Főoldal

Keresés

Találatok száma: 7

    "Szerződés átruházási megállapodás jött létre két Társaság között mely szerint a "belépő" fél a "kilépő" fél helyébe lép a "kilépő" fél által már megkötött szolgáltatási szerződéseinek tekintetében és adott időpontól a változatlan tartalmú szerződés alapján szolgáltatást a "belépő" fél nyújtja úgy, hogy ettől kezdve a szolgáltatási szerződésben szereplő valamennyi jog és kötelezettség őt illeti. A szerződés átruházásról közösen értesítik a szolgáltatást igénybe vevőket. A " belépő" fél ezért 10.000.000 Ft összeget fizet a "kilépő" félnek. (Sem eszközök, követelések, kötelezettségek, sem egyéb erőforrások átadására nem kerül sor)

    Mi a helyes kezelése a számviteli nyilvántartásokban a jogügyletnek, az ellenértéknek a feleknél? Terheli e ÁFA fizetési kötelezettség a fizetendő összeget?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Több értelmezéssel találkoztam a probléma tekintetében: 1. Vagyonértékű jog keletkezik a "belépő" félnél és ennek megfelelően kell elszámolni. Kétségesnek találom, hogy vagyonértékű jog keletkezne a szerződés átruházás révén. 2. Üzletág értékesítésként kell kezelni. Hiányzik azonban az ilyen eseteknél megjelenő erőforrás átadás. 3. Egyszerű ráfordításként kell kezelni, és ha szükséges elhatárolást kell alkalmazni."

    2018. június

    Tovább a válaszhoz


    "A Társaság fő tevékenységi köre szoftverfejlesztés, amelyet 2007-es alapítása óta főként állami és EU-s kutatás-fejlesztési támogatásokból finanszíroz. Nyolc sikeresen lezárt fejlesztési projekt után a termékek eljutottak arra a szintre, hogy a társaság sikeresen tovább terjeszkedjen nemzetközi piacokon is, ahol 2012 óta jelen van egy brit és egy török leányvállalattal.
    Az eredményes nemzetközi terjeszkedés érdekében jelenleg tárgyalásokat folytat egy potenciális befektetővel, amely a társaság brit leányvállalatába kíván tőkét befektetni 40%-os tulajdonrészért cserébe.
    A társaság újra kívánja strukturálni működését a befektetés során. Ennek eredményeképpen az aktivált immateriális jószágok jelentős része átkerülne az brit leányvállalat könyveibe vagyoni hozzájárulásként, amelyért cserébe részesedésének értéke megnőne a brit leányvállalatban (a könyv szerinti értéktől eltérő mértékben a létesítő okirat módosításában, illetve alapítói vagy taggyűlési határozatban rögzítettek alapján). Az immateriális jószágok brit leányvállalatnak történő átadásához a támogató szervezet jóváhagyását adta. A támogató szervezet az immateriális eszközök átadhatóságának érdekében ún. teljesítési segédként vonta be a brit leányvállalatot, kiterjesztve ezzel a fenntartási időszak alatt fennálló kötelezettségeket a brit leányvállalatra.

    Tekintettel arra, hogy az immateriális jószágok pályázati támogatásokból valósultak meg (mind a támogató szervezet által elfogadott, jóváhagyott pályázatok, amelyek jelenleg fenntartási időszakban vannak), ezért az aktivált értékkel összefüggésben a Kft. bevételt határolt el a mérlegében, a 2000. évi C. számviteli törvény (a továbbiakban Szvt.) 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint, mivel „a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét”.
    Az elhatárolt bevételeket jelenleg a társaság az immateriális eszközök értékcsökkenésével arányosan oldja fel követve a Szvt. 45. § (2) bekezdésének rendelkezéseit: „A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is.”
    Szintén a támogatásokból megvalósult fejlesztési projektekhez kapcsolódóan a Társaság követve a Szvt. 38. § (3) bekezdés c) pontját, miszerint az eredménytartalékból kell átvezetni „az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget”, lekötött tartalékot képzett az aktivált immateriális javak értékével megegyezően.
    A brit leányvállalatra a brit számviteli előírások vonatkoznak. A brit számviteli előírások közül az SSAP 4 standard foglalkozik az állami támogatások számviteli elszámolásaival (amely nincs lekorlátozva országokra, állami támogatások közé a bármely országból érkező támogatások is beletartoznak.).
    Értelmezésünk szerint Az SSAP 4 standard 27-es bekezdése alapján „a bizonyos körülmények esetén felmerülő lehetséges visszafizetési kötelezettségeket csak a visszafizetés valószínűségének arányában lehet bemutatni”. Az átadott immateriális jószágokhoz kapcsolódó támogatások visszafizetésének valószínűsége alacsony, mivel kizárólag a támogató szervezet által elfogadott, ellenőrzött és lezárt pályázatok kapcsolódnak az átadott immateriális jószágokhoz.
    Amennyiben nem lehet egyértelműen kötelezettségként kimutatni a brit leányvállalat mérlegében a teljesítési segédként való bevonás következtében lehetséges kötelezettséget, vizsgálandó, hogy miként biztosítható a megbízható és valós összkép a brit leányvállalat mérlegében.
    Értelmezésünk szerint ezt a kérdéskört szabályozza az FRS 12 standard. Ez a standard tartalmazza a céltartalékok és függő kötelezettségek kimutatására vonatkozó előírásokat, amely az IAS 37 nemzetközi számviteli standardra épül. Mind az FRS 12, mind az IAS 37 szigorú előírásokat tartalmaz a céltartalékok képzésére, illetve a függő kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatására.
    Ezek alapján céltartalékot akkor mutathat ki a gazdálkodó egység az FRS 12 (IAS 37) 14. bekezdése alapján,
    (a) ha olyan múltbéli eseményekre visszavezethető, meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van;
    (b) amelynek rendezése várhatóan gazdasági hasznossággal bíró javak kiáramlását fogja eredményezni;
    (c) és a kötelem (kötelezettség) nagyságára megbízható becslést lehet adni.
    A brit leányvállalat esetében sem a (b), sem a (c) pont nem teljesül, mivel a kapott támogatások visszafizetése nem valószínű, illetve a kötelem nagyságára sem lehet megbízható becslést adni.
    A fentiek alapján értelmezésünk szerint a megbízható és valós összkép érdekében az átvett immateriális jószágokhoz kapcsolódó, a támogató szervezet által a teljesítési segédként való kijelöléséből származó lehetséges kötelezettségeket függő kötelezettségként kell bemutatni, amely olyan lehetséges kötelem, „amely létezése bizonytalan jövőbeni események bekövetkezésétől függ, mely eseményeket nem kizárólag a gazdálkodó egység irányítja” az FRS 12 12. (vagy IAS 37 10.) bekezdése alapján.
    Függő kötelezettségek

    IAS 37.,27 bek. A gazdálkodó egységnek nem szabad megjelenítenie függő kötelezettséget.
    A függő kötelezettség:
    (a) olyan lehetséges kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több,
    nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy
    (b) olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem mutatták ki, mert:
    I. nem valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlását fogja igényelni; vagy
    II. a kötelem összege nem mérhető megfelelő megbízhatósággal.

    29.bek. Ha a gazdálkodó egység egyetemlegesen felelős egy kötelemért, úgy a kötelem azon részét, amelynek várhatóan egyéb felek tesznek eleget, függő kötelezettségként kell kezelni.

    Az FRS 12 (IAS 37) 27. bekezdésének értelmében függő kötelezettséget a gazdálkodó szervezet mérlegében nem mutathat ki, hanem azt a kiegészítő mellékletben kell szerepeltetnie (FRS 12 91. bekezdés).
    45. § (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt
    a) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét,

    (2) A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is.

    A Számviteli tv. 45.§ (2) pontja alapján az apportba adás részeként az immateriális javak rendkívüli ráfordításként kivezetésre kerülnek, és a passzív időbeli elhatárolások között szereplő halasztott bevétel rendkívüli bevételként kerül elszámolásra.
    A Számviteli tv. 38. § (9) bekezdése alapján, „a lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét.
    Ezalapján a Társaság könyveiben az immateriális jószágokhoz kapcsolódóan képzett lekötött tartalékot az eszközök kivezetésekor az eredménytartalékkal szemben feloldja.

     

    Kérdés
    Helyes-e az értelmezés, miszerint
    - a Kft, - függetlenül attól, hogy a Támogató a kötelezettséget fenntartja - a hazai számviteli törvény előírása alapján a lekötött tartalékot kivezetéskor az eredménytartalékkal szemben visszavezeti?
    - Hogyan értelmezendő a Támogató részéről a “teljesítési segéd” kifejezés? Az egyetemleges felelősség milyen formában kell, hogy megjelenjen a mérlegekben? Mérlegen kívüli tételként?
    - A lekötött tartalék osztalékfizetési korlát. Megszüntetése esetén az eredménytartalék kifizetésre kerülhet. Ezesetben a Támogató érdeke sérül. Figyelembe kell e ezt venni?
    - Amennyiben a kötelezettség-megosztás határon kívülre mutat, és a Támogató részéről szerződéses kapcsolat kizárólag a hazai Társasággal szemben áll fenn, értelmezhető e úgy a kifejezés, hogy a Kft könyveiben a lekötött tartalékot változatlan formában köteles fenntartani?
    - Jól értelmezzük e, hogy a Társaság brit leányvállalatánál az átvett immateriális eszközökhöz kapcsolódó, a támogató szervezet által teljesítési segédként történő bevonás következtében létrejövő lehetséges kötelezettséget a brit leányvállalat nem szerepeltetheti mérlegében, és azt a kiegészítő mellékletben szükséges bemutatnia?
    - Amennyiben az eszközkivezetéskor a lekötött tartalék feloldásra kerül, milyen más számviteli eszköz marad a kötelezettség kimutatására? Egyáltalán szükséges e bármilyen kötelezettségvállalás szerepeltetése a könyvekben?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A Sztv. alapján a Társaság könyveiben az immateriális jószágokhoz kapcsolódóan képzett lekötött tartalékot az eszközök kivezetésekor az eredménytartalékkal szemben fel kell oldani.
    Azokat a kötelezettségeket, amelyeket az Sztv. szabályai szerint nem lehet szerepeltetni a Kft. mérlegtételei között (de egyébként a vállalkozást terhelő kötelezettségek), mérlegen kívüli tételként kell kimutatni a kiegészítő mellékletben.
    A Társaság brit leányvállalatánál az átvett immateriális eszközökhöz kapcsolódó, a támogató szervezet által teljesítési segédként történő bevonás következtében létrejövő lehetséges kötelezettséget a brit leányvállalat nem szerepeltetheti mérlegében, azt a kiegészítő mellékletben szükséges bemutatnia."

    2014. december

    Tovább a válaszhoz


    "Az új költségvetési számviteli jogszabály (4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet ) 1. § (4) bek. alapján 2014-ben a költségvetési szerveknél a kisértékű tárgyi eszközök értékhatára 200.000 Ft-ra nőtt. R. 1.§. 4.bek. kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök, A R, 17.§.2. bek. szerint a kisértékű eszközök beszerzési értéke üzembehelyezéskor egyösszegben elszámolandó. 17. § (1) Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenésre a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt. 52. § (1), (2) és (5)-(7) bekezdését kell alkalmazni. (2) A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzéskor, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezéskor, használatba vételkor terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó. Az Önkormányzat vagyonkimutatásban ki kell mutatni a használatba vett kisértékű eszközöket is, beleértve az önkormányzati intézménynél ilyen címen nyilvántartott vagyont is. 30. § (1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatása a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek eszközeinek és kötelezettségeinek adatait mutatja be. (3) A vagyonkimutatás a mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza: a) a "0"-ra leírt eszközök, a használatban lévő kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, a 01-02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök, és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javak és régészeti leletek állományát,..
    1.)Szakmai vita alakult ki abban, hogy 2014-től kötelező-e minden 200.000 Ft alatti beszerzési értékű immateriális jószágot, tárgyi eszközt egyösszegben elszámolni, vagy pedig továbbra is választható a kisértékű eszközöknél a 200.000 Ft. alatti értékhatár is, a költségvetési intézmény vagy egységes számviteli politika alkalmazása esetén a fenntartó számvitel-politikai döntése szerint, azaz az értékhatár tekintetében van-e választási lehetőség? 2.) Mi a teendője a költségvetési intézménynek a Kormányrendelet 30.§.1.bek-ben leírt vagyonkimutatás készítéssel kapcsolatban, beleértve a használatban lévő kisértékű tárgyi eszközöket, immateriális javakat, készleteket, valamint a nemzeti vagyonba tartozó kulturális javakat is?
    1.kérdésnél véleményem szerint a 200.000 Ft értékhatár alkalmazása kötelező, választási lehetőség nincs, mert a jogszabály nem úgy fogalmaz, hogy kisértékű eszközök beszerzési értéke üzembehelyezéskor egyösszegben elszámolható, hanem azt rögzíti, hogy egyösszegben elszámolandó. Nem látok választásra vonatkozó megfogalmazást a jogszabályban. 2.kérdésnél véleményem szerint az eljárást a fenntartónak kellene szabályoznia, és az intézmény részére kiadnia. Ha nincs ilyen szabályozás, vagy utasítás, az intézménynél szükséges eljárásra vonatkozó rendelkezést jelenleg nem tudom értelmezni. Kérem ezért szíves tájékoztatásuk közlését."

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "Önkormányzat által (100%) alapított kft átalakult kiemelten közhasznú nonprofit kft-vé és a vagyonkezelői szerződésben átadott eszközöket a nonprofit-nek. A vagyonkezelői jognak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése feltétele-e a vagyonkezelő könyveiben történő kimutatásához ill. erre a dátumra kell-e kimutatni vagy a szerződés aláírásának időpontjára?"

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "A tv hivatkozott pontja a következőképpen szól: „ a (17) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége ( ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól ígénybevett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költséget) a felmerülése adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként ( szellemi termékként ) állományba veszi - az értékcsökkenés elszámolásának adóévében legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig;” Vállalkozásunk a számviteli politikájában és értékelési szabályzatában a kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása körében az alábbiakat rögzítette: a felmerült költségeket kísérleti fejlesztés aktivált értékeként az immateriális javak között mutatja ki, és öt év alatt írja le. Tekintettel arra, hogy vállalkozásunkat a számviteli politika készítésekor az az elv vezérelte, hogy a kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos költségek – amennyiben ezek gyakorlatban hasznosítható eredménnyel járnak – ne egy összegben a felmerüléskor, hanem több éven keresztül csökkentsék az eredményt, amortizáció formájában. Akkor jelenjen meg a költség is, amikor bevétel is keletkezik. Ezért döntött az aktiválás és az értékcsökkenés elszámolása mellett. A jogalkotó akkor, amikor egy tevékenységet preferál – ilyen a műszaki fejlesztés is - az adótörvényen keresztül adóalap, illetve adókedvezményt biztosít. Ebben az esetben is erről van szó. Ebből kiindulva a hivatkozott paragrafus – véleményem szerint – az alábbi választási lehetőségeket biztosítja az adózók részére: - ha a vállalkozás a felmerült költségeket nem aktiválja, csökkentésre a felmerülés évében van lehetősége, - ha a vállalkozás a felmerült költségeket aktiválja, két lehetőség közül választhat: 1. felmerülés évében csökkenti az adóalapot, vagy 2. az écs elszámolásának évében, de maximum az écs összegéig csökkenti az adóalapot. Az APEH arra hivatkozva, hogy a számviteli politikában az adózó önként az aktiválás mellett döntött, elesik attól a lehetőségtől, hogy a felmerülés adóévében csökkentse a tárgyévi ráfordításokkal az adóalapját. Az adóalap kedvezmény igénybevételére az écs elszámolásának évében, azzal azonos összegben van lehetősége. Abban egyetértünk, hogy e tevékenység folytatása tulajdonképpen kétszeres adóalap kedvezményre ad lehetőséget: egyrészt a költségkénti elszámolás, másrészt adóalap kedvezmény formájában. Egy összehasonlító táblában szeretném levezetni a különböző eshetőségeket: 1. ha nincs aktiválás, kedvezmény igénybevétele felmerüléskor: (ráfordítások elszámolása 5-8 számlaosztályban) szokásos vállalkozási eredmény 9.903 műszaki fejlesztés közvetlen ksg. 3.203 adózás előtti eredmény 6.700 adóalap kedvezmény 3.203 adóalap 3.497 2. aktiválás 12.31-én, kedvezmény igénybevétele felmerüléskor: (ráfordítások gyűjtése 114. kísérleti fejlesztésen történik, aktivált érték 113. szellemi termékre kerül át. ) 1.év 2.év 3.év 4.év 5.év szokásos vállalkozási eredmény 9.903 műszaki fejlesztés közvetlen ksg. - écs 641 640 641 640 641 adózás előtti eredmény 9.903 9.262 9.263 9.262 9.263 9.262 adóalap kedvezmény 3.203 - - - - - adóalap 6.700 9.262 9.263 9.262 9.263 9.262 3. APEH álláspontja, 12.31-i aktiválás esetén: ( ráfordítások gyűjtése 114. kísérleti fejlesztésen történik, aktívált érték 113. szellemi termékre kerül át.) 1.év 2.év 3.év 4.év 5.év szokásos vállalkozási eredmény 9.903 műszaki fejlesztés közvetlen ksg. - écs 641 640 641 640 641 adózás előtti eredmény 9.903 9.262 9.263 9.262 9.263 9.262 adóalap kedvezmény - 641 640 641 640 641 adóalap 9.903 8.621 8.623 8.621 8.623 8.621 Az első esetben a kétszeres kedvezmény az adóévben érvényesítésre kerül. Mivel aktiválás nincs, az écs figyelembevételével történő elszámolhatóság értelmetlen. A §-ban szereplő „vagy” utáni mondatrész nem tartalmaz vesszőt, így azt fogalmazza meg, hogy a kedvezmény nem lehet több, mint az elszámolt écs összege, de nem mondja ki azt, hogy csak az écs elszámolásának évében csökkenthető az adóalap. Mivel a kísérleti fejlesztések több éven keresztül történhetnek és a kimenetelük meglehetősen bizonytalan, a költségek illetve ráfordítások felmerülésekor még nem lehet tudni, hogy aktiválásra egyáltalán sor kerül-e. Ha igaz az APEH érvelése, hogy – mivel a számviteli politikában aktiválás szerepel, a kedvezmény az écs elszámolásának évében jár – egy több éven át tartó, esetleg sikertelen tevékenység esetén, az adózó végleg elesik a kedvezmény igénybevételétől. Méltánytalannak tartanám azt, hogy az a vállalkozás aki az azonnali költségelszámolás mellett döntött, már a felmerülés időpontjában kétszeresen élvezi a kedvezményt, azzal szemben aki az óvatosság szabályát figyelembe véve döntött. Ha igaz lenne az, hogy a felmerülés évében nem csökkenthető az adóalap, a kedvezmény utólag már nem érvényesíthető, holott a tevékenység elismert. Ez véleményem szerint a jogalkotó szándékával ellentétes! A számviteli törvény különböző elszámolási lehetőségeket biztosít, a vállalkozónak kell a számviteli politikájában rögzítenie, hogy e lehetőségek közül melyiket alkalmazza. Így van ez a műszaki fejlesztés elszámolása esetében is, de például a maradványérték figyelembevételével történő écs elszámolásánál is. Ha a maradványérték figyelembevétele miatt számvitelileg nincs értékcsökkenés elszámolva, az adótörvényben foglalt mértékig, ebben az esetben is van adóalap csökkentési lehetőség. Egy más példa: a kisvállalkozások esetében az új eszközbeszerzés, valamint ingatlan értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítása érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével csökkenthető az adóalap, függetlenül attól, hogy az aktiválásra illetve az écs elszámolására csak a következő években kerül sor. Nem gondolom, hogy a jogalkotót más szándék vezérelte akkor, amikor a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos döntést meghozta, és kizárná azt a vállalkozót aki számvitelileg az aktiválást választ. A Tao.tv. 7§ (1) t pontja véleményem szerint csak azt korlátozza, hogy amennyiben az écs elszámolásának időpontjában él a vállalkozó a kedvezménnyel, az nem lehet több, mint az elszámolt écs, és nem azt mondja ki, hogy az csak az écs elszámolásának időpontjában vehető az figyelembe.

    Az APEH -nak van igaza vagy a mi álláspontunk fogadható el?"

    2010. június

     

    Tovább a válaszhoz


    "1. A társasági adó törvény 2008.január 01-től hatályos módosítása értelmében az adóalpban csak a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében maradványértéken nyilvántartott eszköz értékcsökkenési leírása érvényesíthető.E szabály alól kivétel az épület,építmény écs-je.
    ( 1996.évi LXXXI. tv 1.sz melléklet 4.pont.)
    Szeretném ha ezt számomra értelmeznék,- mert nem eléggé világos.
    2. 2008.-tól érvényben lévő ÁFA törvény szerint még mindig nem egyértelmű,hogy az SZJ illetve VTSZ számokat mikor kell feltüntetni a számlán ?
    3. A 2008.évi beszámolók elküldésére elektronikus formában kerülhet már csak sor.
    Időben szeretnénk erre felkészülni,- ezért ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy mi a teendő az elektronikus aláíráshoz,- illetve a cégbíróságok,Igazságügyi Minisztérium milyen formátumban fogadja el ?"

    2008. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Piaci értékelés választása esetén a későbbiekben van-e mód a piaci értékelési választásából való visszalépésre?"
    Tovább a válaszhoz