Főoldal

Keresés

Találatok száma: 9

    "Egy gazdasági társaság kockázati tőkealapba kíván befektetni tartós jelleggel.
    Hová kell könyvelnie a befektetés: a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy a részesedésekbe?"

    2018. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft. több építőipari kft.-nek nyújtott jelentős összegű kölcsönt 5 évre. A hitelt nyújtó kft. a kölcsönök után minden évben elszámolta a járó kamatot bevételként, a kft. leadózta és követelésként kimutatta. A szerződésekben foglaltak szerint a megállapodott kamat megfizetése a teljes tőke visszafizetésekor válik esedékessé. A kölcsönszerződések teljesítési határideje lejárt. A kölcsönt felvevő társaságok nem tudnak fizetni, sem tőkét, sem kamatot.
    Kamatra vonatkozó kérdéseim: I. A szerződés lejárta a kamatfelszámítást megállítja? II. A hitelező kft.-nek részesedése van az adós kft.-ben: 1./ az 5 év alatt leadózott kamatra lehet-e értékvesztést elszámolni, úgy, hogy ne kelljen vele adóalapot növelni? Hiszen egyszer már megfizetésre került az adó, - mint kiderült jogtalanul – de még nem behajthatatlan követelés. III. A hitelező kft.-nek nincs részesedése az adós kft.-ben 1./ Ugyanaz a kérdés, mint az előző pontban 2./ Van olyan adós, akinek a felszámolója bizonyos összegeket visszautalt, ezt mire kell elszámolni, tőkére v. kamatra? Mi a sorrend? Hiszen, ha kamatra tudnánk be, akkor az évek alatt leadózott kamat összege nem lenne helyes. Ha a hitelező kft. parkolókat vásárolt az adós cégtől és a fizetés a tartozások fejében beszámítással történt, mivel szemben kell a vételárat kivezetni, tőke v. kamat."

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "A hitelintézet felmondja a kölcsönszerződést, mert adós nem teljesíti a kölcsönszerződésben foglalt feltételeket, a hitelügylettel kapcsolatosan a 0-s számlaosztályban az ügylettel kapcsolatosan kamat ( ügyleti és késedelmi )- és díjkövetelés szerepel.
    Könyvvizsgálói tevékenységem során felmondás esetén eltérő gyakorlatokat tapasztalok.

    A felmondás időpontjától ( hatályba lépésétől) a lejárt és a kölcsönszerződés szerint még eredetileg nem esedékes, de a felmondással esedékessé váló tőkekövetelésre felszámítható-e továbbra is a kölcsönszerződésben rögzített ügyleti ( alap ) kamat, vagy csak a kölcsönszerződésben a késedelem esetére rögzített késedelmi kamat számolható fel ?
    Továbbra is érvényesül-e a hitelintézetek sajátos számvitelét szabályozó korm.rendeletben foglalt törlesztési sorrend?

    Véleményem szerint a felmondással a hitelintézet megszüntette a pénzügyi szolgáltatását, minden, a hitelügylettel kapcsolatos követelése esedékes lesz, ezért már csak a kölcsönszerződésben kikötött késedelmi kamat számítható fel.
    A Ptk. 525. §-a rendelkezik arról, hogy azonnali hatállyal mikor mondható fel a szerződés, a Ptk. 526. § (2) szerint a hitelezőnek a kölcsönösszegre vonatkozó visszakövetelési joga a szerződésben meghatározott lejárat, illetve lejáratok szerint, felmondás esetén pedig a felmondási idő elteltével nyílik meg.
    A 250/2000. (XII.24.) korm.rendelet 10.§-ának (5)-ben foglalt törlesztési sorrendet érvényesíteni szükséges, a befolyt összeget először a 0-s számlaosztályban nyilvántartott kamatokra, díjakra kell fordítani."

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaságnak a hosszú lejáratú deviza hitele után a fordulónapon komoly árfolyam-különbözet vesztesége keletkezett.

    A kérdésem, arra vonatkozik, hogy a ráfordításként elszámolt veszteséget, a társasági adóalap számításánál miként kell, vagy nem kell figyelembe venni?

    A társasági adó 7.§-sa ad lehetőséget arra, hogy választhatok, akkor, ha nyereségem keletkezik az árfolyam-különbözet után. A Tao 8.§-sa visszahivatkozik a 7.§-ra. Az utóbbiból én arra következtetésre jutottam, hogy a választási lehetőségem, csak akkor van, ha nyereséget érek el a hosszú lejáratú árfolyam-különbözetnél. Ezzel a véleménnyel sokan nem osztoznak és a már hivatkozott törvényi helyre való hivatkozással a teljes veszteség összegét pénzügyi ráfordításként számolják el."

    2012. szeptember
     

    Tovább a válaszhoz


    "Befektető tulajdonos készenléti hitelkeretet kíván nyújtani zrt. vállalkozásnak 1 évre likviditási problémák áthidalására, melyből zrt. kölcsönöket hívhat le, ha az üzletmenete ezt szükségessé teszi. A Befektető és a zrt. megállapodnak, hogy a hitel teljes összege a zrt. bankjánál, a zrt. nevén (zrt. tulajdonában levő) megnyitott elkülönített letéti számlán kerül elhelyezésre. A kölcsönök lehívása csak a Befektető egyidejű hozzájáruló nyilatkozata mellett lehetséges zrt. számára. A hitelkeret le nem hívott része után a zrt. rendelkezésre tartási díjat nem fizet, azonban a lehívott kölcsönösszegek után a zrt. a befektetőnek fizet szerződésben meghatározott kamatot. A letéti számlán elhelyezett összeg (hitelkeret) után a bank által fizetett kamat viszont a befektetőt illeti meg. A lehívott kölcsönök biztosítéka az, hogy vissza nem fizetés esetén a kölcsön és kamatai a zrt. alaptőkéjévé konvertálhatóak.
    Hogyan kell (szükséges-e) a fenti tranzakciót zrt. könyveiben kimutatni, amennyiben nem történik az év folyamán lehívás a készenléti hitelkeretből?
    Ellentmondást érzek a között, hogy a hitelkeret összege a zrt. tulajdonában lévő letéti számlán van, de ő nem rendelkezhet felette önállóan, illetve lehívásig a számlán lévő összeg hasznait (kamatát) a befektető szedi. A leginkább egy mérlegen kívüli tételként tudom értelmezni zrt. szemszögéből (Szt. 3§.(8) bekezdés 16. pont), amit csak majd a kiegészítő mellékletben kell kimutatni, de nem vagyok benne biztos. "

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Devizában fennálló hosszú lejáratú adott kölcsön kamata minden évben elhatárolásra kerül, az aktuális év utolsó napi MNB árfolyamán. A tőke törlesztése még nem kezdődött el, az elhatároláson már 3 évi kamat halmozódott fel, így miután ez az aktív időbeli elhatárolásokon szerepel nem lett átértékelve.
    Helyesen járt-e el a cég vagy ezeket a kamatokat az utolsó 2011 évi aktív időbeli elhatárolás kivételével át kellett volna sorolni az egyéb követelések közé, és átértékelni 2011.12.31-vel?
    A kamat összege jelentős, így az esetleges átértékelés az eredményt lényegesen befolyásolja.
    (A kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozások: 2000. évi C. törvény 32.§ és 60.§)"

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság 2007-ben kölcsönt nyújtott egy másik társaság számára. A szerződésben foglaltakat félreértelmezve kamatként könyvelték be a késedelmi kamatrészt a szerződés téves értelmezésekor utólagosan 2010-ben a korábbi évekre visszamenőleg 2007-re, 2008-ra, 2009-re és 2010-re. A társaság a kamatbevételt 2010-re könyvelte be, mivel a kamatbevételek évekre lebontva külön-külön minden évet figyelembe véve nem voltak jelentősek. A Társaság 2011-ben felülbírálta 2010-es könyvelési tételét és a korábban félreértelmezett szerződés kamatrészét (2007-2010) utólagosan korrigálta (visszakönyvelte), mely során külön-külön minden évet érintő kamatbevétel nem érte el a mérlegfőösszeg 2%-át, így nem volt jelentős tétel. Összességében a korábbi évekre utólagosan 2010-ben bekönyvelt kamatbevétel visszakönyvelését jelentős tételként minősítette.
    A társaság helyesen járt-e el 2011-ben, amikor a korábban tévesen 2010-ben előírt 2007-2010 évekre szóló kamatbevételeket - melyek évekre lebontva nem jelentős tételek - visszakönyvelte 2011-ben és a középső oszlopba állította be, mint előző éveket helyesbítő jelentős tételt azzal az indokkal, hogy a 2010-ben előírt 4 év kamatát összességében nézte és jelentős tételként kezelte. A visszakönyvelendő kamatbevétel évekre lebontva nem lett volna jelentős tétel, de 2007-től a felhalmozott összeg már jelentősnek számít az eredménytartalékban felhalmozódott tételek tekintetében. Kérdésem az, hogy 2011-ben a társaságnak háromoszlopos mérleget kell készítenie vagy 2011-es év eredményét kéne, hogy rontsa az előző évek korrekciója?
    Véleményem szerint a feltárt hibákat évente külön-külön kell nézni. Összességében a 2010-ben utólag egy összegben bekönyvelt kamatbevétel nem volt jelentős, ezért nem készült 2010-ben háromoszlopos mérleg. 2011-ben visszakönyvelt kamatbevétel továbbra sem számít jelentős tételnek, mivel a helyesbítéskor is minden évet külön-külön kell tekinteni. Attól függetlenül, hogy 2010-ben került előírásra egy összegben a korábbi évek kamatbevétele, ekkor is figyelembe kellett venni, hogy melyik évet érinti."

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Egy területfejlesztési társulás uniós támogatással valósít meg egy szennyvízcsatorna beruházási projektet. A projekt keretében több település szennyvízelvezetése, szennyvíztisztító telep és egy komposztáló telep építése valósul meg. A Társulás az önerő biztosítására víziközmű társulatot szervezett, amely víziközmű társulati hitelt vesz fel. A hitel fedezete a lakosság lakástakarékpénztári megtakarításai és az önkormányzatok készfizető kezességvállalása. A hitelszerződés értelmében a Társulásnak és az önkormányzatoknak több feltételnek kell eleget tenniük. A hitelszerződés szerint az "Önkormányzatok részéről összesen 2 negyedévnek megfelelő mértékű hitelkamat letétben történő elhelyezése a hitelfelvevő víziközmű társulat Önkormányzatok befizetése elnevezésű elkülönített projekt számlájára." A hitelszerződés értelmében továbbá az Önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a finanszírozás első 10 évében a szerződésben meghatározott összeggel járulnak hozzá a cash flow teljesítéséhez. (azonnali inkasszóval beszedhető) felhasználása az LTP befizetések ill. kamatfizetés esedékességkori forráshiány esetén. A hozzájárulást - a beruházás megkezdésének évétől - minden év december 31.-ig kell teljesíteni a Hitelfelvevő víziközmű társulat Önkormányzatok befizetése elnevezésű számlájára. E pont megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. Amennyiben ezen kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a Bank jogosult az esedékes, de be nem fizetett összeg(ke)t azonnali inkasszó útján az Önkormányzatoktól beszedni és azt a nem fizető magánszemélyek esedékes átutalásainak pótlására fordítani." A fent említett összegeket az önkormányzatok lakosságarányosan fizetik meg az említett bankszámlára.


    A fenti két tételt, hogyan könyveljék a társult önkormányzatok? Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre, vagy függő kiadás vagy felhalmozási kiadás?

    249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 9.sz. melléklet 3. pont f) államháztartáson kívüli pénzátadásnak minősül többek között a vállalkozások, a non-profit szervezetek, a háztartások, az önszerveződések támogatása, a lakástámogatásokkal kapcsolatos kiadások elszámolása (amennyiben a központi költségvetési szerv, az adott fejezet a mindenkori költségvetési törvényben felhalmozási kiadásai között ilyet tervezett), az államháztartáson kívüli garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés. g) A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások számlacsoport azokat az elszámolási számlákat tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban a teljesített kiadás a költségvetési évben nem végleges, azok az államháztartás részére a tárgyidőszakban vagy a tárgyidőszakot követően megtérülnek vagy válnak végleges kiadássá."

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "Egy befektető cégcsoport egyik cége részesedés megvásárlására hosszú lejáratú banki hitelt vett fel CHF-ben.
    A cég jelenleg veszteséges, mivel fizeti kamatokat, viszont még nincs árbevétele és 2008 évben osztalékot sem kap.
    2008-ban az évvégi átértékelésnél igen jelentős összegű árfolyam vesztesége keletkezett, ami még inkább rontja a cég saját tőkéjét.

    Kérdés: ilyen esetben is mindenképpen el kell számolni a teljes árfolyam veszteséget, vagy esetleg el lehet határolni későbbi időszakokra, amikor a lesz fedezete?"

    2009. március

    Tovább a válaszhoz