Főoldal

Keresés

Találatok száma: 7

    "Egy kft. ingatlant vásárolt 2012. évben, melyet aktivált. Az ingatlanvásárlással egyidejűleg bankgaranciát is vállalt 3 cég nevében, valamint különböző költségeket is átvállalt, pl. elmaradt építményadó stb. Az egyik cég ellen felszámolási eljárás indult, mely befejeződött, és a felszámoló megküldte a behajthatatlanságra vonatkozó nyilatkozatát.

    Elegendő-e felszámoló behajthatatlanságára vonatkozó nyilatkozata a számviteli leírásra, adóalap növelés nélkül, vagy alkalmazhatjuk-e azt az eljárást, hogy nem rendkívüli ráfordításként kerül kivezetésre a megállapított összeg, hanem mint az ingatlan vétellel kapcsolatos ráfordításként, mely a tudomásunkra jutáskor aktiválásra kerül az ingatlanra?"

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "Követelés értékvesztésénél (Sztv. 55/1 p.) a tartósság és a jelentősség követelménye hogy egyeztethető össze a valódiság elvével, ha az év végén (vagy a fordulónak és a mérlegkészités időpontja között) derül ki, hogy a csődeljárás csődegyezség hiányában felszámolásba megy át?"

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy felszámolási névjegyzékbe bekerülni akaró cég felkért, hogy heti 1 napot legyek nála alkalmazásban. ez szükséges előírás, hogy bekerüljön.

    Lehetek-e heti 1 napban ott is alkalmazott? Kell-e engedély a könyvvizsgáló cégtől, ami a sajátom?

    Véleményem szerint elvileg igen visszavezetve a felvételi előírásokra: Kkt. 11. § (2) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti feltétel teljesítésétől – indokolt esetben – el lehet tekinteni a természetes személynél, ha munkáltatója (foglalkoztatója) írásban nyilatkozik arról, hogy a kérelmező a kamarai tag könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni, valamint, hogy az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását."

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "A vizsgált vállalkozás 2011. decemberben csődeljárás alá került. A hitelezők a csődeljárási tárgyaláson megszavazták és kérték, hogy a könyvvizsgáló olyan vizsgálatot folytasson le, és ennek alapján olyan elemzést készítsen, amelynek felhasználásával nagy biztonsággal tudjanak dönteni az egyezség elfogadásáról. Az elemzés elkészült, és a hitelezőkkel ismertettük, majd melléklete lett a csődeljárási jegyzőkönyvnek az üzleti tervvel és az ajánlattal együtt. A könyvvizsgálati díjat a vállalkozás nem tudta megfizetni, most felszámolási eljárás alatt áll a cég.
    Ez a követelésünk a felszámolási eljárásnál az F kategóriába került. Helyes-e ez a megítélés, vagy a hitelezőknek kell ezt a számlát megfizetni? Erre vonatkozóan nem találtam törvényi helyet, csupán a Cstv. 5 § érinti a hasonló költségek kezelését. "

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "A Törvényszékek az egyszerűsített felszámolás befejezéséről Végzést hoznak, amelyben egységesen rendelkeznek a felszámolói díj megállapítására, eltérően a díj megfizetésére. 1. A Törvényszékek egységesen, a jogszabályoknak megfelelően 300.000,-Ft + ÁFA összegben megállapítják a felszámolói díjat és azt, hogy megfizetésére, felszámolási vagyon hiányában nincs fedezet. A Végzésben intézkedés történik a hitelezők által befizetett regisztrációs díjak átutalására, amely összeg a felszámolói díj egy részének pénzügyi teljesítését eredményezi. 2. Egyes Végzésben a bíró rendelkezik a Törvényszék Gazdasági Hivatala felé, hogy a felszámolói díj 50%-ig (150.000,-Ft + ÁFA) egészítse ki, utalja át a felszámoló részére megállapított díjat és megállapítja, hogy a fennmaradó rész fedezetlen marad. 3. Egyes Végzésben a bíró kötelezi az adós volt vezetőjét, hogy a regisztrációs díjat meghaladó részt a felszámolói díj 50%-ig (150.000,-Ft + ÁFA) fizesse meg közvetlenül a felszámolónak és megállapítja, hogy a fennmaradó rész fedezetlen marad. 4. Más Végzésben a bíró kötelezi az adós volt vezetőjét, hogy a Törvényszék Gazdasági Hivatala által megfizetett díjat (ez a regisztrációs díj vagy a felszámolói díj 50%-a) meghaladó részt a felszámolói díj 100%-ig (150.000,-Ft + ÁFA) közvetlenül a felszámolónak fizesse meg. A felszámoló szervezetek általában úgy értelmezik a Végzést, hogy a jogerős végzés megérkezésének napjával (teljesítési határidő) az adósnak leszámlázzák a Törvényszék Gazdasági Hivatala által megfizetett díjat. A fennmaradó díjrészre annak a nevére állítják ki a számlát aki fizetett és ez esetben a behajtás napja a teljesítés időpontja. A mérlegben, az aktív időbeli elhatárolások között bemutatják a december 31-ig lezárt és Törvényszék elé terjesztett felszámolási eljárások jogerősen megállapított felszámolói díjait, ha a Törvényszéki végzés a mérlegkészítés időszakában megérkezik.

    Mikor kell kiállítani a számlát, milyen összegre és ki a vevő? A fedezetlen díjrészt és annak elszámolását hogyan kell értelmezni, könyvelni? A könyvviteli zárlatban el kell-e számolni az aktív időbeli elhatárolások között a lezárt felszámolási eljárások bevételeit, ha igen ennek milyen feltételei vannak?
    A felszámoló szervezetek részben helyesen, részben hibásan értelmezik és alkalmazzák a vonatkozó jogszabályokat. Véleményem szerint: A felszámolói díjat a felszámolási költségek között kell elszámolni (225/2000. Korm. rendelet 6.§ (1) bekezdés a) pont alapján), amely összeget a Törvényszék elé terjesztett „jelentés és vagyonfelosztási javaslat” is tartalmazza, ezért a felszámolói díjat, mint a felszámolási tevékenység ellátásáért járó ellenszolgáltatást, a Végzésben megállapított összegben kell az adós részére leszámlázni a jogerős Törvényszéki Végzés kézhezvételének napján (ez a teljesítés időpontja). A behajthatatlan számlakövetelést hitelezési veszteségként le kell írni. Nem behajthatatlan a felszámolói díjnak az a része, amelynek megfizetésére a Bíró kötelezést rendelt el (… Gazdasági Hivatal vagy adós volt vezetője). Bekövetkezhet, hogy a kötelezett nem fizet és a behajtás eredménytelen lesz, elévül stb. Ezeket a körülményeket nem a Végzéssel összefüggésben kell vizsgálni, hanem a Sztv. vonatkozó rendelkezései szerint kell értékelni. A felszámoló szervezet a számlakövetelést részben vagy egészben elengedheti és az elengedett követelést a vonatkozó számviteli és adó jogszabályok szerint számolja el. A felszámoló szervezet a felszámolói díjból adhat árengedményt is üzletpolitikai célból vagy egyéb indokok miatt (2007. évi CXXVII. törvény 71.§ (1) bekezdés b) pont szerint). Ez esetben az árengedmény nem képez ÁFA alapot. A felszámoló szervezetek a számviteli törvény előírása szerint járnak el amikor az aktív időbeli elhatárolások között bemutatják a december 31-ig lezárt és Törvényszék elé terjesztett felszámolási eljárások jogerősen megállapított felszámolói díjait, ha a Törvényszéki Végzés a mérlegkészítés időszakában megérkezett."

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Egy ügyvéd ismerősöm kért meg, hogy egy közbenső mérleget / felszámolás miatt készült/ illetve annak írásos dokumentumát nézzem át és szakmailag segítsek értelmezni értékelni.
    A társaság műszaki gépekkel rendelkezik és a felszámolás második évében is még termelt.
    Sem az első közbenső mérlegnél, sem a második közbenső / jelen / mérlegnél nincs az eszközökre amortizáció elszámolva.
    Nem értem, hogy ez hogy lehetséges, illetve mi az a törvényi hely - ha van ilyen - ami megengedi hogy ÉCS-t ne számoljon el a felszámolás ideje alatt a társaság?
    Hol találok olyan irodalmat, ahol a felszámolásra vonatkozóan speciális számviteli és egyéb előírások vonatkoznak?
    A közbenső mérlegre a Sztv. 21.§-a vonatkozik, felszámolásnál is ezt a törvényi helyet kell követni és bár a könyvek lezárását nem teszi lehetővé a törvény, de ez lenne az "indok" az amortizáció elhagyásának?
    A fent említett paragrafus 3. pontja felsorol a forduló napra vonatkozó korrekciós tételeket, melyben szerepel a terven felüli écs. fogalma, ezen pontból "következtetve" meg indokolt lenne az amortizáció elszámolása is.
    Főleg ha arra gondolunk, hogy évekig elhúzódhat a felszámolás,- jelen esetben is- de ha nem akkor is minden évben a mérlegben a valós értéken történő kimutatás egyik indoka az amortizáció elszámolása a tárgyi eszközöknél."

    2011. február

    Tovább a válaszhoz


    "2008. augusztus hónapban szerződést bontottam egy általam könyvvizsgált társasággal. A Kft ezt követően felszámolás alá került. Kérdésem, hogy a felszámoló azonos jogokkal bír-e, mint a volt ügyvezetők a tekintetben, hogy engem a korábbi könyvvizsgálattal kapcsolatos kérdésekben titoktartási kötelezettségem alól mentesítsen?"

    2009. február

    Tovább a válaszhoz