Főoldal

Keresés

Találatok száma: 6

    "Egy pénzügyi vállalkozás gépjármű kézizálog fedezete mellett ad hitelt (kölcsönt) Semmilyen más tevékenysége nincs. Anya, leány, kapcsolt vállalkozása nincs, mezei hazai cég. Négy fő dolgozik a cégnél, éves bevétele (Kezelési díj, kamat stb.) kb. 60 M Ft. Eddig azt hittük, hogy a vállalkozásnak 2018-tól kötelező lesz az IFRS szerint vezetni a könyveit, beszámolóját az IFRS szerint kell összeállítani. A vonatkozó törvényi hivatkozást viszont most nem találjuk. Az alábbi törvényeket néztük meg: • 2000. évi C. törvény a számvitelről - a 9/A paragrafus feltételes módot használ • 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról • 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról • 250/2000 Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól • A 2015. évi CLXXVIII. törvény a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2017. I. 2-től (Természetesen a 2018-as időállapotot néztük)
    Kérdés
    Az említett vállalkozásnak kötelezőn alkalmaznia kell-e az IFRS-t 2018-tól vagy sem? Illetve ha 2018-tól nem kell, akkor más határidő vonatkozik e rá? köszönettel: Kurunczi Imre
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Véleményem szerint nem a már felsorolt törvények alapján (még egyszer) • 2000. évi C. törvény a számvitelről - a 9/A paragrafus • 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról • 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról • 250/2000 Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól • A 2015. évi CLXXVIII. törvény a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2017. I. 2-től)"

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Egy külföldi anyavállalat 100 százalékban tulajdonosa több magyarországi kisvállalatnak, amelyek szerepelnek az anyavállalat IFRS szerinti konszolidált beszámolójában. Az anyavállalat IFRS szerint konszolidált beszámolót készít, melyet auditáltat, és ehhez a magyar leányvállalatoktól egyedi IFRS beszámoló készítését kéri, melyeket IFRS szerint könyvvizsgálni kell.
    A külföldi joghatóság alá tartozó anyavállalat konszolidált beszámolójába tartozó magyar kisvállalatok a számviteli törvény 3. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti konszolidálásba bevont vállalkozásnak minősülnek-e, illetve vonatkozik-e rájuk ennek következtében a hivatkozott kisvállalatokat a számviteli törvény 155. § (5) bekezdés c) pontja szerinti könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesítést kizáró rendelkezése. Alkalmazható-e a számviteli törvény 119. § (2) bekezdése a kisvállalatokra, amennyiben a csoport összevont beszámolója a kisvállalatok konszolidációból való kihagyása esetén sem torzulna? Kötelesek-e tehát a magyar leányvállalatok a magyar számviteli tv. szerint könyvvizsgálatra, kiválthatja-e az egyedi IFRS beszámolóiknak a könyvvizsgálata a magyar auditot?
    Mivel arra nem tér ki a számviteli tv., hogy konszolidálásba bevont társaság esetében az anyacég csak belföldi illetőségű lehet, vagy külföldi is, így véleményem szerint a fent nevezett leányvállalatok esetében kötelező a könyvvizsgálat, nem vonatkozik rájuk a mentesség.
    Arra vonatkozóan nem találtam semmiféle iránymutatást, hogy az IFRS szerinti könyvvizsgálat a fenti esetben mentesíthetné-e a magyar könyvvizsgálat alól a leányvállalatokat."

    2015. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy külföldi anyavállalat 100 százalékban tulajdonosa több magyarországi kisvállalatnak, amelyek szerepelnek az anyavállalat IFRS szerinti konszolidált beszámolójában. Az anyavállalat IFRS szerint konszolidált beszámolót készít, melyet auditáltat, és ehhez a magyar leányvállalatoktól egyedi IFRS beszámoló készítését kéri, melyeket IFRS szerint könyvvizsgálni kell.
    A külföldi joghatóság alá tartozó anyavállalat konszolidált beszámolójába tartozó magyar kisvállalatok a számviteli törvény 3. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti konszolidálásba bevont vállalkozásnak minősülnek-e, illetve vonatkozik-e rájuk ennek következtében a hivatkozott kisvállalatokat a számviteli törvény 155. § (5) bekezdés c) pontja szerinti könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesítést kizáró rendelkezése. Alkalmazható-e a számviteli törvény 119. § (2) bekezdése a kisvállalatokra, amennyiben a csoport összevont beszámolója a kisvállalatok konszolidációból való kihagyása esetén sem torzulna? Kötelesek-e tehát a magyar leányvállalatok a magyar számviteli tv. szerint könyvvizsgálatra, kiválthatja-e az egyedi IFRS beszámolóiknak a könyvvizsgálata a magyar auditot?
    Mivel arra nem tér ki a számviteli tv., hogy konszolidálásba bevont társaság esetében az anyacég csak belföldi illetőségű lehet, vagy külföldi is, így véleményem szerint a fent nevezett leányvállalatok esetében kötelező a könyvvizsgálat, nem vonatkozik rájuk a mentesség.
    Arra vonatkozóan nem találtam semmiféle iránymutatást, hogy az IFRS szerinti könyvvizsgálat a fenti esetben mentesíthetné-e a magyar könyvvizsgálat alól a leányvállalatokat."

    2015. február

    Tovább a válaszhoz


    "Számos szakmai előadáson felhívták a hallgatóság figyelmét arra, hogy 2015. január 01. napjától az éves beszámolót, 2016. január 01. napjától az egyszerűsített éves beszámolót összeállító könyvelők és auditáló könyvvizsgálók kötelezettek lesznek az IFRS minősítés megszerzésére, szakmai minősítő vizsga letételére.

    Melyik ( később hatályba lépő ) jogszabály-módosítás került elfogadásra erről és annak mi a pontos szövege? "

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelem befektetési célbó vásárolt aranytömböt. Kérem segítségüket annak eldöntésében, hogy árukészlet vagy a forgatási célbó vásárolt értépapírok között kell-e nyilvántartani. Mérlegkészítéskor mi a helyes eljárás? A beszerzési ár és a mérlegfordulónap érvényes ár különbözetének elszámolása? Ügyfelem könyvelőjével e témában vitám van"

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor a saját termelésű vetőmagot önköltségi áron veszi figyelembe. Ez az önköltség azonban nagyon magas is lehet pl. a kedvezőtlen időjárás miatt.
    Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor - ha saját termelésű vetőmagot használnak fel, és ennek önköltsége (a kedvezőtlen időjárás miatt) lényegesen meghaladja a vásárolható vetőmag árát - az irreális önköltséget, vagy egy reális, értékvesztés utáni értéket (árat) kell-e figyelembe venni?
    Az eszközök értékének a meghatározásakor azok reális értékét kell megcélozni a mérleg készítésekor. Ha mezei leltár értéke indokolatlanul nagyra nő, az értékvesztés elszámolása indokolt lehet."

    2011. március

    Tovább a válaszhoz