Főoldal

Keresés

Találatok száma: 10

    "Egy társaság olyan, kiváláshoz kapcsolódó vagyonmérleg-tervezetet kívánt a cégközlönyben közzétenni, amelyben a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében (Szt. 136. § (7) a) negatív eredménytartalék is szerepelt (a saját tőke követelmény egyébként teljesült). A cégközlöny lektorátusa a mellékelt indoklással javításra visszaküldte a közleményt: elővezetett álláspontjuk szerint a továbbműködő társaságra is alkalmazni kell az Szt. 140. §-ban szereplő "átalakulással létrejövő gazdasági társaság" fogalmát, és a kapcsolódó követelményeket, adott esetben a 140. § (1) szakasza szerinti pozitív eredménytartalék előírását. Az állásfoglalás nem említi 138. § (6) bekezdését, mely szerint az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában az eredménytartalék negatív előjelű is lehet.

    Kérdés
    Ha egyéb tőkekövetelmények teljesülnek lehet-e a kiválással érintett, változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében és végleges vagyonmérlegében negatív előjelű eredménytartalék?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Álláspontom szerint ha a cégközlöny lektorának véleményét fogadjuk el, akkor számos olyan (pl. projekt céget, start-up céget) kizárunk az átalakulásból, amely még abban a fejlődési szakaszban van, amikor még nem képződik nyeresége. Ismereteim szerint azontúl, hogy a saját tőke nem lehet kevesebb a jegyzett tőkénél, nincs olyan általános kötelezés, amely kizárná, illetve tiltaná a negatív eredménytartalék átmeneti, vagy tartós meglétét. Véleményem szerint a továbbműködő társaság vagyonmérleg-tervezetére az Szt. 138. § (6) bekezdést, illetve végleges vagyonmérlegére a 141. §-t alkalmazva lehetséges negatív eredménytartalék, még akkor is, ha 141. § (3a) szakasza az alapkérdésben a lektorátus kiinduló álláspontját erősítheti meg."

    2018. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság a 2014 évi negatív mérleg szerinti eredménye megállapítását követően (veszteség) saját tőkéje is negatív lett. A veszteség fedezésére a beszámolót jóváhagyó taggyűlés/tulajdonos pótbefizetés mellett döntött, melyet pénzügyileg teljesített is.
    A társaság tulajdonosa elképzelése szerint szeretné átrendezni a pótbefizetést jegyzett tőkévé. A „ki nem mondott” végső cél a részesedésének a növelése.
    A téma több kérdést is felvet.

    1. Jól gondolom/tudom-e, hogy a pótbefizetésből nem lehet „direkt módon” tőkét emelni?
    2. A tulajdonos által adott kölcsönből a törzstőke emelése történhet-e ázsióval úgy, hogy az ázsió a tőketartalékba kerül, majd a tőketartalék átvezethető-e a negatív eredménytartalék terhére?
    3. Ezt követően a pótbefizetés visszafizethető-e a tulajdonos részére?
    4. Előfeltétele-e a pótbefizetés visszafizetésének az, hogy az eredménytartalék pozitív legyen?
    5. Teljesíthető-e a pótbefizetés visszafizetése a vevőkövetelés átadásával. (Az is eszköz)
    6. Ebben az esetben a vevőkövetelést is az értékesítés szabályai szerint kell átadni?

    (A legjelentősebb vevő a társaságnál a tulajdonos, aki közösségi adóalany. Ekkor a számlát a közösségi adóalany részére nyújtott szolgáltatás szabályainak megfelelően kell elkészíteni?)
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A külön-külön feltett kérdésekre összefoglalóan a következő megoldást találom jónak:

    1.  A pótbefizetés semmiképpen nem kerülhet egyenesen a jegyzett tőkébe, a vonatkozó jogszabályok a visszafizetést írják elő.
    2. Ha a visszafizetés nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. (Sztv. 38. § (10) bek.) Egyelőre nem látom tisztán, hogy a korábban már kiszámlázott teljesítést – ami a vevőállományban szerepel – ki lehet még egyszer számlázni?
    3. A pótbefizetés visszafizetésének nem előfeltétele, hogy az eredménytartalék pozitív legyen, a pótbefizetés visszafizethető összegének megállapításánál kizárólag a saját tőke és a jegyzett tőke arányát kell vizsgálni.
    4. A tulajdonos által adott kölcsönből történhet tőkeemelés akár ázsióval is, majd ezt követheti a pótbefizetés visszafizetése a saját tőke és a jegyzett tőke viszonyának figyelembe vételével."1. Jól gondolom/tudom-e, hogy a pótbefizetésből nem lehet „direkt módon” tőkét emelni? – Igen, a pótbefizetés nem vezethető át a jegyzett tőkére.
      2. A tulajdonos által adott kölcsönből a törzstőke emelése történhet-e ázsióval úgy, hogy az ázsió a tőketartalékba kerül, majd a tőketartalék átvezethető-e a negatív eredménytartalék terhére? – Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a tulajdonos a követelését apportálja a társaságba. Ennek folyamán lehetőség van arra, hogy a tőkeemelés egy része a tőketartalékba kerüljön, kvázi ázsióval. Ezt követően a számviteli törvény 37. § (1) c) pontja szerint lehetőség van a tőketartalék átvezetésére az eredménytartalékba a veszteség mértékéig.
      3. Ezt követően a pótbefizetés visszafizethető-e a tulajdonos részére? – A pótbefizetés feltétele, hogy a ne legyen tőkehiány a társaságnál. Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek.
      4. Előfeltétele-e a pótbefizetés visszafizetésének az, hogy az eredménytartalék pozitív legyen? – A pótbefizetés a veszteségek fedezetére szolgál. Véleményem szerint, ha a saját tőke eléri a törvényben meghatározott szintet, akkor a pótbefizetés visszafizethető.
      5. Teljesíthető-e a pótbefizetés visszafizetése a vevőkövetelés átadásával. (Az is eszköz) – Igen, van lehetőség a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközzel történő visszafizetésére.
      6. Ebben az esetben a vevőkövetelést is az értékesítés szabályai szerint kell átadni? – Igen, a számviteli törvény 38. § (10) bekezdése szerint az értékesítés szabályai az irányadók.
      Maradt azonban egy nyitott, vagy félreértett téma számomra. Ezt szó szerint idézem: "Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek. " Ebben a részben a problémát az okozza, hogy ha az eredménytartalék már nem negatív... kitételt nem találtam meg jogi környezetben.

    2016. március

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk (kft.) az utolsó mérlege alapján az alábbi saját tőke szerkezettel rendelkezik. Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 220.334 Eredménytartalék -368.767 Lekötött tartalék 145.108 MSzE 10.512 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187 A cégben levő lekötött tartalék veszteség miatti tulajdonosi pótbefizetésként került a társaságba. Ezen tőkeszerkezet alapján (a lekötött tartalékra vonatkozó korlátozás miatt) osztalékot a cég nem fizethet. A Kft. egyszemélyi tulajdonosa a társaságot Zrt-vé átalakítani tervezi és ennek során a tőkestruktúrát oly módon tervezi módosítani, hogy a lekötött tartalék és a tőketartalék terhére az eredménytartalék negatívumát pótolják. Ezt követően az új cég tőkeszerkezete az alábbi lenne: Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 7.187 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187

    Bizonytalanok vagyunk annak megítélésében, hogy a cég a pótbefizetésként bekerült lekötött tartalékot felhasználhatja-e a két másik tartalékkal szemben, avagy ezzel a Sztv. 38. § (4-6)-ba ütközne, amely szerint a pótbefizetés csak a visszafizetéssel szüntethető meg. (Ezen rendelkezések a pótbefizetés eredetű lekötött tartalékot nem engedik meg más tőkeelemek javára elszámolni.)

    Álláspontunk szerint az átalakulás során a cég kilép a számviteli tv. fenti szabályai alól és csak az átalakulásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia, amelyek a tőkeszerkezet módosítása tekintetében ilyen korlátozást már nem tartalmaznak. /138. § (6) és 140. (1-2)/ Kérjük segítségüket a fenti ügy kapcsán."

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Átalakulás, beolvadás, két cég vesz részt, a beolvadó és az átvevő, mind a kettő eredménytartaléka negatív, mind a kettő saját tőkéje pozitív és meghaladja a kötelező értéket.
    Átalakulás, beolvadás esetén a saját tőke elemeinek értékelésével kapcsolatos kérdés: a beolvadó társaság eredménytartaléka negatív, ez megengedett a SzT. 138 § (6), a beolvadó társaság az átalakulás során megszűnik. Az átvevő társaság változatlan formában működik tovább, könyveit nem zárja le, új adószámot, stb nem kap. Vonatkozik-e rá a SzT. 140 § (1) bekezdése? Azaz lehet-e a jogutód vagyonát tartalmazó oszlopban negatív eredménytartalék. A saját tőke meghaladja a jegyzett tőkét, ami magasabb, mint a cégformára kötelezően előírt összeg, így egyéb szempontból megfelel a saját tőke összege.
    Számviteli törvény 136-140 § és 141 §"

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Azt szeretném megtudni, hogy ha egy vízszolgáltató kft. beolvadása során átértékelést nem tervezünk, de az eszközök egy részéről tudható, hogy a törvény erejénél fogva ingyenesen át kell adni az illetékes önkormányzatnak. Javasolhatom-e hogy az átadásra kerülő eszközök értékében képezzenek céltartalékot?"

    2012. szeptember


    Tovább a válaszhoz


    "A Számv.-tv 2/A.§ (3) bekezdése értelmében az Eva-tv. hatálya alól a Számv.-tv hatálya alá visszakerülő bt-re a jogelőd nélkül alapított vállalkozásokra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A (4) bekezdés előírja, hogy bt-nek tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegben az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a törvényi előírásoknak megfelelő összegben , a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegben felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
    Kérdésem, hogy a nyitó mérlegben a saját tőkén belül, az eszközök és kötelezettségek különbözetét a tőketartalékba vagy az eredménytartalékba kell figyelembe venni."

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    ""A" vállalkozás beolvad "B" vállalkozásba. A beolvadás könyvszerinti értéken történik átértékelés nélkül."A" vállalkozás jegyzett tőkéje 10 egység, tőketartaléka 10 egység, eredménytartaléka -4 egység, lekötött tartaléka 2 egység. A lekötött tartalékot a cég tulajdonosa több évvel ezelőtt pótbefizetés címén nyújtotta a Társaságnak. "B" vállalkozás jegyzett tőkéje 5, tőketartaléka 5, eredménytartaléka 10 egység. Nincsenek egymással szembeni részsesedései, követelése, kötelezettsége. Új tulajdonosok nem lépnek be régiek nem lépnek ki. Az átalakulással létrejövő cég vagyommérleg-tervezetének különbözetek oszlopában nem szerepel semmi. Az átalakulással létrejövő cég vagyonmérleg-tervezetében az egyes saját tőke elemek simán összeadódnak, illetve a rendezés oszlopban ezt a tulajdonosok úgy szeretnék megváltoztatni, hogy a lekötött tartalékot átvezetnék az eredménytartalékba. Így az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérle-tervezetének utolsó oszlopában az alábbi számok szerepelnének: Jegyzett tőke: 10+5=15, tőketartalék 10+5=15, eredménytartalék -4+10+2=8, lekötött tartalék: 0.
    Kérdés
    A) A beolvadás során az átalakulással létrejövő cég vagyonmérleg- tervezetében lehetséges-e a rendezés oszlopban a fenti lekötött tartalékot átvezetni az eredménytartalékba? B) Ha az A) válasz szerint nem lehet, és éppen ezért az átalakulás második döntése alkalmával úgy döntenek a tulajdonosok, hogy a pótbefizetést visszautaltatják, akkor az átalakulással létrejövő cég vagyonmérlegtervezetben lehet-e a lekötött tartalékot a különbözetek oszlopban a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségekhez átvezetni?
    A) Álláspontom szerint lehetséges, mivel a cégek tulajdonosai szabadon átrendezhetik a saját tőkét az átalakulás során, feltéve, hogy az átrendezés után mindem elem pozítív marad, azaz a saját tőke nem kevesebb, mint a jegyzett tőke. B) Álláspontom szerint ezt kell csinálni, hogy a vagyonmérleg-tervezet az átalakulás időpontjában majdan meglévő tőkehelyzetet tükrözze (hiszen addigra már a pótbefizetést visszafizették.) "

    2011. július

    Tovább a válaszhoz


    "A Kft. 3 000 eFt. jegyzett tőkét leszállította 500 eFt.-ra. 10 000 eFt. szabadon felhasználható az eredménytartaléka. A társaság az eredménytartalékot nem kívánja csökkenteni.
    A jegyzett tőke leszállításával arányos eredménytartalék-kivonás lehetőség illetve kötelezettség?"

    2009. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság a jegyzett tőkéjét 50%-al kívánja leszállítani tőkekivonással. Ezáltal az eredménytartalék és a tőketartalék is csökken arányosan. A kérdésem a fejlesztési tartalékként képzett lekötött tartalék arányos része. Úgy gondolom, hogy a lekötött tartalék nem csökkenthető 50 %-al. Viszont a lekötött tartalék is része a saját tőke jegyzett tőkén felüli részének, ezért kérdésként merült fel, hogy esetlegesen ennek az értéke nem fizethető-e ki az eredménytartalékból?

    A másik kérdésem: E társaságnál a jegyzett tőke felemelése korábban az eredménytartalékból történt. Ez a tény befolyásolja-e a tőkeleszállítást valamilyen módon? Úgy gondolom, hogy nem, csak annyiban, hogy a tőkeleszállítás kifizetésénél e jegyzett tőke résznél le kell vonni a 25%-os Szja-t és esetleges 14 %os Eho-t."

    2008. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Negatív adózott eredmény mellett lehet-e eredménytartalékot bevonni osztalék fizetés céljára?"

    2008. május

    Tovább a válaszhoz