Főoldal

Keresés

Találatok száma: 4

    "Városi önkormányzat egyedüli (100 %-os) tulajdonosa egy közműves ivóvíz ellátást és közműves szennyvíz elvezetést és tisztítást végző korlátolt felelősségű társaságnak. A társaság foglalkoztatott létszáma 18 fő, mérlegfőösszege. 811 700 E Ft, nettó árbevétel 217 442 E Ft, ezért a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése alapján kisvállalkozásnak minősül. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. § (2) bekezdése alapján nem tartozik e törvény hatálya alá a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kis – vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság.

    A bemutatott jogszabályi rendelkezések alapján van-e innovációs járulék fizetési kötelezettsége a városi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak, figyelemmel arra, hogy a társaság önkormányzati alap feladatot lát el, azonban a 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdése alapján nem minősül KKV-nak, ha az önkormányzat részesedése meghaladja a 25 %-ot ?

    A törvény nyelvtani értelmezése alapján az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság innovációs járulék fizetésére kötelezett, mivel a 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdése alapján nem minősül KKV-nak. Bizonytalanságot okoz a kérdés megítélésénél, hogy jogszabályi háttér mögött nem azonosítható a ésszerű jogalkotói szándék, amely az önkormányzati alapfeladatot ellátó társaságot innovációs járulék fizetésére kötelezi."

    2014. június

    Tovább a válaszhoz


    "Szerződő: munkáltató biztosított: munkavállaló kedvezményezett elérés esetén: munkáltató kedvezményezett elhalálozás esetén: a biztosított férje biztosítási módozat: kockázati Kiegészítő biztosítások: baleseti halál, baleseti rokkantság, műtéti térítés, kórházi napidíj, azonnali szolgáltatás, TB I-II., TB III. A biztosítás tartama: 10 év, mely meghosszabbítható

    Hogyan kell elszámolni az alábbi folyamatos díjas befektetéshez kötött életbiztosítást illetve keletkezeik-e adó-,járulékfizetési kötelezettség a munkáltató vagy a munkavállaló részéről?

    Az Szja tv. I.melléklete szerint a kockázati (halál esetére szóló életbiztosítás díja adómentes. Adómentes biztosítási díjra tekintettel nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség. Tao tv. 3. melléklete szerint a biztosítási díj a vállalkozás érdekében felmerült költség, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban álló magánszemély."

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Kft kiegészítő tevékenységű ( nyugdíjas ) tagja mellékszolgáltatása alapján díjazásban részesül. Az 1997 évi LXXX. (Tbj )törvény 36 §-a alapján a társas vállalkozás a tagja után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a díjazásából pedig az SZJA-n kívűl az ott meghatározott nyugdíjjárulékot von le és fizet be. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998 évi LXVI. törvény 3. §-a szerint a kifizető 27 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az SZJA szerint összevont adóalapba tartozó jövedelmek után. Ugyanennek a paragrafusnak az ( 5 ) bekezdése pedig mentesnek minősíti azt a jövedelmet, amely után a Tbj. szabályok szerint járulékot kell fizetni.

    Kell-e a társas vállalkozó kiegészítő tevékenyégű tagjának jövedelme után 27 %-os métékű egészségügyi hozzájárulást fizetni ?

    Szerintem igen, mert a kifizető a mellékszolgáltatás díja után nem fizet járulékot annak ellenére, hogy abból nyugdíjjárulékot kell vonnia és egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. "

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "2007 évben a társaság 40 millió osztalékelőleget fizetett 25 % osztalék utáni SZJA levonásával. 2008 áprilisában a taggyűlés elfogadta az éves beszámolót és az osztalékot 40 millió forintban határozta meg.

    A végleges osztalék viszont csak részben adózik 25 %-kal, van 35 %-os része is. Kérdésem, hogy mivel ilyenkor nincs újabb osztalékkifizetés - osztalékelőleg értéke megegyezik a végleges osztalékkal - , nincs kifizetői levonásra lehetőség, az osztalék utáni SZJA különbözetet a magánszemélynek a 66. § (7) b, pontja szerint az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásában vallja be, az osztalékelőleg után megfizetett adót levont adóként veszi figyelembe és a különbözetet is csak a 2008. évi adóbevallásának leadási határidejekor kell megfizetnie, tehát 2009. május 20-ig?

    A 0808M bevallásban nem találtam az osztalékelőleg és az osztalék különbözetének elszámolására szolgáló rublikát.

    Kérdésem még, hogy a 14 % ehot is hasonlóan csak a 2008 évi SZJA bevallásában kell rendeznie a magánszemélynek?"

    2008. szeptember

    Tovább a válaszhoz