem hitelesítették. 2016. 02.01-től kezdődő éves beszámolójára könyvvizsgálati kötelezettség áll be a 155 § (4) bekezdése alapján.

    Kérdés
    Hogyan kell rendezni a deviza áttérés miatt elmaradt könyvvizsgálói jelentést? Megfelelő megoldás, ha a 2016.02.01-től kezdődő éves beszámoló könyvvizsgálatáról kibocsátott könyvvizsgálói jelentésben utalok rá, hogy a deviza áttérés miatti eur mérleg, mint az éves beszámoló nyitó egyenlegeit is megvizsgáltam?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A számviteli tv. 145 § (5) bekezdése írja elő, hogy a deviza áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni és könyvvizsgáló által hitelesített külön mérleg alapján kell a könyveket megnyitni az áttérés napját követő nappal. Most már csak utólag tudok a nyitóegyenlegekre vonatkozóan bizonyítékokat szerezni és meggyőződni annak helyességéről."

    2016. március

    Tovább a válaszhoz


    "A számviteli törvény 20. paragrafusában a devizás könyvvezetésnél csak az éves beszámolót említi, az egyszerűsített éves beszámolót nem.
    Kérdés
    Ha egy társaság devizában vezetheti könyveit, készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót, ha a többi feltétel alapján egyébként arra lehetősége lenne?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A törvény szerint: 17. § (1) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a 11. § szerinti üzleti évről az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal éves beszámolót köteles készíteni, illetve a 9. § (2) bekezdésében előírt feltételek esetén egyszerűsített éves beszámolót készíthet. (2)117 Az egyszerűsített éves beszámolónak az éves beszámolótól eltérő előírásait a 96-98/A. §-ok tartalmazzák. a második paragrafus alapján véleményünk szerint készíthet egyszerűsített éves beszámolót az, aki a könyveit devizában vezeti."

    2017. március

    Tovább a válaszhoz


    "Devizás beszámoló készítéséhez szeretnék segítséget kérni . Nem találtam ezzel kapcsolatban a kamara honlapján írásos anyagot. Ha esetleg mégis van, akkor elfogadom, ha azt küldi el részemre.
    2016. 01. 21-én bejegyzett a cégbíróság egy kft-t 3 MFt-os törzstőkével. A tulajdonosok olaszok. A tevékenység export, import lesz, tulajdonképpen a gazdasági események 90 %-a euróban fog zajlani. A tulajdonosok kérése az volt, hogy devizában legyen a könyvvezetés. Hozzám mint könyvelőhöz január végén jutottak el, amikor kész társasági szerződést kaptam, be is jegyezve a cégbíróságon.
    A társasági szerződésben a jegyzett tőke forintban meghatározott, a befizetés is forintban történt. ( így kaptam “őket”).
    A Számviteli törvény 20 § 4. bekezdése szerint devizában lehet elkészíteni a beszámolót, ha a létesítő okiratban ezt megjelölte.
    A társasági szerződésben forintban meghatározott a jegyzett tőke, és semmi nem utal a devizás beszámoló készítésére.
    Az én véleményem az, hogy 2016-ban forintban lehetséges elkészíteni a beszámolót, majd legkésőbb 2016. végén módosítani kell a társasági szerződést amiben rögzítik a jegyzett tőke összegét devizában, és a beszámoló devizában való elkészítésének tényét is.
    A Számviteli Politikát is ennek megfelelően kell majd módosítani 2016. év végén. Ezekkel a feltételekkel 2017-ben már lehetséges devizában készíteni a beszámolót.
    Kérdésem: jól gondolom-e ?
    Az MNB árfolyamot már most bejelentettük. A beszámoló devizában történő elkészítését nem kell bejelenteni máshová. ( alkalmazni fogjuk az ÁFA tv. szerinti 80-81 § szerinti árfolyamot ) A bevallás pedig 2016-ban 1629-es lesz 2017-ben pedig 1729EUD lesz.
    A jogszabály minden esetben áttérést említ , ennek ellenére nem találtam sem tételes megfogalmazást, sem tiltást arra, hogy alakuló cég már induláskor választhatja a devizában való beszámoló készítését ( a felsorolt feltételekkel) .
    Kérdés: választhatja-e induló cég a devizában történő beszámoló készítését?"

    2016. március

    Tovább a válaszhoz


    "Átalakulás könyvvizsgálata kapcsán az alábbi helyzettel találkoztam: Tételezzük fel az alábbi vállalat összeolvadási folyamatot:
    • „A” vállalat – beolvasztó gazdasági társaság: = üzleti év a naptári évvel megegyezik = könyvvezetés devizája: HUF
    • „B” vállalat – beolvadó gazdasági társaság: = üzleti év a naptári évvel megegyezik = könyvvezetés devizája: EUR
    • Vagyonmérleg tervezet mérlegforduló napja: 2014.06.30
    • Összeolvadás tervezett dátuma: 2014.12.31.
    • Végleges vagyonmérleg cégbírósági letétbe helyezésének határideje: 2015.03.31
    • Beolvadó gazdasági társaság tevékenységet lezáró beszámolójának közzétételi határideje: 2015.03.31
    • Beolvadó gazdasági társaság 2014. évi éves beszámolójának közzétételi határideje: 2015.05.31.
    Az „A” vállalat HUF-ban, míg a „B” vállalat EUR-ban vezeti a könyveit. A vagyonmérleg tervezetet a beolvasztó társaság könyvvezetési devizájában kell elkészíteni, vagyis HUF-ban. Az átvevő és beolvadó is jelentős (milliárdos) osztalékot tervez fizetni a 2014.üzleti év után.

    Megfelelő-e az eljárás, ha a beolvadó „B” vállalat EUR-ban elkészített vagyonmérleg tervezetét 2014.06.30. fordulónappal a devizás áttérés szabályainak alkalmazásával először átfordítják HUF-ba és ez alapján a társvállalati kapcsolatok kiszűrésével készítik el az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetét? Kapcsolódó kérdés, hogy a „B” vállalat jegyzett tőkéjének HUF-ban történő meghatározása során melyik árfolyam használata javasolt, illetve engedélyezett, illetve hogy ki jogosult arról dönteni. További kérdés, hogy a vagyonmérleg tervezetében lehetőség van-e, illetve szükséges-e szerepeltetni az év végére tervezett osztalékfizetést az erre vonatkozó tulajdonosi szándéknyilatkozat, vagy egyéb dokumentum alapján? És ki döntsön az osztalékról? Külön-külön (azaz még a beolvadás előtti pillanatban), vagy már a beolvasztó (azaz a beolvadás utáni pillanatban)? Ebből következik az a kérdés is, hogy: Lehetőség van-e arra, hogy eltérés legyen ez alapján a végleges vagyonmérleg (március 31-i) és a közzétételre kerülő éves beszámoló (május 31) között? Ha nem, akkor szerepeltethető-e a tervezett osztalék kötelezettség a március 31-i végleges vagyonmérlegben a tulajdonosi szándéknyilatkozat alapján (a végleges döntés, május 31 előtt) ?
    Az általam gondolt válasz benne van a kérdésben. A "B" vállalat jegyzett tőkéjénél - döntéskori MNB árfolyam? Vagy választott, rögzített árfolyam? Ki dönthet az árfolyamról? - Beolvasztó? Beolvadó? Együttesen? Van rá előírás? Szerintem eltérhet a dec.31-i végleges átalakulási vagyonmérleg a dec.31-i évzáró beszámoló összevont mérlegétől - pl. épp az elfogadott osztalék miatt (de ez nem elegáns), és nem tudom hol lehetne magyarázni ezt az eltérést (a végleges átalakulási vagyonmérlegnek nincs kiegészítő melléklete, ill. az átalakulással létrejövő beolvasztás utáni évzáró beszámolóban pedig nem szerepelnek az átalakulási vagyonmérlegek)! Persze ettől függetlenül lehet utalni rá a végleges beszámoló kiegészítő mellékletében!? Az is logikus lehet, hogy mivel az osztalékról már az összeolvadás után döntenek, az átalakulási mérlegekben még ne legyen benne, csak az átalakulással létrejött összevontban (május 31-i), csak akkor igen nagy eltérés lenne (milliárdos) az osztalék miatt a saját tőkénél és a kötelezettségeknél a végleges vagyonmérleg és az évzáró beszámoló mérlege között.."

    2014. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy magyar székhelyű vállalkozásnak Magyarországon és Németországban is van telephelye. A társaság Németországban adóalanyként bejelentkezett és ott is adózik a német nyereség után. A német bevételek és költségek euroban könyvelésre kerülnek Németországban is. Ugyanezen tételeket Magyarországon is lekönyvelik forintban, elkülönítve a magyarországi bevételektől és költségektől. A magyar könyvelésben rögzítik a társaság összes bevételét és költségét is A bevételek és a közvetlen költségek megosztásra kerülnek a két ország között. Az általános költségeket a bevétel arányában osztják meg, így megállapításra kerül országonként az eredmény is.

    A mérlegben mind a német, mind a magyar követelések és kötelezettségek kimutatásra kerülnek. Kérdés, hogy a németországi devizás követelések és kötelezettségek átértékelési különbözetét illetve az átszámításkor mutatkozó árfolyam különbözetet helyesen hogyan, illetve melyik ország adóalapjánál kell figyelembe venni?

    Ami kizárólag a német bevételek és költségek lekönyveléséhez kapcsolódik (pl Németországban kifizetett bérek, anyagköltség, egyéb szolgáltatás), az a Magyarországon kimutatott német adóalapot módosítja, ami mindkét országhoz kapcsolódik ( pl németországi bankból utalnak magyar bankszámlára ) azt megosztják a két ország között."

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Devizában fennálló hosszú lejáratú adott kölcsön kamata minden évben elhatárolásra kerül, az aktuális év utolsó napi MNB árfolyamán. A tőke törlesztése még nem kezdődött el, az elhatároláson már 3 évi kamat halmozódott fel, így miután ez az aktív időbeli elhatárolásokon szerepel nem lett átértékelve.
    Helyesen járt-e el a cég vagy ezeket a kamatokat az utolsó 2011 évi aktív időbeli elhatárolás kivételével át kellett volna sorolni az egyéb követelések közé, és átértékelni 2011.12.31-vel?
    A kamat összege jelentős, így az esetleges átértékelés az eredményt lényegesen befolyásolja.
    (A kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozások: 2000. évi C. törvény 32.§ és 60.§)"

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt, legutoljára 2002-ben. A tőke befizetések Euróban és USD-ben történtek meg, a román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli (feltüntetve a valamikor befizetett más devizákat is), valamint a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti. Előző években a fordulónapi átértékelés nem történt meg, mivel a kiszámított árfolyam különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. 2011.01.01-től a számviteli törvény 60. §. alapján kötelező a devizás tételek fordulónapi átértékelése. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejes értékét számolta át forintra és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével, mivel a korábban befizetett EUR és USD összegeket a román cégbíróság a befizetés napján érvényes keresztárfolyamon váltotta át lejre, így a jegyzett tőke lej értéke tükrözheti legjobban a korábbi más devizákban befizetett összegeket. Az értékelés alapján nagy összegű leértékelést kellett elvégezni.
    Helyesen járt-e el a társaság vagy a részesedést az utolsó közzétett beszámoló saját tőke lejes értékéhez kellett volna hasonlítani?
    Véleményünk szerint helyesen járt el a társaság, a leányvállalat saját tőke értékét csak az értékvesztés elszámolásának indokoltságához kell figyelembe venni."

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "2011. január 1-től a Számviteli Törvény 60. § (2) szerint a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített - minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.

    Kérdésem, hogy a mérlegkészítésig kiegyenlített vevőkövetelést, illetve szállítói tartozást nem lehet-e a kiegyenlítéskori árfolyammal értékelni, a 4§ (4) bekezdésben foglalt lehetőségre hivatkozva. 4.§ (4) A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet - a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett - eltérni, ha az adott körülmények mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása [ideértve a (3) bekezdés szerint a kiegészítő mellékletben való bemutatást is] nem biztosítja a (2) bekezdés szerinti megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is.

    A valódiság, illetve az óvatosság elve alapján én elfogadnám a mérlegkészítésig kiegyenlített tételek kiegyenlítéskori árfolyamának alkalmazásával történő átértékelést. A 2011/12/31-i kiugró árfolyamok az említett esetekben "elfogadhatóbb" valósabb árfolyam különbözeteket (eredmény kihatásokat) mutatnának."

    2012. április

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság a EUR-ban betétet helyezett el. Keletkezik -e árfolyamkülönbözet a lekötéskori árfolyam és a lejáratkori árfolyam között?"

    2012. április

    Tovább a válaszhoz


    "Egy magyar vállakozásnál külföldi kivitelező, több év alatt végezte a gépberuházás kivitelezését. Devizában kerültek a részszámlák kiállításra a teljesítmények alapján. A mérleg fordulónapon megtörténtek a devizás szállítói kötelezettségek átértékelése és az összevont árfolyamkülönbözet az eredmény terhére került elszámolásra, ez az érték tartalmazta a beruházási számlák nem realizált árfolyam különbségét is.
    A számviteli törvény szerint a beruházás aktiválása során a szállítói számlák kifizetésekor realizált árfolyam különbség a bekerülési ár része.
    Az elszámolásokból következik, hogy a számviteli nyilvántartásokban a beruházási számlák árfolyam különbsége, csak a tárgyévi árfolyamváltozást mutatja, az előző években felmerült árfolyamkülönbség összevontan elszámolásra került.
    A beruházás aktiválása során a bekerülési érték részét képezi “a devizakötelezettségnek az eszköz üzembehelyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete”.
    Helyesen éretelmezzük-e a törvényi előírást, ennek alapján az előző években elszámolt árfolyamkülönbözeteket visszavesszük, aktiváljuk és évekre visszamenőleg önellenőrizzük a társasági és különadó bevallásokat, mivel jelentős összegű a “ feltárt hiba”, ezért ismét közzé kell tenni a beszámolót?
    - 2000. évi C. törvény 60. § (3) szakasza összevont árfolyam különbözet elszámolása
    - 2000. évi C. törvény 47. § (4) szakasza bekerülési értéknél az üzembehelyezésig elszámolt árfolyam különbség aktiválása"

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz