Főoldal

Keresés

Találatok száma: 13

    "Zrt. alapítás: egy tulajdonos, X Kft., apportba ad árukészletet 6 millió forint értékben. (az X. Kft., az újonnan alakuló Zrt.-nek)

    Kérdés
    Erre szeretnék kérni segítségként egy "jelentés" mintát. Ami megfelel az új Ptk. szerinti formának. Az alapító okirathoz szeretnénk csatolni, amit már csak emiatt nem tud a Zrt. leadni"

    2018. április

    Tovább a válaszhoz


    "Az általunk könyvvizsgált Társaság könyvelése külföldön történik a cégcsoport által használt könyvelési rendszerben (Oracle). Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy mind a számviteli könyvelés dátuma, mind az ÁFA teljesítés dátuma helyett a Társaság a számla keltére könyvelte a gazdasági eseményeket a teljes pénzügyi évben. Mind a kimenő, mind a bejövő számlák között vannak termékértékesítés (beszerzés), illetve szolgáltatás (folyamatos és eseti) nyújtás (igénybevétel). 3 hónap tételes felülvizsgálata után arra a következtetésre jutott a Társaság, hogy az egyes elszámolási időszakokban az ÁFA fizetési kötelezettsége nem változna jelentősen, ezért nem fogják módosítani az eddig alkalmazott gyakorlatot sem visszamenőleg, sem pedig a jövőre nézve. A számviteli beszámolóban lévő egyenlegek helyességét a fordulónap előtti és utáni tranzakciók tételes vizsgálata alapján fogják megfelelően bemutatni.
    Kérdés
    Milyen jelentést adhat ki ilyen esetben a könyvvizsgáló?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Ha a Társaság a fordulónap előtti és utáni tételek tételes vizsgálatával és módosításával biztosítani tudja, hogy a beszámolóban bemutatott egyenlegek megfeleljenek a 2000. évi C törvény a számvitelről előírásainak, beleértve az ÁFA-val érintett tételek helyes bemutatását is, de sem az ÁFA tételes és teljes éves önellenőrzése sem az év közbeni gazdasági események számviteli teljesítése nem kerül helyesbítésre véleményem szerint adható minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentés. A feltárt hibát/hiányosságot pedig vezetői levél keretében kell kommunikálni a Társaság felé kiemelve, hogy ez milyen kockázatokkal jár."

    2017. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Utolsó szakasz: Kommunikálom........ a könyvvizsáló jelentés jelentős megállapításait, beleértve a Társaság által alkalmazott belső kontrollnak a könyvvizsgálatunk során általunk azonosított jelentős hiányosságait is.
    Kérdés
    A könyvvizsgáló jelentésben akkor is ez a mondat szerepel, ha nem találtunk az audit során " azonosított jelentős hiányosságot " ?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Ez befejező szakasz ellentmondásosnak tűnik a " tiszta jelentés " esetén."

    2017. április

    Tovább a válaszhoz


    "Éves beszámolóban az előző évek módosítását külön oszlopban bemutatott tételek szerepelnek.
    Az előző év könyvvizsgálatát más könyvvizsgáló végezte.

    Kérdés
    3 oszlopos éves beszámoló esetén a tiszta könyvvizsgálói jelentésnek
    milyen más elemeket kell tartalmaznia?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    2016. évben a Társaság önellenőrzés keretében a feltárt hibákat a Számviteli tv. (2000. évi C. törvény, 3 §. (3) bek. 3. pontja szerint jelentősnek minősítette, így a Társaság három oszlopos mérleget és eredménykimutatást köteles készíteni. A kérdésünk, hogy ebben az esetben a könyvvizsgálói jelentés kell-e hogy tartalmazzon egyéb kiegészítést, amely visszautalna, hogy a 2016. évi beszámoló tartalmaz az előző évekre vonatkozóan jelentős összegű hibákat. Szeretnénk megjegyezni, hogy a 2015. évet más könyvvizsgáló könyvvizsgálta. Véleményünk szerint a kv. jelentésben az egyéb kérdések szakaszban szükségesnek tartjuk említeni, hogy a közzétett beszámoló tartalmazza az előző évek ellenőrzött hibás adatait is."

    2017. április

    Tovább a válaszhoz


    "A tárgyévi könyvvizsgálatára megbízási szerződést kötött a könyvvizsgálóval, azonban - a megbízási szerződésben vállalt kötelezettsége ellenére a megválasztást a cégbíróságnak nem jelentette be. Időközben a társaság tulajdonosai kicserélődtek. A mérlegfordulónap után, de a tárgyév beszámolójának elkészülte előtt a társaság új könyvvizsgálót választott, amely választást a cégbíróságnak is bejelentve a cégkivonat is tartalmaz.
    Kérdés
    A tárgyévi beszámoló könyvvizsgálatára - amely az új könyvvizsgáló megválasztását követő időszakban történik, ki jogosult az éves beszámolóról könyvvizsgálói jelentést kiadni. Mi a helyes eljárás a régi könyvvizsgáló részéről, mivel vele ezen tényt hivatalosan nem közölték? Jogosult-e a tárgyévben részére kifizetett megbízási díjat megtartani, mivel az nem volt kötve a jelentés kiadásához?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    A tárgyévről könyvvizsgálói jelentés kiadására kizárólag a jelentés kiadásának időpontjában a cégjegyzékben is szereplő "új" könyvvizsgáló jogosult. A régi könyvvizsgáló a megbízási szerződésben szabályozottak szerint jogosult érvényesíteni azt a könyvvizsgálói díjat, amely a tárgyévben végzett könyvvizsgálói munkájának ellenértéke, függetlenül attól, hogy az auditot nem ő végezte.
    "

    2016. március


    Tovább a válaszhoz


    "Egy betéti társaság keresett meg, hogy az évközi mérlegét kellene könyvvizsgálni azért, mert a kül és beltag helyet cserél (akik egyébként házastársak), és a társaságnak 3 millió forint feletti NAV tartozása van. A Cégtörvény 2014. március 15-től változott, és a módosítás miatt kell a könyvvizsgálat. A cég nem működik, bevétele nincs. A tagcserére is azért kerülne sor, mert a beltag elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt és nyugdíjba szeretne menni, de mint beltag, nem tudja megtenni. A kérdés lényege, hogy milyen típusú jelentést kellene kiadni? Mire irányul a jelentés?"

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Megbízásos jogviszony alapján ( nem vállalkozóként ) végzi a könyvvizsgálatot magánszemély kamarai tag könyvvizsgáló.

    Mi az aláírás módja a könyvvizsgálói jelentésen?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Bérelt ingatlanon végzett felújításhoz kapcsolódóan kapott kártérítés elszámolása

    Háttér

    Egy ügyfelünk (szálloda) 2010. évben az általa bérelt ingatlanon bekövetkezett káresemény miatt a károk helyreállítása során jelentős összegű értéknövelő beruházásokat is végrehajtott, melynek összegét könyveiben bérelt ingatlanon végzett felújításként aktiválta.

    Ügyfelünk a kár bekövetkeztekor a bérlet ingatlanon végezett beruházás eszközeire vonatkozóan saját nevére kötött érvényes vagyonbiztosítással rendelkezett, ezért saját biztosítójától a bérelt ingatlanon keletkezett károk megtérítésére kártérítést kapott. szálloda és a bérbeadó közötti bérleti szerződés arról rendelkezik, hogy az esetleges károk helyreállíttatása a bérlő feladata

    A szálloda a kapott kártérítés teljes összegét 2010. évben egyéb bevételként számolta el.

    A káresemény következtében a szálloda, mint bérbevevő által helyreállított, és újonnan aktivált eszközök közül, csak egy eszköz szerepelt már a káreseményt megelőzően önálló eszközként a nyilvántartásokban, melynek selejtezése a kár bekövetkezte után nem történt meg 2010-ben. A káresemény során érintett többi eszköz a szálloda bérbeadójánál volt/van nyilvántartva. A szálloda a kapott kártérítés összegét sem részben, sem egészben nem adta tovább bérbeadója számára.

    Ügyfelünk előző éves beszámolójának könyvvizsgálatát egy másik könyvvizsgáló végezte, aki a fentiekben részletezett elszámolással kapcsolatban az összemérés elvére történő hivatkozással azt az álláspontot képviselte, hogy a kapott kártérítés egyösszegű elszámolása nem helyes, mert annak a kártérítés során felújításként aktivált összegre jutó részét az aktivált költségek értékcsökkenésével arányosan lehetne csak bevételként elszámolni, azaz a kártérítés felmerülésének évében a kapott összeg egy részét el kellett volna határolni. Véleménye szerint ennek következtében az egyéb bevételek az el nem határolt összeggel túlértékeltek voltak, amelyet a könyvvizsgáló jelentős hibának minősített, ezért véleményét, korlátozott záradékkal látta el.


    Kérdés

    1. Az Önök véleménye szerint 2010. évben mi lett volna a fentiekben vázolt tranzakciónak a helyes számviteli elszámolása?
    2. Amennyiben a szálloda a hibát nem javítja, akkor a 2011. évi könyvvizsgálói jelentésnek milyen véleményt kell tartalmaznia (ha az érintett tételek hatása meghaladja a számított lényegességi küszöbértéket a mérlegsorokat érintően)?"

    2011. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft, akivel megbízási szerződésem van könyvvizsgálatra, a mai napig nem készítette el a végleges beszámolóját. Így jelentősen késik a beadás.
    Mi a teendő ilyenkor? Milyen záradék adható ki akkor, ha rendben találom a könyvelést ? Megszegte a számviteli törvény előírásait. Korlátozni kell?"

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "A gazdasági társaságnál (kft) a 2009. évi beszámoló lezárása és könyvvizsgálata (tiszta jelentés) után APEH vizsgálat indult, mely színlelt ügyletet tart fel.
    A könyvvizsgálói jelentést az APEH határozat alapján visszavontuk. Időközben új könyvvizsgáló társaságot választott a kft a 2010. évi beszámoló vizsgálatára.

    Kérdésünk lenne, hogy mivel a jelentésünket visszavontuk a feltárt tények alapján kötelesek vagyunk-e a 2009. évet újra könyvvizsgálni, vagy az új könyvvizsgáló végzi el az ismételten közzéteendő beszámoló könyvvizsgálatát."

    2011. augusztus
     

    Tovább a válaszhoz