Főoldal

Keresés

Találatok száma: 13

    "Egy KFT-nél vettem át a könyvelési számviteli feladatokat. A KFT tevékenysége baromfi nevelés. A tevékenység részletesebb leírása a következő: A naposcsibéket átvesszük a megbízótól. A naposcsibéket nem vásároljuk meg, csak átvesszük nevelésre. A naposcsibék sosem a mi tulajdonunk. A szerződés szerint megállapodunk, hogy egy baromfi egy napos neveléséért mennyit fizetnek. A szerződésben megállapodunk abban is hogy a nevelés időtartama hány napig tart. A neveléssel kapcsolatos költségeket mi vállaljuk (táp, gyógyszerek, csőrözési költség, körmözés stb). A nevelési idő lejáratakor a felnevelt állatokat visszaszállítják, szerződés szerint a nevelés napjait a napi tartási árral összeszorozva kiszámlázzuk a baromfinevelési díjat. A korábbi számviteli gyakorlat az volt, hogy ha év végén volt nálunk baromfiállomány, akkor az adott állományra gyűjtött költségeket (táp, gyógyszer stb) a készletek között mutatták ki, mint saját termelésű készlet.

    Kérdés
    Az lenne a kérdésem, hogy helyes eljárás az, hogy az év végén nálunk lévő állományra költött kiadásokat a készletek között mutatjuk ki?

    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Az én véleményem, hogy a fenti esetben az év végén nálunk lévő baromfiállományra költött költségeket nem a készletek között kell kimutatni, hanem az állomány nálunk tartózkodás idejére a szerződés szerinti nevelési díjat, mint árbevételt az aktív időbeli elhatárolással szemben kell szerepeltetni az év végi beszámolóban. Azaz az időarányos árbevételt le kell könyvelni az aktív időbeli elhatárolással szemben. Készletként nem mutatunk ki semmit. Természetesen, akié a baromfi (aki átadta nekünk nevelésre) az fogja kimutatni idegen helyen tárolt készletként a nálunk lévő baromfiállományát a szerződés szerinti időarányos tartási áron."

    2017. december

    Tovább a válaszhoz


    "Kiadó és a nyomda kapcsolata miatt érdeklődöm. Szeretném kikérni a konzultációs szolgálat véleményét, állásfoglalását, hogy a nyomda hogyan vezeti a könyveit az általa előállított könyvekről? Késztermék, áru, vagy szolgáltatásnyújtás?
    A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
    Szerintem az 1 a jó válasz a késztermék előállítása és értékesítése."

    2017. november

    Tovább a válaszhoz


    "A Társaságnak több éve tulajdonában van egy telek rajta ingatlannal, amelyet tovább értékesítési céllal vásárolt meg. Készletként tartják nyilván. Készült ingatlanforgalmi értékbecslés, mely szerint az ingatlan piaci értéke jóval a könyv szerinti érték alatt van. A piaci érték tartósan (egy évet meghaladóan) alacsonyabb a könyv szerinti értéknél.

    Helyesen jár-e el a Társaság, ha a készletként kimutatott ingatlanra értékvesztést számol el? Az értékvesztéssel csökkentett értéknek egyeznie kell-e az ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított piaci árral, vagy a Társaság az egyéb körülmények figyelembe vételével állapíthat-e meg más összegű értékvesztést? Az így elszámolt értékvesztéssel kell-e növelni a társasági adó alapját?

    Véleményem szerint az értékvesztést el kell számolni, mivel tartós és jelentős. Igazodni kell az értékbecslő által megállapított piaci árhoz, így az általa kiszámított értéken kell kimutatni az eszközt. A társasági adó alapot nem kell megnövelni, mivel nem nevesíti az adótörvény a növelő tételek közt."

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "ISA 501 rendelkezik a könyvvizsgáló készlet leltározáson való részvételéről, a készletek fizikai leltározásának ellenőrzéséről a Számviteli törvény 2012-től hatályos rendelkezése menniységi nyilvántartás vezetése esetén csak 3 évente írja elő a készletek fizikai leltározással történő egyeztetését

    A két ellentmondás alapján, a könyvvizsgálatra kötelezett társaságok, melyeknél a készlet állomány jelentős pozíció, kötelező az évenkénti fizikai leltárfelvétel? Az alternatív módnak az is megfelel, ha a készletnyilvántartási rendszerre vonatkozó tesztelés eredménye alapján a rendszer megfelelő és ez alapján fogadja el az analitikában szereplő mennyiségi adatokat a könyvvizsgáló?

    Készletek 4. Ha a készletek jelentősek a pénzügyi kimutatások szempontjából, a könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot kell szereznie a készletek létezésére és állapotára azáltal, hogy: (a) részt vesz a fizikai leltárfelvételen, hacsak nem kivitelezhetetlen, annak érdekében, hogy (hiv.: A1–A3. bekezdés): (i) értékelje a vezetés utasításait és eljárásait a gazdálkodó egység fizikai leltárfelvételi eredményeinek nyilvántartására és kontrollálására vonatkozóan (hiv.: A4. bekezdés); (ii) megfigyelje a vezetés leltározási eljárásainak végrehajtását (hiv.: A5. bekezdés); (iii) szemrevételezze a készleteket (hiv.: A6. bekezdés); és (iv) tesztszámolásokat hajtson végre (hiv.: A7–A8. bekezdés); továbbá (b) könyvvizsgálati eljárásokat hajt végre a gazdálkodó egység végleges készletnyilvántartásaira vonatkozóan annak meghatározása céljából, hogy azok pontosan tükrözik-e a tényleges készletleltározási eredményeket. 5. Ha a fizikai leltárfelvételt nem a pénzügyi kimutatások fordulónapján végzik, a könyvvizsgálónak a 4. bekezdésben előírt eljárásokon felül könyvvizsgálati eljárásokat kell végrehajtania arra vonatkozó könyvvizsgálati bizonyíték szerzése érdekében, hogy a leltárfelvétel napja és a pénzügyi kimutatások fordulónapja közötti készletváltozásokat megfelelően rögzítették-e. (Hiv.: A9–A11. bekezdés.) 6. Ha előre nem látott körülmények miatt a könyvvizsgáló nem tud jelen lenni a fizikai leltárfelvételen, más időpontban kell leltárfelvételt készítenie vagy megfigyelnie, és könyvvizsgálati eljárásokat kell végrehajtania a közbenső ügyletekre vonatkozóan. 7. Ha a fizikai leltárfelvételen való részvétel kivitelezhetetlen, a könyvvizsgálónak alternatív könyvvizsgálati eljárásokat kell végrehajtania, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen a készletek létezéséről és állapotáról. Ha ez nem lehetséges, a könyvvizsgálónak minősítenie kell a könyvvizsgálói jelentésben lévő véleményt a 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. (Hiv.: A12–A14. bekezdés.)"

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Jelentős eszközberuházást kell végeznie a szállodának porcelán étkészletek (tányérok, tálalóedények), üvegáruk, formaruhák, ezüst evőeszközkészletek, szállodai és éttermi textíliák (törölköző, fürdőköpenyek, lepedők, párnahuzatok, terítők, tányéralátétek, szalvéták) –ra vonatkozóan, részben designváltás miatt is.

    Az általunk könyvvizsgált szállodai szolgáltatást nyújtó társaságnál a következő három megoldást kell véleményeznünk. Szerintünk csak a 2.a és 3. pontban foglalt megoldások elfogadhatók, de ezzel kapcsolatban szeretnénk megkérni az Önök szakmai véleményét is. 1. Az eszköz eszközcsoportba történő besorolásának eldöntése a beszerzett eszközök éven belül (2), vagy éven túl (3) kerülnek fizikailag ténylegesen felhasználásra (várható használati idő, nem a gazdasági élettartam, hanem az a szakmailag megalapozott időszak, amely alatt a megvásárolt eszközöket a gazdálkodó ténylegesen használni fogja a szolgáltatás nyújtása során. Gyakorlati megoldás 2. Készletként történő elszámolás Feltétele a készletként történő kimutatásnak, hogy a megvásárolt eszközök várható használati ideje éven belüli. a. a használatba vétel időpontjában azonnali költségként történő elszámolás A fenti anyagok felhasználásra történő kiadásakor nem veszítik el formájukat, nem épülnek be egy más termékbe, szolgáltatásba, elvileg még léteznek (néhány fentebb részletezett cikknél változatlan formában, néhány más cikknél, pedig megkezdődik az elhasználódás pl. textíliák). Elvileg kezelhetők-e ezek a cikkek úgy, hogy leltárkészlet különböző helyeken található pl. központi raktár, tároló szekrények stb. A jövőbeli gazdasági hasznok még továbbra is várhatók az eszköz várható létezésének időtartama alatt ezért indokolt-e a készletként történő kimutatás és csak a tényleges, hiány, selejt megállapításának időpontjában a költségként történő elszámolás (feltételezve a minimum évenként egyszeri leltározást). b. nem a használatba vétel időpontjában, hanem a leltározáskor megállapított készletfogyás (hiány, selejt) alapján történik költségként az elszámolás (minimum évenként elvégzett leltározás alapján – feltételezve, hogy a társaság készleteiről tételes nyilvántartást vezet mind mennyiségben, mind értékben) Ebben az esetben még fizikailag léteznek a készletek, állaguk nem romlott, nem avult. Csak a fizikai megsemmisülés, hiány időpontjában, illetve az állag jelentős romlásának időpontjában, használhatatlanná válás időpontjában keletkezik a költség. 3. Tárgyi eszközként történő kimutatás Gyakorlati megoldás 2.1 amennyiben éven túl használja a megvásárolt eszközöket akkor indokolt a tárgyi eszközként történő kimutatás, vagyis a várható használati időnek megfelelően történő értékcsökkenés elszámolás. Az értékcsökkenthető összeg a bekerülési érték és a maradványérték különbözete. 2.2 a tárgyi eszközként történő kimutatás során alkalmazható a csoportos nyilvántartás a különböző időpontokban beszerzett, előállított, de azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél és a FIFO, vagy az átlagos beszerzési áron történő értékelés 2.3 mivel az ezüst evőeszközkészlet maradványértéke minimum a beszerzési árral azonos (az idő múlásával az ezüst eszköz értéke csak nőni fog) – ezért az ezüst evőeszközkészletre értékcsökkenés elszámolás nem történik, a leltározási szabályzatban rögzített gyakorisággal elvégzett mennyiségi leltár alapján megállapított hiány, selejt kivezetésre kerül az eszköz analitikából

    Szerintünk csak a 2.a és 3. pontban foglalt megoldások elfogadhatók Számviteli törvény: A készletek között kell kimutatni a használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. IAS2 Készletek: A készletek akkor kerülnek a mérlegben megjelenítésre, ha valószínű, hogy a jövőbeli gazdasági hasznok a gazdálkodási egységhez befolynak, és a készleteknek van olyan költsége vagy értéke, amely megbízhatóan mérhető. Alapszabály az egyedi értékelés elve, az egyedi értékelés kötelezettsége alá nem tartozó készletek esetében a készletek bekerülési értéke a FIFO-módszer, vagy a súlyozott átlagos bekerülési érték alkalmazásával is megállapítható. Számviteli törvény: Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések A gazdálkodó egység vezetésének és a számviteli szakembereknek az eszközök pénzügyi kimutatásokban történő megjelenítését megelőzően számos számviteli kérdésben dönteniük kell: A hasznos élettartam és funkció alapján, hogy az eszköz forgó- vagy befektetett eszköznek minősül-e, milyen időpontban mutatható ki a könyvekben és milyen mérlegsoron és csoportban fog megjelenni a pénzügyi kimutatásokban. Tárgyi eszközök esetén mindenképpen meg kell határozni az eszköz bekerülési értékét és az értékcsökkenés módszerét. eszközök általános definíciója: Az eszközök olyan erőforrások, amelyek a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt állnak, múltbeli események eredményeként jöttek létre (beszerzés), és amelyből várhatóan gazdasági haszna származik a gazdálkodó egységnek. ingatlanok, gépek, berendezések fogalma: azok a tárgyiasult eszközök , amelyeket a gazdálkodó egység a termelés, szolgáltatásnyújtás érdekében tart és használ, várhatóan egy perióduson túl. Az értékcsökkenthető összeg az eszköz bekerülési értéke csökkentve annak maradványértékével. Az értékcsökkenés pedig az értékcsökkenthető összeg szisztematikus elosztása az eszköz hasznos élettartama alatt. Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt a gazdálkodó egység várhatóan használni fogja az eszközt (lineáris elszámolásnál) – ez a legritkább esetben esik egybe a gazdasági élettartammal. Az összemérés elvét figyelembe véve az értékcsökkenést olyan ütemben és módon kell elszámolni, ahogyan az eszközből származó bevételek várhatóan befolynak, realizálódnak. "

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Mi történik akkor, ha egy adott gazdasági évben megvalósított termékértékesítéshez köthető visszáruzásra csak a következő évben kerül sor?
    a.) mérlegkészítés időszakában (tárgyévet követő év február közepén)?
    b.) mérlegkészítés után (tárgyévet követő év augusztusában)?

    Úgy gondolom, tárgy év (X0) végén van valami teendő, de – sajnos – nem tudom, hogy a Számviteli törvénynek való megfelelés érdekében mi a helyes eljárás. Miért gondolom ezt?: 1. Előfordulhat az az eset, hogy tárgyévet követő évben (X1-ben) a társaság tevékenységet nem (vagy csak kis mértékben végez), így a visszáru-könyvelését követően a X1 év végén az Értékesítés nettó árbevétele T (minuszos) egyenleget, ezzel párhuzamosan az ELÁBÉ K (minuszos) egyenleget mutat. (E tételekből összeállított Ererdménykimutatatással nem találkoztam. Lehetne a gyakorlatban?)

    2. Amennyiben nem „kell” semmit tennünk, és a visszárut, csak a visszavétel időpontjában könyveljük, – tehát az árbevétel-csökkenést a visszáruról készített számla alapján X1 év eseményeként könyveljük - úgy gondolom az X0 évre kimutatott realizált nettó árbevétel, valamint kimutatott eredménnyel több számviteli elvet sértünk. Példákkal: a.) Teljesség elve: minden gazdasági esemény hatását be kell mutatni, amely az adott üzleti évre vonatkozik, és a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté. Tehát az X0-ás kiszámlázott árbevételből a visszáru-számlában szereplő, egyértelműen a X0-ás kiszállított mennyiséghez köthető árbevétel-csökkenés könyvelendő, a hozzákapcsolódó önköltség rendezéssel párhuzamosan. b.) Valódiság elve: a beszámolóban rögzített tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak…kell, hogy legyenek. A visszáru-számlából pontosan megállapítható, hogy milyen összegben csökkenti X0 évi (előző) árbevételünket. c.) Következetesség, folytonosság elve: az üzleti évről készített beszámolóban az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Amennyiben a visszáru számlát kizárólag tárgyévet követő év (X1) gazdasági eseményeként rögzítjük (annak ellenére, hogy annak jelentős része a X0 évben leszámlázott árbevétel) akkor tárgyévben ténylegesen nem realizált eredményt tartalmaz, míg X1-ben a visszáruhoz kapcsolódó (reményeink szerint a későbbiek folyamán történő) termékértékesítésből eredmény nem származik (X0-ban kimutatott). Sőt veszteség keletkezik ha feltételezzük, hogy az árbevétel meghaladja az ELÁBÉT, illetve önköltséget. d.) Összemérés elve: lsd. c.) pont : X0-ban eredményt mutatunk ki a X1-es eredmény terhére. e.) Óvatosság elve: nem lehet eredmény kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A mérlegkészítésig megvalósított visszáruval egyértelmű, hogy amennyiben a visszáru számviteli feldolgozása csak X1-es gazdasági eseményként kerülhet könyvelésre, akkor X0-ban olyan eredmény kerül kimutatásra, melynek „pénzügyi realizálása bizonytalan.” f.) Időbeli elhatárolás elve: azon gazdasági események hatásait, amelyek két, vagy több üzleti évet is érintenek, az érintett üzleti évek között meg kell osztani. E szerint a mérlegkészítésig rendelkezésünkre álló információk alapján csak az az árbevétel, költség…mutatható ki amely valóban a X0-as évet érintik. "

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelem befektetési célbó vásárolt aranytömböt. Kérem segítségüket annak eldöntésében, hogy árukészlet vagy a forgatási célbó vásárolt értépapírok között kell-e nyilvántartani. Mérlegkészítéskor mi a helyes eljárás? A beszerzési ár és a mérlegfordulónap érvényes ár különbözetének elszámolása? Ügyfelem könyvelőjével e témában vitám van"

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor a saját termelésű vetőmagot önköltségi áron veszi figyelembe. Ez az önköltség azonban nagyon magas is lehet pl. a kedvezőtlen időjárás miatt.
    Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor - ha saját termelésű vetőmagot használnak fel, és ennek önköltsége (a kedvezőtlen időjárás miatt) lényegesen meghaladja a vásárolható vetőmag árát - az irreális önköltséget, vagy egy reális, értékvesztés utáni értéket (árat) kell-e figyelembe venni?
    Az eszközök értékének a meghatározásakor azok reális értékét kell megcélozni a mérleg készítésekor. Ha mezei leltár értéke indokolatlanul nagyra nő, az értékvesztés elszámolása indokolt lehet."

    2011. március

    Tovább a válaszhoz


    "Szerződés 6.1.pontja Tekintettel arra, hogy a …… Kft. a jelen szerződésben – a 6.1. pontban kifejezetten rögzítettek szerint – kizárólagos együttműködési lehetőséget biztosít a ……. Kft. részére, a Felek kifejezetten akként állapodnak meg, hogy a …… Kft. a jelen szerződés hatályba lépésének napján (Jelen szerződés azon a napon lép hatályba, amikor a …….. Kft. az összes meglévő, a jelen szerződés 1. sz. mellékletében feltüntetett eszközét a …….. Kft. …. pontban megjelölt raktárhelyiségébe átszállítja.) 1.000.000.-Ft, azaz egymillió forint hűségdíjat banki átutalással megfizet a …… Kft. részére. A hűségdíjat a ……. Kft. a jelen szerződés tartama alatt a jelen szerződés 6./ fejeztében neki biztosított elsőbbségi jogaira tekintettel fizeti meg azzal a kifejezett rendelkezéssel, hogy a próbaidő lejártakor további 1.000.000.-Ft fizet, ezt követően pedig az alábbi díjazást fizeti meg a sikeres együttműködés érdekében: -amennyiben minden naptári évforduló időpontjáig az előző évben a ……. Kft. által ……… Kft-nek kifizetett összes díj nettó összege eléri a 40.000.000.Ft-t, abban az esetben a ……… Kft – az évfordulót követő hónap(ok) díjából -köteles jóváírni, a fenti összeg alapján számított 3%-t siker díjként. Az összes díj a ……. Kft. által ……… Kft-nél elköltött összes díjat jelenti, kivéve a pótlásra kifizetett összegek, ezeket a számolásnál nem kell figyelembe venni. A ……….. Kft. a jelen szerződés aláírásával kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a fenti hűségdíj megfizetésével – tekintettel a jelen szerződéssel és együttműködéssel részére biztosított gazdasági előnyre és a ………. Kft-től nyert kizárólagosságra – kifejezetten egyetért. Felek rögzítik egyúttal, hogy amennyiben a …… Kft. a hűségdíjat a jelen szerződés hatályba lépésének napján indított banki átutalással nem fizeti meg a …….. Kft. részére, abban az esetben a ……. Kft. – súlyos szerződésszegésre hivatkozással – azonnali hatályú, rendkívüli felmondással élhet.

    A hűségdíj minősíthető-e költségnek, vagy ráfordításnak? Ha nem, akkor miként kell számításba venni?

    A szerződésben foglalt hűségdíj, felfogható egy biztosítási (opciós) díjnak is. Mint ilyen az adónál követelésként, míg a kapónál kötelezettségként szerepelhet. Amennyiben a hűségdíjat szolgáltatásként veszem figyelembe, akkor költségként, vagy ráfordításként számolhatom el."

    2011. február

     

    Tovább a válaszhoz


    "A gazdasági társaság műanyag csomagolást (pl. tubus) termel (évente több millió darabot). A különböző méretű és színű csomagolást nyomdai alvállalkozóhoz szállítja, ahol színes nyomattal látják el. A nyomattal ellátott terméket visszaszállítják, majd értékesítik. A visszaszállított, nyomattal ellátott termék mennyisége kevesebb, mint az odaszállított üres termék. A nyomda csak a hibátlan nyomatokat számlázza. A társaság az így keletkező veszteséget selejtezési veszteségként az egyéb ráfordítások között számolja el. A számviteli politika tartalmazza az elszámolás módját. (A társaság könyvvizsgálója több éven keresztül a big four egyike volt. Az elszámolás módja nem merült fel kérdésként.) A selejt arány egyedi, mert függ a nyomási sorozat nagyságától, a grafika bonyolultságától, a színek számától és az alkalmazott nyomtatási technológiától. A nyomat nélküli értékesítés lehetősége erősen korlátozott, de nem lehetetlen. Az adóhatóság ellenőrzés során nem fogadta el a selejtkénti elszámolást. Véleménye szerint ez térítés nélküli átadás, amelynek több milliós ÁFA és társasági adó alap hiány vonzata van. Az alvállalkozó nyilatkozatát nem tartja elegendő bizonyítéknak. A társaság tételes készletnyilvántartást vezet. Az egyes selejtezésekről megállapítható, hogy mely nyomatokhoz kapcsolódnak. 2010-től a társaság saját nyomdagépén készíti a nyomatokat. Természetesen itt is keletkezik veszteség. A selejt megsemmisítése nehezem bizonyítható, mert a hulladék elszállításának elszámolása m3-ben történik.

    Milyen elszámolási vagy bizonyítási módszer alkalmazása szolgálná jobban az elszámolások alátámasztását?

    2010. december"

    Tovább a válaszhoz