Főoldal

Keresés

Találatok száma: 14

    "Az "A" egyszemélyes kft. 2016.01.01-i fordulónappal beolvad "B" egyszemélyes kft-be. Mindkét kft. tulajdonosa ugyanaz a magánszemély. "A" beolvadó kft. jegyzett tőkéje 500 E Ft, a "B" beolvasztó kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft. A kedvezményes átalakulásnál, beolvadásnál mi a helyes teendő:
    a) A beolvadó "A" Kft 500 E Ft jegyzett tőkéje a beolvasztó "B" kft. eredménytartalékába kerül.
    b) A beolvadó "A" Kft 500 E Ft jegyzett tőkéje jegyzett tőke emeléssel a beolvasztó "B" kft. jegyzett tőkéjét emeli.
    c) A beolvadó "A" Kft 500 E Ft jegyzett tőkéje a pénzeszközzel szemben az "A" Kft tulajdonosa részére kifizetésre kerül.

    Van esetleg más megoldás is?

    A kérdező mindhárom választ helyesnek tartja."

    2016. január

    Tovább a válaszhoz


    A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 3. számú melléklet A) 11. pont előírása, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket, ráfordításokat tartalmazza: „11. a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;” Ennek az értelmezésében kérjük a segítségét.

    1. A mi értelmezésünk szerint csak azt az értékvesztés részt kell beemelni ezen előírás szerint, amely olyan korábban szerzett befektetés részhez (tőkeemeléshez) kapcsolódik, amit saját tőke-jegyzett tőke arány, vagy veszteség fedezetére szolgáló tőkeemelésre hajtottam végre. Vagyis, ha van egy befektetett pénzügyi eszközöm (Kft üzletrész), amelyre most azért kell elszámolnom értékvesztést, mert saját tőke - jegyzett tőke aránya megkívánja, akkor az emiatt elszámolt értékvesztést nem kell a TAO törvény 3. számú melléklet A) 11. pontja alapján adóalapban beemelni. Csak akkor kellene, ha lenne olyan része a befektetett pénzügyi eszközömnek, amelyet korábban tőkeemeléssel, amiatt szereztem, mert a saját tőke-jegyzett tőke arányát rendezni kellett.
    2. TAO tv. 3. számú melléklet A) 11. pont alkalmazásakor jól értelmezzük azt, hogy nincs jelentősége annak, hogy a részesedés a NAV felé bejelentett részesedés vagy sem?
    3. A be nem jelentett részesedés értékesítésekor a keletkező árfolyam különbözet függetlenül az esetleges korábbi emelő értékvesztés miatt (a TAO tv 3.sz. melléklet A)11. pont miatt), korrekciót nem von maga után a társasági adóban.

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Példa: 171. Befektetett pénzügyi eszköz nyitó érték: Alapításkor 10.000 E Ft Tőkeemelés (saját tőke-jegyzett tőke rendezés miatt) 3.000 E Ft Összes befektetett pü eszköz 13.000 E Ft Erre kell az idén értékvesztést elszámolni 4.000 E Ft értékben (T 87 K 179). Ebből 3. számú melléklet A) 11. pontja szerint adóalap növelő lesz 3.000/13.000 *4.000 = 923 E Ft? A 4000 - 923 = 3077 nem lesz adóalap módosító tétel.

    2016. január

    Tovább a válaszhoz


    "T. Kft. saját tőkéje a 2011. üzleti évben veszteség folytán a jegyzett tőke fele alá csökkent, negatív volt. A könyvvizsgáló jelentésében - véleménye korlátozása nélkül - felhívta a tulajdonos önkormányzat figyelmét arra, hogy ez a tény a Gazdasági Társaságokról szóló tv. 143.§-a alapján a tulajdonost intézkedésre kötelezi. A tulajdonos önkormányzat ingatlan apporttal a T. Kft. jegyzett tőkéjét 2012. november hónapban megemelte, az apportot rendelkezésre is bocsátotta, azonban a tőkeemelés bejegyzése csak 2013. január hónapban történt meg. T. Kft. az ingatlant 2012. évben állományba vette, a 2012.12.31. fordulónappal készült egyszerűsített éves beszámolójában figyelemmel a változásbejegyző végzés 2013. január havi dátumára, a jegyzett tőkében az emelés nem szerepelt, hanem a tulajdonossal szembeni rövid lejáratú kötelezettségként került kimutatásra. A társaság a kiegészítő mellékletében, valamint a könyvvizsgáló a jelentésében egyaránt jelezte, hogy a tulajdonos a saját tőke hiányát tőkeemeléssel rendezte, de a bejegyzés a mérlegfordulónapig nem történt meg. A fenti eljárással ellentétben felmerült egy olyan álláspont, mely szerint a T. Kft. 2012. évi számviteli beszámolója hibás, mert az nem tartalmazza a tulajdonos döntését a saját tőke hiányának rendezésére vonatkozóan, és nem megfelelő, hogy a T. Kft. ennek tényét a kiegészítő mellékletében mutatta csak be. Ezen vélemény szerint T. Kft-nek a tulajdonos saját tőke rendezésére vonatkozó döntését/határozatát le kellett volna könyvelnie, mégpedig követelésként előírva, a lekötött tartalékkal szemben, mivel intézkedett. Ezáltal a tulajdonos érdekei érvényre jutottak volna, mivel a saját tőke hiányáról intézkedett a Gt. előírásainak megfelelően, és a beszámolóban nem lenne negatív a saját tőke.
    Kérdés
    T. Kft. valóban helytelenül járt-e el a fentiekben leírtak szerint, és a saját tőke hiányának rendezésére vonatkozó tulajdonosi döntés/határozat T. Kft-nél kötelezően könyvelendő lett volna (követelés-lekötött tartalék)?

    Véleményem szerint: - T. Kft. a Számviteli törvény előírásait betartva rögzítette a nála felmerült gazdasági eseményeket. - A tulajdonos döntése/határozata T. Kft-nél nem gazdasági esemény. Gazdasági esemény T. Kft-nél a döntés végrehajtásakor – vagyis az apport rendelkezésre bocsátásakor, valamint a jegyzett tőke tekintetében a cégbírósági bejegyzéskor történt /Szt. 35. § (3)-(4) bek./ - Egy korábbi konzultációs szolgálathoz jegyzett tőke emelés tárgyában intézett kérdésre adott válasz alapján a Szt. 4. § (4) bekezdése alkalmazható lett volna az esetre, de ilyen szándék nem volt, ellenben a Sz. 4. §. (3) bekezdésében foglaltak szerint a kiegészítő mellékletben a megbízható és valós összképhez szükséges információk megadásra kerültek. - A Szt. 38 §. tartalmazza a lekötött tartalék fogalmát, valamint annak növekedési és csökkenési jogcímeit. Ennek alapján a lekötött tartaléknak nincs olyan növekedési jogcíme, mely szerint követelésként előírt saját tőkepótlást, vagy bármely olyan elemet lehetne a lekötött tartalékba helyezni, amely nem a saját tőke más eleméből átvezetett, vagy külső forrásból ténylegesen rendelkezésre bocsátott és lekötött tartalékként kimutatandó összegként jelentkezik. (Egyéb megjegyzés: Már találkoztam könyvelői szándékkal –a fent ismertetett álláspont követője-, amely a 2012. évi beszámoló elfogadásakor hozott döntés alapján lekönyvelte volna az azóta sem teljesített pótbefizetést a 2013. év zárásakor: a lekötött tartalékba egyéb követelésként a határozatra hivatkozva /” intézkedtek”/, mivel szerinte így a saját tőke negatív és a cégbíróságnak nem fog tetszeni. Hát ne is tessék, tekintve, hogy pénzmozgás nem történt!) "

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft. 2011. évben tőkeleszállítást hajtott végre. A leszállított jegyzett tőkét felvették a tagok. A jegyzett tőkehez kapcsoló eredménytartalékát is csökkentette a társaság, melyet a tagok nem vettek fel, kötelezettségként szerepelteti könyveiben.
    Most az új rendelet előírása szerint, tőkeemelést tervez a kft. és ezt a leszállított tőkét szeretné jegyzett tőkévé alakítani, adózás nélkül?"

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság mérlegében korábbi évben történt tőkeleszállítás miatti tulajdonosi kötelezettség szerepel a hosszú lejáratú kötelezettségek között.
    A következő évi beszámoló mérlegkészítési időszakában a jegyzett tőke megemelésre került a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség konverziójával. A taggyűlési határozat és az társasági szerződés dátuma is a mérlegkészítés időszakára esett, bár egy tőkeemelésről a tárgyév során volt már határozat, ami nem került végrehajtásra.
    A tőkeemelést a cégbíróság a mérlegkészítés időpontja után, de a beszámoló dátumánál korábbi időpontban bejegyezte.

    Az éves beszámoló elkészítésekor hogyan kell bemutatni a tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettséget?

    Véleményünk szerint:
    1) A tulajdonosokkal szembeni kötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.
    2) A tőkeemelést a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, mint fordulónap utáni eseményt."

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "Adott egy több éve működő ZRT. 3 személy a tulajdonosa: 2 magánszemély és egy társaság. A ZRT jegyzett tőkéje 17mFt, a saját tőkéje a felhalmozott veszteség (100mFt) ellenére is a jegyzett tőke fölött van: 40mFt, mivel a 38%-ban tulajdonos társaság jelentős tőketartalékkal szállt be, amikor a társaságban tulajdonrészt szerzett. A Zrt. nem arányos tőkeleszállítást szeretne végrehajtani, mely alapján az egyik magánszemély tulajdonrésze csökkene 4,5mFt-tal.

    Hogyan kell a könyvekben elszámolni a tőkeleszállítást, hogyan érinti ez a ZRT saját tőkéjét?

    A Zrt. jegyzett tőke értéke csökken a magánszemély tulajdonos 4,5mFt-os részesedésével (a cégbírósági bejegyzés időpontjában), de mi történik a felhalmozott veszteséggel? A tőketartalék egyértelműen a társaság (akinek nem változik a tőkerésze - csak arányaiban) befizetéséből származik, amelyet a részvények megszerzése érdekében tett meg, azt gondolom, hogy abból a magánszemély nem jogosult tőkearányos részre. A Sztv. 37.§. foglalkozik az eredménytartalék növekedésével és csökkenésével. Azt az esetet említi ((2)bek. f) pont), hogy "a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék kivonás összegét" eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni. Ezt nehezen tudom a negatív eredménytartalékra értelmezni. Eszköz oldalon (a veszteség miatt) nem tervez semmilyen csökkentést a társaság a leszállítandó tőke ellenében."

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "A Számv.-tv 2/A.§ (3) bekezdése értelmében az Eva-tv. hatálya alól a Számv.-tv hatálya alá visszakerülő bt-re a jogelőd nélkül alapított vállalkozásokra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A (4) bekezdés előírja, hogy bt-nek tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegben az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a törvényi előírásoknak megfelelő összegben , a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegben felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
    Kérdésem, hogy a nyitó mérlegben a saját tőkén belül, az eszközök és kötelezettségek különbözetét a tőketartalékba vagy az eredménytartalékba kell figyelembe venni."

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "A Kft. 3 000 eFt. jegyzett tőkét leszállította 500 eFt.-ra. 10 000 eFt. szabadon felhasználható az eredménytartaléka. A társaság az eredménytartalékot nem kívánja csökkenteni.
    A jegyzett tőke leszállításával arányos eredménytartalék-kivonás lehetőség illetve kötelezettség?"

    2009. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy gazdasági társaságban korábban a saját tőke terhére tőkeemelés történt, a saját tőke a megemelt jegyzett tőke értékét is meghaladja.
    Az üzletrész tulajdonosa beapportálhatja-e ezt az eredeti jegyzési értéken egy másik társaságba."

    2009. október

    Tovább a válaszhoz


    "Megemelhető-e közvetlenül a jegyzett tőke tagi kölcsönből, amelyet a tulajdonos apportként (vevő által elismert követelés) bocsát a társaság rendelkezésére?
    A tagi kölcsönt a társaság rendelkezésére kell bocsátani azt megelőzően, mielőtt a társasági szerződés módosítását a cégbíróságra benyújtják, a társaságnak pedig át kell azt vennie. Mit jelent ez konkrétan?
    Értelmezhető-e a jegyzett tőke emelése a tulajdonos felé fennálló szállítói tartozás apportálásával, hiszen ez is egy vevő (a társaság) által elismert követelés?
    Vagy járható-e az az út, hogy a tulajdonos felé fennálló szállítói tartozást átminősítik tagi kölcsönné, és ezzel a tagi kölcsönnel mint apport emelik a jegyzett tőkét?"

    2009. február

    Tovább a válaszhoz